By: Alisen Boada
Frissítve: January 27, 2021
Egészségügyi felülvizsgálat: Dr. Angel Faith
Az érzelmek akadályoknak tűnnek, amikor nyomás alatt van? Kizárja őket a racionalitás javára? Lehet, hogy intellektualizál, hogy segítsen megbirkózni a stresszel. Ez nagyszerű lehet arra, hogy túljusson a közvetlen nehézségeken, vagy időt adjon magának bizonyos események feldolgozására. Ha azonban úgy találod, hogy soha nem lépsz ki a logikai üzemmódból, még a mindennapi konfliktusok során sem, akkor lehet, hogy tudtodon kívül megpróbálod elkerülni az érzelmeiddel való foglalkozást. A fel nem oldott érzelmi fájdalom folyamatos mentális egészségügyi problémákba, például szorongásba és depresszióba torkollhat, de ha megtanulunk szembenézni a kellemetlen érzésekkel, akkor esélyt kapunk arra, hogy egészséges módon lépjünk tovább.
Tanulja meg, hogyan dolgozza fel az intenzív érzelmeket – beszélgessen online egy engedéllyel rendelkező terapeutával még ma
A weboldal tulajdonosa és üzemeltetője a BetterHelp, amely a platformmal kapcsolatos minden díjat megkap.
Forrás: unsplash.com
Az érzelmeink tudatosítása azonban nem tesz minket gyengévé vagy kevésbé racionálissá. Ha megtanuljuk, hogyan érezzük a nehéz érzelmeket, az valójában javítja a képességünket, hogy feldolgozzuk őket. Elsőre ellentmondásosnak tűnhet, de tanulmányok szerint az érzelmeink elfogadása segíthet abban, hogy gyorsabban kilábaljunk a negatív élményekből. Lehet, hogy nem célzottan akarjuk elkerülni az érzelmeinket, de annak feltárása, hogy miért intellektualizálhatunk, és annak észrevétele, amikor ez történik, erőteljes lépések az érzelmek ügyesebb feldolgozásának megtanulásában.
Hogyan ismerjük fel az intellektualizálást
A racionális problémamegoldás önmagában nem védekező mechanizmus. Mégis, amikor folyamatosan arra használjuk, hogy kibújjunk a fájdalmas érzelmek feldolgozása alól, megtagadhatjuk magunktól az esélyt, hogy kigyógyuljunk belőlük. Sokféleképpen intellektualizálhatjuk el az érzéseinket. Ez úgy nézhet ki, hogy vég nélkül kutatjuk egy súlyos betegség részleteit, hogy elkerüljük az élmény okozta szorongást és szomorúságot. Vagy felsorolhatjuk az újra szingli lét előnyeit ahelyett, hogy szembenéznénk az elutasítás fájdalmával egy szakítás után. Az is lehet, hogy olyannyira lefoglalja magát a temetési előkészületekkel, hogy nem marad ideje a gyászra.
A többi védekezési mechanizmussal ellentétben az intellektualizálás azt a látszatot keltheti, mintha a helyzet valóságával foglalkoznánk. Az intellektualizálást például néha összekeverik a racionalizálás nevű védekezési mechanizmussal. Mindkettő arra tesz kísérletet, hogy logikával dolgozza fel érzelmeinket, de míg a racionalizálás a tényeket hajlítja meg, hogy igazolja vágyainkat, viselkedésünket vagy érzelmeinket, az intellektualizálás során objektíven nézzük a tényeket, hogy eltávolodjunk az érzelmektől.
Így az intellektualizálás látszólag az igazságon alapul, csak nem az egész igazságon. A logikának szükséges szerepe van az élet kezelésében, de az érzelmi tapasztalataink is nélkülözhetetlenek, amikor eligazodunk a világban. A fizikai fájdalomhoz hasonlóan az érzelmi baj is figyelmeztet bennünket arra, hogy van bennünk valami, ami figyelmet igényel. Az érzelmeket nem lehet jónak vagy rossznak minősíteni, és nem lehet őket úgy definiálni, hogy szabad-e megtapasztalni őket vagy sem. Egyszerűen csak a válaszunk arra, hogy átélünk valamit. Az, hogy hogyan döntünk úgy, hogy kezeljük az érzelmet, határozza meg, hogy az hogyan befolyásolja az életünket.”
Mit tehetek helyette?
Nehéz pillanatokban az intellektualizálás hasznos védekező mechanizmus lehet, hogy egyben tartsuk magunkat, amikor cselekvésre van szükség. Ha azonban úgy találod, hogy nem tudsz leállni vele, érdemes más módszereket is megvizsgálnod az érzelmeid kezelésére anélkül, hogy teljesen elzárkóznál előlük. Ha teljes mértékben odafigyelünk a tapasztalatainkra, megtanuljuk azonosítani az érzelmeinket, és támogatást találunk az életünkben lévő embereknél, az segíthet megváltoztatni a “go-to” mintáinkat.
