Mi a gyermekkori elhízás?
Mindenkinek van egy számára megfelelő testalkata, de néha túlzott testzsírt tudunk elraktározni. Az elhízás definíciója szerint kóros vagy túlzott zsírfelhalmozódás, amely károsíthatja az egészséget. A gyermekkori elhízás a gyermekeket és a tinédzsereket érintő egészségügyi állapot.
Az egészséges testsúlypálya az, ahol a magasság és a testsúly a gyermekek fejlődése során arányosan együtt változik. Ha a gyermekek kilógnak az egészséges testsúlypályáról, súlygyarapodásuk aránytalan a magasságuk változásához képest, ami a testzsír túlzott felhalmozódását jelenti, ami negatívan befolyásolhatja az egészségüket. Ha egy gyermek vagy felnőtt túl sok zsírt halmoz fel, akkor túlsúlyosnak vagy elhízottnak minősülhet. A gyermekkori elhízás jele a gyermek magasságához és életkorához képest jóval átlagon felüli testsúly.
A gyermek vagy fiatal a testtömegindexe (BMI) alapján túlsúlyosnak vagy elhízottnak minősül. A BMI-t a személy kilogrammban mért testsúlyából és méterben mért magasságából számítják ki. A kanadai dietetikusok honlapjára ellátogatva kiszámíthatja gyermeke BMI-jét, és megnézheti, hogyan osztályozzák.
A kutatások azt mutatják, hogy a túlsúlyos vagy elhízott gyermekek nagyobb valószínűséggel válnak elhízott felnőtté, és így nagyobb valószínűséggel károsodik az egészségük a krónikus betegségek miatt, ami hozzájárul a növekvő személyi és egészségügyi ellátási költségekhez.
Melyik gyermekeket fenyegeti a túlsúlyossá vagy elhízottá válás kockázata?
A legtöbb gyermekkori egészségtelen testsúlyt az okozza, hogy a gyermekek túl sokat esznek a nem megfelelő élelmiszerekből, és kisebb mértékben a nem megfelelő mértékű fizikai aktivitás. A túlsúly és az elhízás arányának növekedéséhez a tényezők összetett és kölcsönhatásban lévő rendszere járul hozzá – biológiai, viselkedési, társadalmi, pszichológiai, technológiai, környezeti, gazdasági és kulturális tényezők -, amelyek az egyéntől a családon át a társadalom egészéig minden szinten működnek. E tényezők közé tartozik például a feldolgozott élelmiszerek széles körű elérhetősége és megfizethetősége, amelyek többsége hozzáadott cukrot tartalmaz, az olcsó és ízletes cukros italok magas fogyasztása, a gyermekek ülő “képernyőn töltött” idejének nagyfokú elterjedtsége, a fizikai aktivitási lehetőségekhez való hozzáférés hiánya, a magas zsír-, cukor- és/vagy nátriumtartalmú élelmiszerek és italok gyermekeknek történő forgalmazása, valamint a gyorséttermek növekvő elérhetősége és a növekvő adagméretek. A társadalmi tendenciák drámaian megváltoztatták a játék természetét és azt, ahogyan a gyermekek interakcióba lépnek a környezetükkel. Ezek a trendek jelentősen csökkentették a szabadtéri kikapcsolódási, alvási és egészséges táplálkozási lehetőségeket, és most az elektronikus médiától és a mozgásszegény tevékenységektől való fokozott függőséget segítik elő.
