Nagy kék kócsag információk
A nagy kék kócsag a nevét a felső szárnyak, a hát és a farok tollazatának szürkéskék színéről kapta. Az arcuk majdnem fehér, a szemük felett a tarkójukig futó fekete csíkpárral. Nyakuk szürke, fehér és fekete csíkokkal. A nagy kék kócsag a legnagyobb észak-amerikai kócsag, magassága 3-1/2-4-1/2 láb, hossza pedig 3-4-1/2 láb fejétől a farokig. A madarakhoz képest nagy lépéseket tesznek, egyenes vonalban körülbelül 9 hüvelyk hosszúak a lépteik. A nagy kék kócsag szárnyfesztávolsága igen nagy, 65 és 70 hüvelyk közötti. A nagy kék kócsagok súlya 4,5 és 8 kiló között van.
A kócsagok nagyon óvatos madarak, és gyakran elrepülnek, amint észrevesznek valamit, amit fenyegetésnek éreznek. Felszállás közben erősen csapkodnak a szárnyaikkal, majd elkapják a szelet, és kecsesen siklanak, 20 és 30 mérföld/óra közötti sebességgel.
Tények a nagy kék kócsagról
- A kócsagok ébren töltött idejük körülbelül 90 százalékát azzal töltik, hogy táplálék után leselkednek.
- A nagy kék kócsagok a szaporodási időszakban monogámok, de a következő évben új partnert választanak.
- A kócsagok riasztáskor 3-4 rekedt krákogással figyelmeztetnek másokat, mielőtt felszállnak.
- Nem minden nagy kék kócsag fészkel a fákon – egyes kócsagok földön fészkelnek, és fészküket botok helyett füvekből építik.
- A kócsagokról ismert, hogy összegyűlnek a halkeltető állomásoknál, problémát okozva a haltenyésztőknek.
- A nagy kék kócsag mellkasán lévő tollak magasan specializáltak, és folyamatosan nőnek és foszlanak, olyanok, mint egy púderes pehely.
- A kócsagok a mellkasuk tollait arra használják, hogy a nyálkát és az olajokat eltávolítsák a többi tollukról, miközben szőröznek.
- A nagy kék kócsagok az óceán közelében gyakran ülnek le a lebegő hínáron és növényi anyagokon, és várják, hogy halak ússzanak el mellettük.
- Floridában, a Karib-térségben és a Yucatán-félszigeten létezik egy olyan formája a nagy kék kócsagnak, amely egyszínű fehér, és “nagy fehér kócsag” néven ismert. A fehér kócsagok és a kék kócsagok kereszteződhetnek, és az utódokat “Wurdemann-kócsagnak” nevezik.
- A kócsagok egy része vándorló, és vándorlás közben nappal és éjszaka is utazik.
- A nagy kék kócsagok nappal és éjszaka is vadásznak. Speciális szemük van, amely segíti őket a sötétben való látásban.
- A kócsagok általában körülbelül 15 évig élnek.
- A legidősebb feljegyzett nagy kék kócsag 24 évig élt.
Nagy kék kócsagok élőhelye
A nagy kék kócsagok Észak-Amerika egész területén megtalálhatók. Egész évben tartózkodnak elterjedési területük déli részén, amely magában foglalja az Egyesült Államok és Közép-Amerika nagy részét. A nagy kék kócsagok szaporodás céljából északra vándorolhatnak. Kóbor kócsagokat találtak már a szokásos elterjedési területüktől nagyon messze, különböző helyeken, például Angliában, Grönlandon, Hawaiin és az Azori-szigeteken.
A nagy kék kócsagok rendkívül alkalmazkodóképes madarak, amelyek képesek az elterjedési területükön található szinte bármilyen vizes élőhelyen megélni. Megtalálhatók mangrove mocsarakban, elárasztott réteken, tószéleken, folyópartokon, óceánpartokon és édes & sós vizű mocsarakban. Félénk madarak, de előfordulhatnak olyan erősen beépített területeken, amelyek halakat tartalmazó víztesteket tartanak. A kócsagok inkább a víz közelében tartózkodnak, de a szárazföldi területek fölött is átrepülnek, hogy egyik víztömegből a másikba jussanak.
Mit esznek a kócsagok?
A nagy kék kócsagok elsősorban kis halakkal táplálkoznak, de opportunista táplálkozók, és bármit megesznek, ami elérhető közelségbe kerül. Alkalmanként rákokat, rákokat, kisemlősöket, kétéltűeket, kis madarakat, rágcsálókat és rovarokat is falatoznak. A kócsagok lassan gázolnak, miközben a sekély vízben vagy elárasztott réteken becserkészik zsákmányukat, és a nyakukat használva csapnak le, hogy éles, tőrszerű csőrüket a zsákmányra dobják. A kócsagok erős állkapocsizmaikat használva csőrükkel is megragadhatják a zsákmányt. A kócsagok gyakran megrázzák a megszúrt halakat, hogy megtörjék az éles tüskéket, mielőtt megpróbálnák lenyelni őket. A kócsagok egészben nyelik le a zsákmányt, és az is előfordult már, hogy megfulladtak a nagyon nagy falatoktól. Táplálkozás közben a kócsagok általában magányos madarak.
A nagy kék kócsag fészkelése & Szaporodás
A nagy kék kócsagok általában februártól májusig kolóniákban szaporodnak, fészket raknak a vizes élőhelyek közelében lévő fákon. Ezeket a kolóniákat “kócsagtelepnek” nevezik, és átlagosan 160 kócsagot számlálnak (bár a kolóniák mérete 5-500 fészek között változhat). A kócsagok a kolóniáikat a táplálkozóhelyek közelében építik, általában 2-3 mérföldön belül maradnak egy jó halforrástól.
A kócsagok fészkeiket botokból építik, és a fészkelőanyagokat a közeli erdőkből gyűjtik össze, majd visszahordják a fészkelőhelyre. A nagy kék kócsagfészkek átmérője 4 láb, mélysége pedig akár 4 láb is lehet. A kék kócsagok az előző fészkelési időszakból származó fészkeket újra felhasználják (és kibővítik azokat), ahelyett, hogy teljesen új fészket építenének.
A fészek megépítése után a nőstény kócsag egyszer rakja le a 3-6 tojást (bár ha az első fészek megsemmisül, a nőstény újabb fészket rakhat). A kócsagtojásokat körülbelül 28 napig keltetik, mielőtt elkezdenek kikelni. A kócsagtojások nem egyszerre kelnek ki, hanem aszinkron módon, több nap alatt. Az elsőként kikelő fióka gyakran tapasztaltabb lesz az élelem kezelésében, és általában agresszívebb, mint a testvérei, és gyorsabban nő.
A nagy kék kócsagok óvakodnak az embertől, és elhagyják a fészkelőhelyüket, ha az ember betolakodik a kolóniájukba. Ezért ha fészkelő kócsagot találunk, a legjobb, ha lassan és csendben hátrálunk, és távol maradunk a fészektől.