A növényeknél természetesebbet nem is kaphatsz. Az emberek egész evolúciós történelmünk során körülöttük éltek. Miért allergiás tehát az amerikaiak nagyjából 20 százaléka a virágporra, mintha ez a növényi spermapor valamiféle mérgező idegen anyag lenne?
Az igazi kérdés Susan Waserman, a kanadai McMaster Egyetem klinikai immunológia és allergia osztályának orvosprofesszora szerint nem az, hogy “Miért a pollen?”, hanem az, hogy “Miért egyáltalán az allergia?”. Az emberek jellemzően olyan dolgokra válnak allergiássá, amelyeknek gyermekkorban gyakran ki vagyunk téve. A virágpor az egyik ilyen dolog; tavasszal egy köbméter levegő akár több ezer pollenszemet is tartalmazhat, így viszonylag folyamatosan belélegezzük őket. De gyerekként rutinszerűen ki vagyunk téve az ételeknek és a háziállatok szőrének is, és általában ezekre is allergiásak leszünk.
Szóval nem a pollenekről van szó, hanem egyszerűen csak dolgokról. “Ha genetikai hajlamunk van az érzékenyítésre” – vagyis arra, hogy allergiás reakciókat fejlesszünk ki ártalmatlan anyagokra – “a hatalmas mennyiségű pollen, amit be- és kilélegzünk, könnyen vezethet érzékenyítéshez” – mondta Waserman a Life’s Little Mysteriesnek.”
Ha a pollenekben nincs semmi különösen visszataszító azon kívül, hogy gyakoriak, akkor miért alakul ki nálunk egyáltalán allergia? A dolog a következőképpen működik: Az allergia akkor alakul ki, amikor az immunrendszerünk tévesen értékel egy ártalmatlan fehérjét, és fenyegetésként értelmezi azt. Ha a rendszered egyszer rossz benyomást kelt egy macskaszőrről vagy pollenszemcséről, akkor már nem lehet megváltoztatni az “elméjét” – az allergiával együtt kell élned, gyakran egész életed hátralévő részében.
Az immunrendszered minden alkalommal felerősíti a védekezését, amikor érzékeli a támadó anyag, vagyis az allergén jelenlétét. Először is, az immunsejtek szurokszerű fehérjéket, úgynevezett antitesteket termelnek. Minden egyes antitest felveszi az allergén molekulát, és elviszi azt a hízósejteknek nevezett fehérvérsejtekhez, amelyek olyan vegyi anyagok felszabadulását váltják ki, mint a hisztamin. Ezek váltják ki az allergiás tüneteket, amelyeket mindannyian ismerünk és utálunk: zihálás, tüsszögés, viszketés, duzzanat és kiütések.
De miért követi el az immunrendszer ezt a végzetes hibát?
Van némi bizonyíték arra, hogy az allergia akkor alakul ki, amikor egy allergénnel éppen akkor kerülünk kapcsolatba, amikor egy vírus, például a nátha ellen küzdünk. “Teljesen hihető, hogy amikor a szervezet nagy immunválaszt ad egy vírusra, akkor allergiás reakciót vált ki valamire, aminek ugyanakkor ki vagyunk téve” – mondta Waserman. “De nem tudjuk biztosan.”
A legtöbb tanulmány a vírusok és az allergia által “együttfertőzött” gyermekekről a háziállat szőr allergiára összpontosított, mondta, de a magyarázat vonatkozhat a pollen- és ételallergia kialakulására is.”
Másrészt a baktériumoknak és vírusoknak való nem megfelelő kitettség a korai gyermekkorban szintén nagymértékben növeli az allergia kialakulásának valószínűségét. A modern higiéniának köszönhetően – antibakteriális szappan, tiszta víz, pasztőrözött tej és egyebek – a gyerekek közel sem vannak annyi mikrobának kitéve, mint korábban. Ennek eredményeképpen az immunrendszerük kevesebb lehetőséget kap arra, hogy megtanuljon különbséget tenni a veszélyes kórokozók és az ártalmatlan dolgok, például a pollenek között. Ezt nevezik “higiéniai hipotézisnek”, de Waserman szerint ez egy elfogadott elmélet. “Azok az emberek, akiknek az immunrendszere már nem a fertőzések elleni küzdelemmel van elfoglalva, fegyelmezetlenné és allergiássá válnak” – mondta.”
Kérdés marad, hogy a fertőző betegségeknek való kitettség néha miért váltja ki, máskor pedig miért fojtja el az allergia kialakulását, és hogy mi lehet a mocsok és a tisztaság tökéletes egyensúlya gyermekkorban. Addig is, amikor egy szép tavaszi napon felszáll a pollenszám, egyötödünk bent ragad a lakásban.
Kövesse Natalie Wolchovert a Twitteren @nattyover. Kövesse az Élet kis rejtélyeit a Twitteren @llmysteries, majd csatlakozzon hozzánk a Facebookon.
Újabb hírek