Valószínűleg Ön is többször hallott már a szenilis demenciáról, de nem biztos, hogy pontosan tudja, mire utal. Ugyanaz, mint az Alzheimer-kór? Az öregedés elkerülhetetlen velejárója? Ebben a cikkben megválaszoljuk ezeket a kérdéseket, és tisztázzuk az egyéb kételyeket vagy fogalmakat. Már előre jeleztük, hogy a “szenilis demencia” megjelölés nem felel meg semmilyen elfogadott diagnózisnak, sem az orvosi, sem a tudományos közösség által. Lássuk, miért.
A “szenilis demencia”
A fogalmat alkotó két szó jelentésének elemzésével kezdjük. A “demencia” egy szindróma, azaz olyan jelek és tünetek összessége, amelyek együtt fordulnak elő, és általában valamilyen egészségügyi állapotra jellemzőek. Ezt a szindrómát kognitív és viselkedésbeli változások jellemzik, és az érintettek autonómiájának elvesztésével jár.
A “szenilis” kifejezés az öregedéssel, az öregedéssel kapcsolatos. Ezt a kifejezést diagnosztikai címkeként használták abban az időben, amikor még nem volt annyi ismeret a demenciáról és a demencia okairól, mint manapság.
Az ismeretek fejlődése során egy ideig különbséget tettek “szenilis”, ha a demencia 65 éves kor után jelentkezett, és “prezenilis”, ha korábban jelentkezett.
A korhatárok megállapítása annak meghatározására, hogy egy személy mikor tekinthető szenilisnek vagy idősnek, mindig önkényes lesz, mivel az öregedés az élet folyamatosságának része.
A “szenilis demencia”
A “szenilis demencia” címke használatának eltérései és zavarai
Az, hogy szenilis demenciáról csak azért beszélünk, mert a demencia egy bizonyos életkor után jelentkezik, elszegényíti a diagnózist és zavart okoz. Elszegényíti a diagnózist, mivel e címke használata nem határozza meg a demencia tüneteit okozó vagy azok kialakulásához vezető alapbetegséget vagy betegséget. Fontos tisztázni, hogy a demencia mindig egy agyi betegség vagy rendellenesség következménye, amely a demencia különböző típusaihoz vezet.
Az időskori demencia kifejezés használata félrevezető, mert azt a feltételezést keltheti, hogy az időskori demencia normális. Az öregedés a demencia valamely formájának kialakulásának fő kockázati tényezője, de fontos megjegyezni, hogy a demencia nem az öregedés elkerülhetetlen következménye. Az életkor és a genetikai tényezők az Alzheimer-kór fő, nem módosítható kockázati tényezői, amely viszont a demencia fő oka. Számos olyan módosítható kockázati tényező is létezik, amelyek módosíthatják az életkor és a genetika hatásait, és általában véve nemcsak a demencia elkerülését, hanem az egészséges öregedést is elősegíthetik.
A nyelv jelentősége a sztereotípiák kialakításában
Nagyon fontos, hogy a tudomány és a tudás fejlődését a betegségekre, azok tüneteire és a betegségben szenvedőkre való utalás nyelvezetében bekövetkező megfelelő változások kísérjék.
A címkék, amelyeket gyakran használnak rájuk, ha öntudatlanul is, egy sor olyan konnotációt hordoznak, amelyek olyan hozzáállásokhoz vagy felfogásokhoz vezethetnek, amelyek nem segítik elő a személy méltóságának előmozdítását, vagy egy csoporttal szembeni előítéletekhez vezethetnek.
A “szenilis demencia” fogalmának használatát fontos száműzni a köznyelvből is, mivel az hozzájárulhat az öregedést megbélyegző attitűdök és felfogások fenntartásához. A fogalmak felülvizsgálatának elmulasztása elősegítheti az elavult ismereteken alapuló tévhitek fennmaradását. Ez a helyzet az Alzheimer-kórral kapcsolatos számos mítosz esetében, amelyek elűzéséért még mindig küzdenünk kell.