Jamaicán parlamentáris demokrácia rendszere van, alkotmányos monarchia mellett. Függetlenségét 1962-ben nyerte el az Egyesült Királyságtól, és alkotmánya 1962-es megalkotása óta többször módosították. Az alkotmány legutóbbi módosítására 2015-ben került sor. A jamaikai jogrendszer az angol jogból származik.
Jamaika kormányának végrehajtó ága
Jamaika államfője 1952 óta II. Erzsébet királynő, az uralkodót pedig a főkormányzó képviseli. A hivatalban lévő főkormányzó Dr. Patrick Allen, aki 2009-ben lépett hivatalba. A kormányzót a jamaikai miniszterelnök javaslatára nevezik ki. A kormányzónak nem várható el, hogy valamelyik jamaicai politikai párthoz kötődjön, és a főkormányzó jogalkotási hatáskörének nagy része a halálbüntetéssel fenyegetett elítélt bűnözők kegyelemben részesítésére terjed ki. A főkormányzót a miniszterelnök javaslatára az uralkodó nevezi ki.
A kormány élén a miniszterelnök áll, a hivatalban lévő miniszterelnök Andrew Holmes, aki 2016. március 3-án lépett hivatalba. A kabinetet a főkormányzó nevezi ki a miniszterelnök javaslata alapján. A parlamenti választásokat követően a képviselőház (alsóház) többségi pártjának vezetőjét a főkormányzó nevezi ki miniszterelnöknek.
Jamaika kormányának törvényhozása
Jamaika kétkamarás parlamenti rendszerrel rendelkezik, amely a szenátusból és a képviselőházból áll. A szenátusnak 21 szenátora van, akiket a főkormányzó jelöl, de a kormányzó párt 13 tagjával együtt a miniszterelnök javaslatára nevez ki. A főkormányzó nevezi ki a kisebbségi párt vezetőjét és nyolc, a kisebbségi párthoz tartozó tagot is. A szenátus tagjai öt évig töltenek be tisztséget. A szenátusból csak négy minisztert neveznek ki. A szenátus a képviselőház által elfogadott törvényjavaslatokat felülvizsgáló testületként működik, és a kormányzati pénzügyeket érintő törvényjavaslatokon kívül más jogszabályokat is kezdeményezhet.
A képviselőház 63 képviselői hellyel rendelkezik, amely közvetlenül, egyszerű többségi szavazással választott tagokból áll, akik öt évig töltenek be tisztséget. A legutóbbi választást Jamaikában 2011-ben tartották, a következőre pedig legkésőbb 2016 decemberében kerül sor. A főkormányzó közvetlenül az ország általános választása előtt oszlatja fel a parlamentet. A jamaicai kormány a képviselőház többségének támogatásával nyeri törvényes hatalmát. Minden törvényjavaslatot, amelyet végül elfogadnak, a képviselőház többségének kell elfogadnia. Az alsóház ellenőrzi a kormány pénzügyeit, és semmilyen pénzeszköz, vagy adó nem vethető ki a ház jóváhagyása nélkül.
A bírói kar
Jamaika legfelsőbb bíróságai a Fellebbviteli Bíróság és a Legfelsőbb Bíróság. A Fellebbviteli Bíróság a bíróság elnökéből és legalább négy másik bíróból áll. Másrészt a Legfelsőbb Bíróság 40 bíróból áll, akik meghatározott osztályokba tagolódnak. A Legfelsőbb Bíróságon és az ország fellebbviteli bíróságán túlmenő fellebbezéseket Londonban a Privy Council bírói bizottsága tárgyalja a Karibi Bíróság, az egész Karib-térség legmagasabb bírósága helyett, amelyet a tagállamok hoztak létre.
A miniszterelnök tanácsára a főkormányzó nevezi ki a fellebbviteli bíróság elnökét és az ország legfelsőbb bíróságának főbíráját is. Az Igazságügyi Szolgálati Bizottság szintén tanácsot ad a főkormányzónak a két bíróság egyéb bíráinak kinevezésében. A fellebbviteli bíróság és a Legfelsőbb Bíróság valamennyi bírája 70 éves korában nyugdíjba vonul. Az ország egyéb alárendelt bíróságai közé tartoznak a körzeti bíróságok, a rezidens magisztrátusi bíróságok és a kispolgári bíróságok.
A jamaicai kormány egyéb közigazgatási területei
Jamaikában 14 község van, ezek: Kingston, Clarendon, Saint Catherine, Westmoreland, Saint James, Hanover, Portland, Saint Mary, Saint Andrew, Saint Ann, Trelawny, Saint Elizabeth, Saint Thomas és Manchester. Az önkormányzati igazgatás érdekében Saint Andrew-t és Kingstont 1923-ban egyetlen testületté egyesítették, amely ma Kingston és Saint Andrew Corporation néven ismert