Ha arra kérnek bennünket, hogy képzeljünk el egy várat, legtöbbünknek egy nagyszerű, kőből épült épület képe jut eszébe, több toronnyal és impozáns várrommal, masszív kaputoronnyal, nyiladékokkal ellátott csatabástyákkal és az egész építményt körülvevő mély vizesárokkal.
Az eredeti várak azonban távol álltak ettől a romantikus képtől.
A Motte-and-Bailey-várak – hatalmas siker
A Motte-and-Bailey-vár igazi európai innováció volt. Míg az árkok, bástyák és kőfalak mint védelmi intézkedések fogalma ősi, a motte emelése középkori újítás.
Eredetileg ezeket a várakat kizárólag fából és földből építették; olcsó és könnyen megépíthető volt, és nem igényelt különösebb tervezést. Az erődítmény egy fából készült erődítményből állt, amelyet egy motte nevű megemelt földvárra helyeztek, amely egy bailey nevű zárt udvarra nézett.
Motte és Bailey vár
Amint látjuk, ezek a várak három fő tervezési elemet tartalmaztak:
-
A Motte
A Motte (a szó az ófrancia nyelvből származik) egy nagy földdomb volt, amelynek alapját árok vette körül. Gyakran mesterséges volt, ami azt jelenti, hogy föld felhalmozásával kellett építeni, de néha a táj egy már meglévő jellegzetességét, például egy közeli dombot is magába foglalt.
A nagy motte-ok akár 30 méter magasak és 90 méter átmérőjűek is lehettek, de ritkán használták őket. Ez azért volt így, mert hatalmas erőfeszítésbe került ekkora mennyiségű földet felhalmozni.
A motte tetejét ellapították, hogy helyet adjanak a fából készült várőrségnek. A motte oldalában lévő meredek töltést Scarpnak nevezték.
-
A várőrség
A motte tetején lévő várőrség volt a vár elsődleges védelmi eleme. Egy védőfal vette körül, amely eredetileg fából készült. A kis motte-ok csak egy egyszerű tornyot tudtak elbírni, de a nagyobb motte-ok összetettebb, gyakran több helyiséget is tartalmazó építményeket is elbírtak.
A motte tetején lévő erődítmény volt a vár utolsó védelmi vonala, és itt lakott a vár ura (feleségével együtt).
A nagyobb tornyokat gyakran pincékkel és magtárakkal, több lakószobával, valamint az őrök és a ház fenntartására kijelölt szolgák számára kialakított helyiségekkel látták el.
Nem volt ritka, hogy a tornyot megépítették, majd részben betemették a várdombba, és az eltemetett rész pincét képezett.
-
A Bailey
A bailey kifejezés a motte melletti terület ellapításával kialakított udvarra utal. Az udvart fakerítéssel, úgynevezett paliszáddal, majd árokkal vették körül. A bailey volt a váron belüli házi élet központja, és számos épületet tartalmazhatott, köztük csarnokokat, konyhákat, raktárakat, istállókat, kápolnát, barakkokat és műhelyeket.
A bailey-t vagy a kettő között húzódó repülőhíd, vagy – Angliában gyakrabban – a motte-ba vágott lépcsők kötötték össze a motte-tal. Néha az árkokat a közeli patakok feltorlaszolásával vagy elterelésével vízzel teli várárkokat képezve töltötték meg vízzel.
A Motte and Bailey vár részletesebb ábrája
A gyakorlatban nem volt két motte-and-bailey pontosan ugyanolyan, bár a legtöbbjüknek ez a három közös eleme volt.
Egy várnak például egynél több bailey-ja is lehetett, és erre jó példa a windsori vár, ahol a motte-ot több bailey szegélyezi. Alternatívaként néhány várat egyetlen bailey-vel és két mottéval terveztek, mint például a Lincoln-kastélyt. Alapvetően az egyes kastélyok kialakítása a természeti környezetükhöz igazodott.
A windsori kastély légifelvétele. Láthatjuk a két baileyt (balra és jobbra), amelyek középen az eredeti motte-ot szegélyezik
Miért voltak olyan népszerűek a motte-and-baileyk?
A motte-and-bailey kastélyok közel 200 éven át rendkívül népszerűek voltak. A normannok nagy hívei voltak ennek a vártípusnak, és már megtudtuk, hogy a motte-and-bailey-k döntő szerepet játszottak a normannok sikeres hódításában a Brit-szigeteken.
A motte-and-bailey-k egyszerű és viszonylag durva kialakítása ellenére kiváló védelmi képességekkel rendelkeztek. A támadók hamar rájöttek, hogy a motte tetején lévő erődítményt meglepően nehéz elfoglalni, mivel a motte magassága és az azt körülvevő árok jelentős védelmi előnyt jelentett a védőknek.