Mindfulness. A mindfulness gyakorlása segíthet abban, hogy tudatában legyünk annak, hogy mit érzünk az adott pillanatban. Ez azt jelenti, hogy észrevesszük gondolatainkat, érzelmeinket és testünket anélkül, hogy értékelnénk vagy megpróbálnánk értelmet adni nekik. Egyszerűen csak tudomásul vesszük az érzéseket, ahogyan azok történnek. Az ítélkezés nélküli tudatosság támpontokat adhat arra vonatkozóan, hogy a szorongás befolyásolja-e a gondolkodásmódunkat. Feszültséget tartasz valahol a testedben? Honnan jön ez a feszültség? Tudsz-e együtt ülni a nyugtalansággal anélkül, hogy ellöknéd magadtól?
Forrás: pexels.com
Az érzelmeink tudatosítása azonban nem tesz minket gyengévé vagy kevésbé racionálissá. Sőt, ha megtanuljuk, hogyan tartsuk meg a nehéz érzéseket, az valójában javítja a képességünket, hogy feldolgozzuk őket. Elsőre ellentmondásosnak tűnhet, de tanulmányok szerint az érzelmeink elfogadása segíthet abban, hogy gyorsabban felépüljünk a negatív élményekből. Lehet, hogy nem célzottan arra törekszünk, hogy elkerüljük az érzelmeinket, de annak feltárása, hogy miért intellektualizálhatunk, és annak észrevétele, amikor ez történik, erőteljes lépések az érzelmek ügyesebb feldolgozásának megtanulásában.
Hogyan ismerjük fel az intellektualizálást
A racionális problémamegoldás önmagában nem védekező mechanizmus, de ha folyamatosan arra használjuk, hogy kibújjunk a fájdalmas érzelmek feldolgozása alól, akkor megtagadhatjuk magunktól az esélyt, hogy kigyógyuljunk belőlük. Sokféleképpen intellektualizálhatjuk el az érzéseinket. Ez úgy nézhet ki, hogy vég nélkül kutatjuk egy súlyos betegség részleteit, hogy elkerüljük az élmény okozta szorongást és szomorúságot. Vagy felsorolhatjuk az újra szingli lét előnyeit ahelyett, hogy szembenéznénk az elutasítás fájdalmával egy szakítás után. Az is lehet, hogy olyannyira lefoglalja magát a temetési előkészületekkel, hogy nem marad ideje a gyászra.
A többi védekezési mechanizmussal ellentétben az intellektualizálás azt a látszatot keltheti, mintha a helyzet valóságával foglalkoznánk. Az intellektualizálást például néha összekeverik a racionalizálás nevű védekezési mechanizmussal. Mindkettő arra tesz kísérletet, hogy logikával dolgozza fel érzelmeinket, de míg a racionalizálás a tényeket hajlítja meg, hogy igazolja vágyainkat, viselkedésünket vagy érzelmeinket, addig az intellektualizálás a tények objektív szemlélését foglalja magában, hogy eltávolodjunk az érzelmektől.
Így az intellektualizálás látszólag az igazságon alapul, csak nem az egész igazságon. A logikának szükséges szerepe van az élet kezelésében, de az érzelmi tapasztalataink is nélkülözhetetlenek, amikor eligazodunk a világban. A fizikai fájdalomhoz hasonlóan az érzelmi baj is figyelmeztet bennünket arra, hogy van bennünk valami, ami figyelmet igényel. Az érzelmeket nem lehet jónak vagy rossznak minősíteni, és nem lehet őket úgy definiálni, hogy szabad-e megtapasztalni őket vagy sem. Egyszerűen csak a válaszunk arra, hogy átélünk valamit. Az, hogy hogyan döntünk úgy, hogy kezeljük az érzelmet, meghatározza, hogy az hogyan befolyásolja az életünket.”
Mit tehetek helyette?
Nehéz pillanatokban az intellektualizálás hasznos védekező mechanizmus lehet, hogy összeszedjük magunkat, amikor cselekvésre van szükség. Ha azonban úgy találod, hogy nem tudsz leállni vele, érdemes más módokat is megvizsgálnod arra, hogyan kezelheted az érzelmeidet anélkül, hogy teljesen lekapcsolnád őket. Ha teljes mértékben odafigyelünk a tapasztalatainkra, megtanuljuk azonosítani az érzelmeinket, és támogatást találunk az életünkben lévő embereknél, az segíthet megváltoztatni a “go-to” mintáinkat.
Mindfulness. A mindfulness gyakorlása segíthet abban, hogy tudatában legyünk annak, hogy mit érzünk az adott pillanatban. Ez azt jelenti, hogy észrevesszük gondolatainkat, érzelmeinket és testünket anélkül, hogy értékelnénk vagy megpróbálnánk értelmet adni nekik. Csak tudomásul vesszük az érzéseket, ahogyan azok történnek. Az ítélkezés nélküli tudatosság támpontokat adhat arról, hogy a szorongás befolyásolja-e a gondolkodásmódunkat. Feszültséget tartasz valahol a testedben? Honnan jön ez a feszültség? Tudsz-e együtt ülni a nyugtalansággal anélkül, hogy ellöknéd magadtól?
