Mi az epifánia az irodalomban? Definíció, példák az irodalmi epifániára

Az epifánia egy olyan pillanat a történetben, amikor egy szereplőnek hirtelen olyan életbevágó felismerése van, amely megváltoztatja a történet menetét.

Mi az epifánia?

Az epifánia az, amikor egy szereplőnek hirtelen felismerése van, amellyel betekintést nyer valaminek a történethez kapcsolódó mélyebb értelmébe. Szinte bármi kiválthatja egy karakter epifániáját, beleértve tárgyakat, párbeszédeket, cselekményeket stb.

Az epifániák gyakran megváltoztatják a narratív szerkezet pályáját, és a történetet vagy egy kicsit más irányba terelik, vagy teljesen drasztikusan megváltoztatják a cselekmény menetét. Az epifániák arra szolgálnak, hogy az őket átélő karakter számára nagyobb világosságot vagy tudatosságot hozzanak, mivel egy bizonyos kérdést vagy eseményt új megvilágításban kezdenek látni. Gyakori, hogy az epifániára úgy gondolunk, mint egy karakter “ah-ha!” pillanatára.

Az epifánia népszerű példái

Az epifániák az irodalmon kívül is előfordulnak, és az emberek mindennapi életében is megtörténnek. Íme egy példa arra, hogyan történhet epifánia a hétköznapi életben:

  • Dacára annak, hogy a tudomány vitathatatlanul fenntartja, hogy a cigarettázás káros az egészségre, egy férfi folytatja a napi cigarettázást, és naponta akár egy doboz cigarettát is elszív. Amikor a felesége terhes lesz, és a férfi először érzi, hogy a baba rugdalózik, megvilágosodik, hogy minimalizálnia kell az egészségét fenyegető veszélyeket, például a dohányzást, hogy a gyermeke felnövekedését még végignézhesse.
  • A filmekben a megvilágosodás mint történetmesélő eszköz is fontos. A Clueless című filmben a főszereplő Cher megvilágosodik, hogy szerelmes Joshba, miközben a városban sétálgatva vásárolgat és önvizsgálatot tart. Hirtelen, amikor elsétál egy szökőkút mellett, amely éppen akkor világít, amikor megáll előtte, megvilágosodik előtte, és rájön, hogy a problémái annak köszönhetőek, hogy szerelmes lett, anélkül, hogy észrevette volna.

    A megvilágosodás célja

    Az irodalomban a megvilágosodás a megvilágosodást átélő karakter fejlődésének bemutatására szolgál. A szerzők úgy döntenek, hogy az epifániákat arra használják, hogy megmutassák, a karakter tanul valamit a történet cselekménye során. Általában az epifánia ahhoz vezet, hogy a karakter jobb emberré válik, mert hirtelen képes meglátni magában azokat a hibákat, amelyeket korábban nem látott.

    A cselekmény és az elbeszélés szerkezetét tekintve az epifániák izgalmasabbá teszik a történetet, mert arra ösztönzik az olvasót, hogy résen maradjon. Általában egy megvilágosodás megváltoztatja az irányt, amerre a történet halad, és ezzel az olvasók kényszert éreznek arra, hogy tovább olvassák, hogy megtudják, hová viszi az új információ a történet cselekményét. Ez fokozza az olvasó elkötelezettségét.

    Példák az epifániára az irodalomban

    Vilmos Shakespeare Hamletjében az epifánia akkor következik be, amikor Hamlet Angliába hajózik, és elborítja a folyamat, amikor bosszút akar állni apja meggyilkolásáért. Hirtelen, mély és fáradságos elmélkedés után azt mondja:

    • “Van egy istenség, aki formálja a céljainkat, durván megformálja őket, ahogy akarja.”

    Ez azt jelzi, hogy Hamlet rájött, hogy ha tovább vár arra, hogy a bosszú tökéletes terve megvalósuljon, soha nem fogja megvalósítani. Ehelyett cselekednie kell.”

    A Charles Dickens által írt Egy karácsonyi énekben a szerencsétlen Ebenezer Scrooge megvilágosodik, miután meglátogatják a szellemek, amelyek a múlt, a jelen és a jövő karácsonyaira vonatkoznak. Miután ebben a látomásban látja nyomorúságos jövőjét, hirtelen rájön, hogy meg kell változtatnia az életét, és több kedvességet kell tanúsítania mások iránt.

    • “Tisztelni fogom a karácsonyt a szívemben, és megpróbálom megtartani egész évben. A múltban, a jelenben és a jövőben fogok élni. Mindháromnak a szellemei fognak bennem szorgoskodni. Nem fogom elzárkózni a leckék elől, amelyeket tanítanak!”

    Rekapituláció: Mi az epifánia az irodalomban?

    Az epifánia az a hirtelen felismerés, amelyet egy szereplő átél, és amely általában a szereplő részéről szívbeli változást, valamint a cselekményszerkezet szempontjából cselekvési változást eredményez. Az epifániák azért fontosak, mert arra szolgálnak, hogy a karakter a történet során növekedést mutasson.

  • Vélemény, hozzászólás?

    Az e-mail-címet nem tesszük közzé.