Nāga, az északkelet-indiai Nāgāland állam Nāga-hegységében élő törzsek csoportja. Több mint 20 vegyes eredetű, eltérő kultúrájú, nagyon különböző testalkatú és megjelenésű törzs tartozik hozzájuk. A számos nāga nyelv (néha dialektusoknak minősülnek) a kínai-tibeti nyelvcsalád tibeto-burman nyelvcsoportjába tartozik. Szinte minden falunak megvan a maga dialektusa; a nāgák különböző csoportjai tört asszami nyelven (nāgamese), vagy néha angolul és hindiül kommunikálnak. A legnagyobb törzsek a konyakok, Āosok, tangkhulok, semāk és angāmisok.
A legtöbb nāga kis falvakban él, amelyek stratégiailag a hegyoldalakon és víz közelében helyezkednek el. Általában váltóművelést (jhūm) folytatnak, bár egyes törzsek teraszos művelést is folytatnak. A rizs és a köles az alapvető élelmiszerek. A feldolgozóipar és a művészetek közé tartozik a szövés (egyszerű feszített szövőszékeken) és a fafaragás. A nāga halászok arról híresek, hogy bódítószereket használnak a halak megölésére vagy ártalmatlanná tételére.
A törzsi szervezet az autokráciától a demokráciáig terjed, és a hatalom a vének tanácsában vagy a törzsi tanácsban összpontosulhat. A származás apai ágon keresztül vezethető vissza; a klán és a rokonság alapvető fontosságú a társadalmi szerveződésben.
A terület 19. századi brit megszállása óta tartó missziós erőfeszítések eredményeként a nāgák jelentős többsége keresztény.
A nāga törzsek nacionalista politikai érzelmeire válaszul az indiai kormány 1961-ben létrehozta Nāgāland államot.