Tanulja meg, hogyan dolgozza fel az intenzív érzelmeket – beszélgessen online egy engedéllyel rendelkező terapeutával még ma
Forrás: pexels.com
Emotional Clarity. Ha hozzászoktunk az érzelmek intellektualizálásához, úgy tűnik, alig van különbség aközött, ahogyan egy érzésről gondolkodunk, szemben azzal, ahogyan megéljük azt. Ha azt mondod magadnak, hogy “csak fáradt vagyok”, mint a szomorúság vagy a frusztráció helyettesítője, az összezavarja azt a képességedet, hogy tudd, mit is érzel valójában. Ha képes vagy világosan kommunikálni egy érzést, még ha csak magadnak is, az segíthet megmutatni, hogyan enyhítheted azt. A különböző érzelmek különböző válaszokat igényelnek. Annak kimunkálása, hogy mely érzelmek rejtőznek valójában az olyan gyűjtőcímkék mögött, mint a “stressz” (például a szorongás vagy a gyász), javítja a képességünket a kezelésükre.
Kérj támogatást. A nehéz érzések hajlamosak arra, hogy elszigetelődjünk, de a társas támogatás csodákra képes az érzelmi jólétünkkel, különösen, ha küzdünk. Tanulmányok azt mutatják, hogy ha támogatást kapunk az életünkben lévő emberektől, az javítja az olyan kihívásokkal való megbirkózási képességünket, mint a szorongás, a betegség és a veszteség. Amikor támogatást kérünk, a megbízható barátok és szeretteink biztonságos helyet nyújthatnak, ahol megbeszélhetjük a tapasztalatainkat. Ez új perspektívát adhat a dolgoknak, rámutathat olyan viselkedési mintákra, amelyeket talán észre sem vettünk, vagy egyszerűen csak lehetőséget adhat arra, hogy meghallgatva érezzük magunkat.”
Új utakat keresünk az érzelmek kezelésére
Elképzelhető, hogy annyira hozzászoktunk egy védekezési mechanizmushoz, hogy nem látjuk át teljesen, hogyan befolyásolja az életünket. Ha soha nem mutatták meg, hogyan kell, vagy nem engedték, hogy együtt üljünk a nehéz érzésekkel, érthető, hogy szükségünk lehet egy kis segítségre, hogy megtanuljuk, hogyan kapcsolódjunk az érzelmeinkhez úgy, hogy kényelmesnek és könnyűnek érezzük.
Ha ez a helyzet az Ön esetében, érdemes megfontolni, hogy beszéljünk egy személyes vagy online tanácsadóval. Egy tanácsadó a szakértelem, a rálátás és az erőforrások további előnyeit kínálhatja az érzelmei megközelítésének új módjainak megtanulásához.
Forrás: pexels.com
Hogyan támogathatja Önt a BetterHelp
A BetterHelp tanácsadói eszközöket és útmutatást adhatnak Önnek az érzelmek kezelésének új módjainak felfedezéséhez. A védekező mechanizmusok gyakran nagyon fájdalmas élményekben gyökereznek. Időbe, türelembe és gyakorlásba kerülhet, hogy megváltoztassuk azokat az egész életen át tartó érzelmi szokásokat, amelyeket a rossz helyzetek túlélésére használtunk. Ha egy távoli, megfizethető szakértő támogatja Önt otthonának kényelmében és az Önnek legmegfelelőbb időpontban, az lehetővé teszi, hogy a saját tempójában haladjon. A tanácsadó segít új megküzdési stratégiák elsajátításában és az útközben felmerülő nehézségek feldolgozásában. Olvassa el az alábbi értékeléseket, hogy megtudja, hogyan segítettek a BetterHelp tanácsadói hasonló helyzetben lévő embereknek.
Tanácsadói vélemények
“Már egy ülés után nagyra értékelem Jennifer készségét, hogy segít nekem elkezdeni a szorongásom feldolgozását és jobban megérteni a fennálló mechanizmusokat. Már most adott nekem egy eszközt, amit hasznosnak találok. Alig várom, hogy folytassam a vele való munkát.”
“Valeh segített feldolgozni az érzelmeimet és a kihívást jelentő helyzeteket. Hihetetlenül nagy segítség és útmutató volt az érzelmi jólétem navigálásában.”
Következtetés
A racionális problémamegoldás és az érzelmi tudatosság egyaránt értékes az egészséges élethez. Az intellektualizálás megadhatja azt az időt és teret, amire szükséged lehet ahhoz, hogy egy fájdalmas helyzet során tovább tudj lépni, hogy utána fel tudd dolgozni az érzéseidet. Ugyanakkor nem hasznos védekező mechanizmus is lehet, ha túlzásba viszi. Ha megtanulunk ügyesen bánni az érzelmeinkkel, az általános ellenálló képességünket építi, és támogatja a hosszú távú mentális jólétet. Tegye meg az első lépést még ma.