Mik azok a Haptensek?

By Dr. Maho Yokoyama, Ph.D.Reviewed by Kate Anderton, B.Sc. (Editor)

Az antigének olyan molekulák, amelyek immunválaszt váltanak ki vagy az immunrendszer összetevőihez, például az antitestekhez kötődnek. A haptenek olyan kismolekulák, amelyek szintén immunválaszt váltanak ki, de más módon.

Novikov Alekszej |

Hogyan váltanak ki immunválaszt a haptenek?

Az antigénekkel ellentétben a hapteneknek egy további molekulára van szükségük ahhoz, hogy immunválaszt váltsanak ki. Ezeket a kiegészítő molekulákat “hordozóknak” nevezzük, és gyakran fehérjék, amelyekhez a hapten szorosan kötődik; ez általában kovalens kötés.

A hapten-hordozó molekula komplex kialakulása hatására a hapten immunogénné válik, ami anti-hapten antitestek termelődését eredményezi. Második expozíció esetén ezek az antitestek képesek felismerni és kötődni ugyanahhoz a haptenhez a hordozómolekula hiányában. Ezért, bár a hapteneknek hordozómolekulára van szükségük ahhoz, hogy immunogénné váljanak, antigénné is válnak, mivel képesek antitestekhez vagy a hapten-hordozómolekula komplex által előidézett immunválasz egyéb összetevőihez kötődni.

Milyen fehérjék kötődnek a haptenekhez?

A haptenek gyakran kötődnek a vérszérumban lévő fehérjékhez, például az albuminhoz. Ha a hapten-albumin komplex nagyobb, mint 3000 MW, akkor immunogénné válik. A hapten-hordozó komplex által kiváltott immunválasz mind a hordozót (ebben az esetben az albumin), mind a haptent megcélozza.

Néhány hapten képes kötődni a sejtmembránokhoz, beleértve a vörösvértesteket is. Ebben az esetben a sejtmolekulát ilyenkor “neoantigénnek” nevezik. Az olyan gyógyszerek, mint az ibuprofén, neoantigéneket képezhetnek a vörösvértestekkel. Egyszer immunválaszt váltanak ki, és ez aztán a neoantigén vörösvértestek líziséhez vezet (hemolitikus anémia).

A haptének felfedezése

A 20. század elején Karl Landsteiner kísérletei kimutatták, hogy az olyan vegyületek, mint az m-aminobenzol-szulfonát, csak akkor képesek immunválaszt kiváltani, ha egy hordozóhoz, például ovalbuminhoz kapcsolódnak.

A “haptenikus válasz” kifejezés a görög “haptein” – rögzíteni – szóból származik. Ezt a haptenikus választ Landsteiner használta fel az antigén-antitest kötődés működésének feltárására, és a közelmúltban a fertőző betegségek elleni vakcinák keresésében is felhasználták.

Hogyan válnak a gyógyszerek haptenné?

A gyógyszeripari gyógyszerek általában kismolekulák, és lehetnek haptenek, amelyek a vérben lévő fehérjékhez kötődnek. Az immunválasz kiváltása után ez immunreakciót vált ki a gyógyszerrel szemben, ami súlyos esetben bőrkiütésekhez vagy anafilaxiás sokkhoz vezethet.

Az antibiotikumok

A fenicillinek az antibiotikumok egy csoportja, amelyek béta-laktám maggal rendelkeznek, ami a vegyületek antibakteriális tulajdonságait adja. A penicillinek béta-laktamáz enzimek által lebonthatók, és benzilpenicilloil-származékok keletkezéséhez vezethetnek, amelyek aztán más fehérjékhez kötődhetnek, majd immunválaszt válthatnak ki.

Ez az egyik oka a penicillinek későbbi expozíciója során fellépő káros immunmediált reakcióknak. A mellékhatások rendkívül veszélyesek és a csalánkiütéstől, asztmától, angioödémától és a legsúlyosabb esetekben az anafilaxiáig terjedhetnek.

A cefalosporinok, mint haptenek szintén kiválthatnak és kiválthatnak immunválaszt. Bár jelenleg nem tudjuk, hogy a cefalosporinok hogyan válnak hapténné, megfigyelték, hogy a harmadik és negyedik generációs cefalosporinok nagyobb valószínűséggel vezetnek immunmediált mellékhatáshoz, mint az első vagy második generációs cefalosporinok.

Anesztetikumok

A kalotánt az 1950-es évek körül kezdték el használni altatószerként. Erős, nem gyúlékony és trifluoracetil-kloriddá metabolizálódik. A trifluoracetil-klorid ezután a májban lévő fehérjékkel reakcióba lépve neoantigént képez, és ha erre a neoantigénre immunválaszt vált ki, akkor a halotánnak való későbbi expozíció a máj gyulladásához vezethet ezen immunválasz aktiválásán keresztül.

További olvasmányok

• Minden antitest tartalom
• Az antitest – Mi az antitest?
• Az antitest formái
• Az antitestek az orvostudományban
• Az antitest szerkezete

Az író

Dr. Maho Yokoyama

Dr. Maho Yokoyama kutató és tudományos író. Doktori fokozatát az Egyesült Királyságban, a Bath-i Egyetemen szerezte mikrobiológiai szakdolgozatát követően, ahol a funkcionális genomikát alkalmazta a Staphylococcus aureusra . Doktori tanulmányai során Maho számos tanulmányon dolgozott együtt más tudósokkal, sőt néhány saját munkáját is publikálta lektorált tudományos folyóiratokban. She also presented her work at academic conferences around the world.

Last updated Dec 18, 2018

Citations

Please use one of the following formats to cite this article in your essay, paper or report:

• APA

  Yokoyama, Maho. (2018, December 18). What are Haptens?. News-Medical. Retrieved on March 24, 2021 from https://www.news-medical.net/life-sciences/What-are-Haptens.aspx.

• MLA

  Yokoyama, Maho. “What are Haptens?”. News-Medical. 24 March 2021. <https://www.news-medical.net/life-sciences/What-are-Haptens.aspx>.

• Chicago

  Yokoyama, Maho. “What are Haptens?”. News-Medical. https://www.news-medical.net/life-sciences/What-are-Haptens.aspx. (accessed March 24, 2021).

• Harvard

  Yokoyama, Maho. 2018. What are Haptens?. News-Medical, viewed 24 March 2021, https://www.news-medical.net/life-sciences/What-are-Haptens.aspx.