A növekedési faktorokról:
A növekedési faktor a szervezet által termelt fehérjemolekula; funkciója a sejtosztódás & sejtek túlélésének szabályozása. A növekedési faktorok laboratóriumban géntechnológiával is előállíthatók, és biológiai terápiában is felhasználhatók.
A növekedési faktorok a sejtfelszínen lévő receptorokhoz kötődnek, aminek eredményeként aktiválják a sejtek proliferációját és/vagy differenciálódását. A növekedési faktorok igen sokoldalúak, számos különböző sejttípusban serkentik a sejtosztódást; míg mások egy adott sejttípusra specifikusak. A növekedési faktorok olyan fehérjék, amelyek elősegítik a sejtek növekedését.
A növekedési faktorok olyan fehérjék, amelyek növekedést stimuláló (mitogén) és/vagy növekedést gátló anyagként működnek, serkentik a sejtvándorlást, kemotaktikus anyagként működnek, gátolják a sejtvándorlást, gátolják a daganatos sejtek invázióját, módosítják a sejtek differenciált funkcióit, részt vesznek az apoptózisban, részt vesznek az angiogenezisben és elősegítik a sejtek túlélését a növekedés és differenciálódás befolyásolása nélkül.
A növekedési faktorok titkos diffúz faktorok, amelyek a sejtkultúrák kondicionált közegében azonosíthatók. A növekedési faktorok membránban lehorgonyzott formában vannak jelen. A növekedési faktorok autokrin, parakrin, juxtakrin vagy retrokrin módon hatnak.
A kutatók általában a növekedési faktorok kifejezést a citokinek szinonimájaként használják.
Példák a növekedési faktorokra: EGF, FGF, NGF, PDGF, VEGF, IGF, GMCSF, GCSF, TGF, Erythropieitn, TPO, BMP, HGF, GDF, Neurotrofinok, MSF, SGF, GDF és mások.
A vérképzőszervi növekedési faktorok olyan hormonszerű anyagok, amelyek a csontvelőt vérsejtek termelésére serkentik. A vérsejtek hiánya okozza a legtöbb tünetet az MDS-ben szenvedőknél, a növekedési faktorok alkalmazása nagyon vonzó. Tanulmányokban több növekedési faktort teszteltek MDS-es betegeken, például a granulocita kolóniát stimuláló faktort (G-CSF) és a granulocita makrofág-kolónia stimuláló faktort (GM-CSF).
Az eritropoetin egy olyan növekedési faktor, amely elősegíti a vörösvértestek termelődését. Nemrégiben megállapították, hogy az eritropoetin és a G-CSF kombinálása javítja az eritropoetinre adott választ. Az interleukin-11 (IL-11) serkenti a vérlemezkék termelődését kemoterápia után. A jelenlegi tanulmányok azt próbálják kideríteni, hogyan lehet a legjobban megjósolni, hogy mely növekedési faktorok kezelik az új betegségeket, és hogyan lehet a legjobban kombinálni a növekedési faktorokat egymással és más kezelésekkel, például kemoterápiával vagy hormonokkal.
A növekedési faktorok az őssejtgyűjtés előtt extra őssejteket termelnek. A kemoterápia elpusztítja az egészséges fehérvérsejteket, valamint a leukémiás sejteket is, ezért fennáll a fertőzés veszélye, amíg a fehérvérsejtszám alacsony. A fehérvérsejtek alacsony szintjét “neutropeniának” nevezik. A növekedési faktorokkal kapcsolatos korai kutatások kimutatták, hogy bár a növekedési faktorok segítik a fehérvérsejtszám helyreállítását, valójában nem sokat változtatnak a fertőzések számán.
A növekedési faktorok biológiailag aktív polipeptidek, amelyek hormonszerű szabályozó jelekként működnek, és a reagáló sejtek növekedését és differenciálódását irányítják. A növekedési faktorok és a hormonok közötti különbségtétel gyakran önkényes.
Az aminosavak szekvenciája lehetővé teszi a növekedési faktorok családokba sorolását, ami arra utal, hogy egyetlen ősi fehérjéből fejlődtek ki. Az inzulin családba tartoznak a szomatemedin A és C, az inzulin, az inzulinszerű növekedési faktor (IGF) és a szaporodást serkentő faktor (MSF). A 2. családot a szarkóma növekedési faktor (SGF), a transzformáló növekedési faktorok (TGF) és az epidermális növekedési faktor (EGF) alkotja. Ezen kívül vannak olyan növekedési faktorok, mint az idegi növekedési faktor (NGF), a fibroblaszt növekedési faktor (FGF) és a vérlemezke-eredetű növekedési faktor (PDGF), amelyeknek nem azonosították strukturális homológjait.
A sejtproliferációs növekedési faktorok stimulációja hasonló a tumorsejtekre jellemző gyors sejtproliferációhoz. A növekedési faktorok receptorai hasonlítanak a számos RNS-tumorvírus által termelt tumorkeltő fehérjékhez. A vérlemezke-eredetű növekedési faktor ( PDGF) gyakorlatilag azonos az RNS-tumorvírus, a simian sarcoma vírus tumorokat okozó fehérjéjével.
A növekedési faktorok részt vesznek a sejtdifferenciálódásban és nélkülözhetetlenek a normális sejtciklushoz, így létfontosságú elemei az állatok életének a fogantatástól a halálig. A növekedési faktorok közvetítik a magzati fejlődést, szerepet játszanak a szövetek fenntartásában és javításában, serkentik a vérsejtek termelését & részt vesznek a rákos folyamatokban.