Másrészt a normann tervezők rájöttek, hogy minél szélesebbre ásták az árkot, annál mélyebb és meredekebb lehetett a sziklaoldal, ami még nehezebbé tette a támadók életét.
A Motte and Bailey kialakításának legnagyobb előnye az volt, hogy rendkívül olcsó és könnyen megépíthető volt. A tervezők egy meglévő dombot vagy dombot is felhasználhattak az alapozáshoz, amivel jelentős építési időt lehetett megtakarítani.
Az építéshez nem volt szükség különleges anyagokra, és a munkát általában szakképzetlen emberek is el tudták végezni. Ez azt jelentette, hogy egy motte-and-bailey várat viszonylag gyorsan fel lehetett építeni, kizárólag helyi munkaerő, valamint föld és fa mint építőanyag felhasználásával. Ez lehetővé tette a normannok számára, hogy gyorsan megszilárdítsák hatalmukat, majd továbblépjenek és meghódítsák a következő régiót.
Sikerüket jelzi, hogy Angliában, Walesben és Skóciában közel 1000 motte-and-bailey várat építettek.
Bár a motte-and-bailey kialakítás különösen észak-európai jelenség (a legtöbb ilyen típusú vár Normandiában és Britanniában található), Európa más részein is találkozhatunk ilyen építményekkel, például Dániában, Németországban, Dél-Olaszországban és esetenként azon túl is.
A motte-and-bailey-k hanyatlása
A 11. század végére a motte-and-bailey-várak (különösen a teljesen földből és fából készültek) kezdtek kiesni a népszerűségből. Ennek a ténynek több oka is volt.
Egy dolog, ami a motte-and-bailey kialakítást olyan népszerűvé tette, a fa elsődleges építőanyagként való használata volt, ez azonban a kialakítás Achilles-sarkává is vált. Mivel a fa könnyen ég, a lángoló nyilaknak a várra való kilövése pusztító következményekkel járhatott.
A vár leégetésére szolgáló kifinomult tűzgyújtási technikákat fejlesztettek ki és alkalmaztak nagy sikerrel.
Mellett a motte széles alaprajza miatt a támadások bármely irányból érkezhettek, és a fosztogatók ezt gyorsan ki tudták használni, gyakran meglepve a védőket a várromon belül.
A faanyag emellett könnyen rothad, és e korai várak közül sok hamar leromlott, és gyakran elhagyták őket, vagy jelentős (és gyakran költséges) javításokat és folyamatos karbantartást igényeltek.
A kis és közepes motték nem tudtak nagy erődítményt fenntartani, és ez azt jelentette, hogy a lakóterek általában kicsik és szűkösek voltak. Kevés hely volt a katonák és a parasztok elhelyezésére, nemhogy a sok nemes által áhított termet biztosítására.
A váraknak nagy motte-ra volt szükségük ahhoz, hogy egy nagy tornyot építsenek, amely megfelelően el tudta volna helyezni az urat és szolgáit. Egy nagy motte-ot azonban rendkívül nehéz volt megépíteni, mivel a föld felhalmozása aránytalanul több erőfeszítést igényelt, mint a kisebb dombok esetében. Egy nagy motte például a becslések szerint akár 24 000 munkanapnyi munkát igényelt, míg a kisebbek talán csak 1000-et.
Az ilyen kialakítás költségei nem voltak könnyen méretezhetőek, és a kor valósága arra kényszerítette a helyi nemeseket, hogy lemondjanak az egyszerű motte and bailey kialakításról, és bonyolultabb tervezési elvek felé forduljanak, hogy olyan nagy várakat építsenek, amelyekre státuszuknak és népüknek gazdasági, politikai és védelmi szempontból szüksége volt. A tűzveszély elkerülése, a tartósság javítása és a vár védelmi képességének növelése érdekében a nyilvánvaló megoldás az volt, hogy (ahol csak lehetett) a fát kőre cserélték.
Chateau de Gisors Normandiában, a motte-and-bailey vár tökéletes példája, ahol a fából készült tornyot kőből épített erődítményre cserélték
Mi történt a motte-and-bailey várakkal?
A motte-and-bailey kialakítás a középkor közepén egyre kevésbé vált népszerűvé, és a 12. század végétől a várak tervezésében egy új tudományos megközelítés jelent meg. És ezzel az új megközelítéssel megkezdődött a kővárak nagy korszaka.
Néhány motte-and-bailey várat elhagytak vagy hagyták pusztulni; a fából épült várak elkorhadtak, és csak egy maroknyi, a tájban szétszórt, furcsa alakú domb maradt, ami jelzi, hogy valaha is léteztek.
Az eredeti motte-and-bailey várak közül azonban nem mindet hagyták el, és sokukat az újonnan tervezett kővárak alapjaként használták.
See also
- Evolution in Castle design: Kővárak
- A várkialakítás csúcspontja és hanyatlása