- Noha a személyiségzavarokra nincs gyógymód, léteznek hatékony kezelési módszerek azok számára, akik ezekkel az állapotokkal küzdenek, például a terápia.
- Az ilyen klienseket gyakran “változásrezisztensnek” nevezhetjük, mivel különösen nehezen tudnak változtatni, még akkor is, ha ezek a változások a javukra válnak.
- Ezek ellenére a terapeuták segíthetnek ezeknek a klienseknek a boldogabb, egészségesebb élethez szükséges változtatásokban, még ha ehhez egy harmadik hullámú kezelés is szükséges.
- A harmadik hullámú kezelés két alapköve az elfogadás és a hála; az elfogadásban és hálában gyökerező stratégiák segítenek az egyénnek megérteni és elfogadni a fájdalmat az életében.
- A kognitív defúzió és a metaforák továbbá segítenek a személyiségzavarban szenvedőknek abban, hogy tudatosabbá váljanak gondolataik és érzelmeik, és így egészségesebb szokásokat adaptáljanak.
A személyiségzavarok egészségtelen gondolati és viselkedési mintákban gyökereznek. A személyiségzavarban szenvedők – legyen az nárcisztikus, elkerülő vagy kényszeres személyiségzavar – kimondottan nehezen működnek a mindennapokban. És bár önmagában nincs gyógymód (mentális betegségek esetében ritkán van), léteznek hatékony kezelések az érintettek számára.
Judith Belmont, okleveles szakmai tanácsadó A terapeuta végső megoldások könyve című könyvében foglalkozott a személyiségzavarok kezelésének témájával. “A személyiségzavarokat nehéz kezelni, mivel a pszichológiai zavarok beleszövődnek az egyén személyiségének szövetébe. Ez biztosítja a hátteret az olyan diszkrét mentális problémáknak, mint a depresszió, a szorongás, a kábítószerrel való visszaélés, az étkezési zavarok stb.” – mondja. Azonban nem lehetetlen kezelni őket. Belmont A terapeuta végső megoldások könyve című írásán keresztül segít elmagyarázni, hogy a személyiségzavarral küzdő egyének hogyan tanulhatnak meg megbirkózni a terápia során.”
A változásrezisztens kliens segítése
“Nem meglepő, hogy a személyiségzavarral küzdő kliensek a leginkább változásrezisztensek” – mondja Belmont. “Mivel az ő “túlélési módjuk” elég gyakran korai traumákból fakad, az instabil vagy akár bántalmazó gyermekkortól a traumatikus szerelmi kapcsolatokig, az ügyfelek támogatásra és ítélkezésmentes megerősítésre szorulva érkeznek a tanácsadásra, mielőtt biztonságban éreznék magukat a változásokhoz”. Ez azt jelenti, hogy néha a hagyományos terápiás kezelés nem elég. És a terapeutának egy kicsit mélyebbre kell mennie, további megközelítéseket kell alkalmaznia, amelyeket Belmont a kezelés harmadik hullámának nevez.”
A harmadik hullám két alapköve, amelyek bizonyítottan segítenek a változásnak ellenálló, például személyiségzavarral küzdő klienseknek, az elfogadás és a mindfulness. “A mindfulness és az elfogadási stratégiák segítenek a kezelésre rezisztens klienseknek elfogadni, hogy bizonyos fájdalmak elkerülhetetlenek az életükben, ami segít nekik abban, hogy objektívebb, érettebb és távolságtartóbb tudatosságot alakítsanak ki nehéz érzelmeik és gondolataik iránt” – magyarázza. “Ahelyett, hogy ezek az érzelmek és gondolatok mozdulatlannak éreznék magukat, és abszolútumokban látnák a dolgokat (pl. “Soha nem fogok túllépni ezen” vagy “Ő rossz és utálom”), a változásrezisztens klienseinket megtaníthatjuk arra, hogyan legyenek rugalmasabbak a felfogásukban.”
A kezelés harmadik hullámának megvalósítása
Amint Belmont fentebb elmondta, a kezelés e harmadik hullámának gyakorlatai segítenek az egyénnek abban, hogy tudatosabbá váljon a gondolatai és érzelmei iránt. A következő két stratégia gyakran bizonyul hatásosnak ebben:
1) Kognitív defúzió.
-
- Hallotta már a mondást: “Vedd sóval, amit mondanak”? Ez lényegében azt jelenti, hogy ne fektess sok időt, energiát vagy gondolatot abba, amit mond. Nos, sokunknak jót tenne, ha ezt magunkra is alkalmaznánk; ha egy szemernyi sóval vennénk azt, amit gondolunk.
A kognitív defúzió abban a gondolatban gyökerezik, hogy felerősítjük a gondolatainkat, és túl komolyan vesszük őket. Ehelyett “hatástalanítanunk” kellene magunkat a káros gondolkodási mintáinkból. “A kognitív defúzió aktusában, amely az elfogadási stratégiák egyik sarokköve, a problémás gondolatokat és érzelmeket közvetett módon, egy “figyelő fej” által tapasztaljuk meg, amely a problémás érzelmekre ítélkezés nélkül tekint, ahelyett, hogy elnézné őket” – magyarázza Belmont. “A ‘ne higgy el mindent, amit gondolsz’ kifejezés egy példa az ítélkezésmentes hozzáállásra.”
2) Metaforák.
“Ő egy régi láng volt”. Ez egy gyakori metafora, amelyet egy korábbi romantikus érdeklődés leírására használnak. Rengeteg metafora létezik, amelyek közül valószínűleg minden egyes nap hallasz vagy mondasz egyet. De elgondolkodott már azon, hogy hogyan segíthet az érzelmei feldolgozásában?
Belmont szerint a metaforák a kezelés harmadik hullámában is hatékony eszközként szolgálnak, hogy az egyén jobban megértse gondolatait és érzéseit. “A változásnak ellenálló kliensek számára a metaforák ott is jelentősen felszabadíthatják az érzelmeket és a belátást, ahol a puszta beszélgetés nem képes. A metaforák olyan képeket idéznek fel, amelyek elősegítik a megértést” – magyarázza.”
“Az ilyen kliensek a béke és a biztonság menedékét keresve jönnek a terápiába, gyakran nyersek az életükben mások kiszámíthatatlansága miatt, és a kiszámíthatóság és a stabilitás iránti igény hajtja őket” – mondja Belmont. Szerencsére a kezelés harmadik hulláma és a fent felsorolt stratégiák segíthetnek ezeknek az egyéneknek megtalálni ezt a békét és biztonságot.