Mi a hamvazószerda?
A katolikus, protestáns és anglikán liturgikus naptárban a hamvazószerda az a nap, amikor 40 nappal a nagyböjt kezdődik, a nagyhét kezdete előtt (pálmavasárnap április 9.). Arra az időre emlékezik, amikor Jézus negyven napra visszavonult a pusztába.
A nagyböjt a felkészülés ciklusát jelenti, amelyben a keresztények Krisztus szenvedését, halálát és feltámadását ünneplik.
Meddig tart a nagyböjt és kik ünneplik?
Március 1-jén, hamvazószerdán kezdődik, és április 13-án, nagycsütörtökön ér véget. A katolikus, ortodox, református, anglikán, lutheránus, metodista és keleti ortodox keresztény egyházakban ünneplik.
Miért hívják így és miből áll a szertartás?
A név annak köszönhető, hogy ezen a napon misét tartanak, amelyen a hívek homlokán egy hamuval díszített keresztet jelölnek meg. Ezt a hamut az előző liturgikus év pálmavasárnapján megáldott ágak elégetéséből nyerik.
A szertartás során kereszt formájában helyezik a homlokra, a Teremtés könyvéből (3:19) vett “Por vagy, és a porba térsz vissza” szavak kíséretében, hogy emlékeztessék a híveket halandóságukra, abban az értelemben, hogy porból indulnak, és hogy haláluk után visszatérnek a porba.
Kit kell hamvazni?
Nem kell katolikusnak lenni ahhoz, hogy hamvazzunk, sőt maga a szertartás sem kötelező a hívő keresztények számára. Bár az egyház felszólítja mindazokat, akik megkapták a keresztség szentségét, hogy vegyenek részt a hamvazáson és vállalják a böjti útvonalat.
Hogyan működik a böjt és az önmegtartóztatás?
A hamvazószerda és a nagypéntek (április 14.) is böjti nap. A vallási tanítás szerint naponta csak egyszer szabad étkezni, és nem szabad húst enni, azaz az önmegtartóztatást is gyakorolják.
A böjtölés 18 éves kor felett és 60 éves kor alatt kötelező, mindig az egyházi utasításoknak megfelelően. A hústól való tartózkodás 14 éves kortól érvényes, és minden pénteken a nagyböjtben. A latin hagyományban azonban nagy szabadságot biztosítanak a hívek számára, hogy maguk válasszák meg a böjt, az ima és az alamizsnálkodás módját.
Mi a szertartás történelmi eredete?
Ezt a szertartást a 11. század óta végzik. A hamvasztást eleinte csak a nyilvános bűnbánókra rótták ki, a kirekesztés jeleként. De végül olyan gyakorlattá vált, amely a hívők számára a saját törékenységünk és halandóságunk elismerését jelenti.
Mit jelent a nagyböjt a hívők számára?
A hamvazószerdával kezdődő időszak a megtérés és a bűnbánat napjai, amelyeket az imádság, az elmélkedés, a böjt és a mértékletesség jellemez.
Az egyház arra hívja a híveket, hogy gyónják meg súlyos bűneiket, végezzenek jó cselekedeteket, vállaljanak szolidaritást a szenvedőkkel, és mondjanak le a felesleges és pazarló dolgokról. A legismertebb és leglátványosabb gyakorlat azonban a böjt, mint a földi élet szükségleteiről való lemondás.
Milyen kapcsolatban áll a Szardíniatemetéssel?
Ezt a szerdát is ünnepeljük, egybeesik a hamvazószerdával. Ez az ünnep a karneváltól való búcsúzás egyik módja, amelynek során az ünnepség züllöttsége átmegy a máglyán, hogy minden visszatérjen a “természetes rendbe” (ismét a vallási tanítás szerint). A tüzet a felszabadulás és a megújulás szimbólumának tekintik.
Ez az esemény azt jelenti, hogy mindent, ami a múltban történt, el kell pusztítani és el kell temetni, hogy nagyobb erővel születhessen újjá. A múltban az volt a cél, hogy eltemessünk minden rosszat, hogy beléphessünk a nagyböjtbe. Számos spanyol fesztivál ezzel vagy hasonló szertartással ér véget, amelynek során egy szimbolikus figurát égetnek el, amely a karnevál során tapasztalt züllést jelképezi.