A társadalmunkban és az életkörülményeinkben bekövetkezett változások elősegítették az úgynevezett “elhízást okozó környezet” kialakulását. Az obezogén környezet “azon hatások összessége, amelyeket a környezet, a lehetőségek vagy az életkörülmények gyakorolnak az egyének vagy populációk elhízásának elősegítésére”. Egyszerűen fogalmazva, az obezogén környezet olyan helyek, amelyek arra ösztönzik az embereket, hogy egészségtelenül étkezzenek és ne mozogjanak eleget. Ezek olyan területek, ahol a hozzáadott cukorban, sóban és telített zsírban gazdag élelmiszerek bőséges mennyiségben fordulnak elő, és a fizikai környezet nem kedvez a fizikai aktivitás lehetőségeinek. Az energia (élelmiszer) túlzott fogyasztását elősegítő környezeti tényezők közé tartozik a jóízű, olcsó, nagy adagokban, nagy energiatartalmú élelmiszerek széles választékának könnyű elérhetősége. Más környezeti tényezők a fizikai aktivitás csökkentésével hajlamosak csökkenteni a teljes energiafelhasználást. Idővel mindezek a környezeti erők fokozatos súlygyarapodást eredményeznek a lakosság körében.
A súlygyarapodás akkor következik be, amikor a bevitt energia (étel és ital) több, mint az elégetett energia (fizikai aktivitás). Az egészségtelen gyermekkori testsúly problémáinak nagyon kis része nem gyakori genetikai betegségekhez kapcsolódik.
Ezeket az összetett és kölcsönhatásban lévő rendszereket tovább bonyolítja a számos különböző ágazatban hozott, a gyermekkori elhízást befolyásoló politikai döntések széles skálája.
A túlsúlyossá vagy elhízottá válás kockázatának kitett gyermekek közé tartoznak azok, akik:
- rendszeresen fogyasztanak magas cukor- és telített zsírtartalmú ételeket és italokat, például gyorséttermi ételeket, édességeket, pékárukat, és FŐLEG üdítőket és egyéb cukros italokat
- rendszeresen fogyasztanak finomított gabonatermékeket
- kevés zöldséget fogyasztanak
- nem mozognak naponta fizikailag
- sokat tévéznek és sokat videojátékoznak, olyan tevékenységeket, amelyek nem égetik el a kalóriákat (ülőmunkaidő)
- olyan környezetben élnek, ahol nem ösztönzik az egészséges táplálkozást és a fizikai aktivitást
- azért esznek, hogy segítsenek a stressz vagy a szociális problémák kezelésében
- túlsúlyos családból származnak, ahol a genetika is szerepet játszhat, különösen, ha az egészséges táplálkozás és a fizikai aktivitás nem prioritás a családban
- alacsony jövedelmű családból származik, akiknek nincsenek meg a forrásai vagy ideje ahhoz, hogy az egészséges táplálkozást és az aktív életmódot prioritássá tegyék
- ki vannak téve az energiadús élelmiszerek és italok agresszív marketingjének a gyermekek és családok számára
- hiányos az információ a helyes táplálkozási megközelítésekről
- hiányos a hozzáférés, elérhetősége és megfizethetősége az egészséges élelmiszerekhez
- nem rendelkeznek genetikai betegséggel vagy hormonális rendellenességgel, például Prader-Willi-szindrómával vagy Cushing-szindrómával
legutóbb 2019 októberében frissítették.
Hivatkozások és további források:
Canadian Task Force on Preventive Health Care (2015). Ajánlások a növekedés nyomon követésére, valamint a gyermekek és fiatalok túlsúlyának és elhízásának megelőzésére és kezelésére az alapellátásban. http://www.cmaj.ca/content/187/6/411.full
Obesity Reviews (2012). Modern ülő tevékenységek elősegítik a túlzott élelmiszerfogyasztást a jelenlegi elhízást okozó környezetünkben.
Patti Jean Naylor (2015). University of Victoria; School of Exercise Science and Physical Health Education.
Public Health Agency of Canada (2012). A gyermekkori elhízás megfékezése: A Federal, Provincial and Territorial Framework for Action to Promote Healthy Weights. http://www.phac-aspc.gc.ca/hp-ps/hl-mvs/framework-cadre/index-eng.php
Egészségügyi Világszervezet (2015). Tények és számok a gyermekkori elhízásról. http://www.who.int/end-childhood-obesity/facts/en/
Egészségügyi Világszervezet (2012). Lakossági alapú megközelítések a gyermekkori elhízás megelőzésére. http://www.who.int/dietphysicalactivity/childhood/approaches/en/