Nemek közötti egyenlőség

Korunk befejezetlen ügye

A nők és lányok a világ népességének felét teszik ki, és így a világ potenciáljának felét is. A nemek közötti egyenlőség, amellett, hogy alapvető emberi jog, elengedhetetlen a békés, teljes emberi potenciállal és fenntartható fejlődéssel rendelkező társadalmak megvalósításához. Ráadásul bebizonyosodott, hogy a nők szerepvállalásának erősítése ösztönzi a termelékenységet és a gazdasági növekedést.

Az UN Women figyelmeztet, hogy sajnos még hosszú út áll előttünk a férfiak és nők közötti teljes jog- és esélyegyenlőség eléréséig. Ezért kiemelten fontos, hogy véget vessenek a nemi erőszak sokféle formájának, és biztosítsák a nők és lányok, valamint a férfiak és fiúk számára a minőségi oktatáshoz és egészségügyhöz, a gazdasági erőforrásokhoz és a politikai életben való egyenlő hozzáférést. Ugyancsak alapvető fontosságú az esélyegyenlőség elérése a munkavállalás, valamint a vezetői és döntéshozói pozíciókhoz való hozzáférés terén minden szinten.”

Az ENSZ főtitkára, António Guterres kijelentette, hogy a nemek közötti egyenlőség elérése és a nők és lányok szerepének erősítése korunk befejezetlen ügye, és a világ legnagyobb emberi jogi kihívása.

Az ENSZ és a nők

A nők jogainak ENSZ általi támogatása a szervezet alapító okiratával kezdődött. Az ENSZ Alapokmányának 1. cikkében deklarált céljai között szerepel, hogy “nemzetközi együttműködést valósítson meg … az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának előmozdítása és ösztönzése érdekében mindenki számára, faji, nemi, nyelvi vagy vallási különbségtétel nélkül.”

Az ENSZ első évében a Gazdasági és Szociális Tanács létrehozta a nők helyzetével foglalkozó bizottságot, mint a legfontosabb globális politikai döntéshozó testületet, amely kizárólag a nemek közötti egyenlőséggel és a nők helyzetének javításával foglalkozik. A bizottság legkorábbi eredményei közé tartozott a nemek szempontjából semleges megfogalmazás biztosítása az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának tervezetében.

A nők és az emberi jogok

A Közgyűlés által 1948. december 10-én elfogadott, mérföldkőnek számító nyilatkozat megerősíti, hogy “minden ember szabadon és egyenlő méltósággal és jogokkal születik”, és hogy “mindenkit megilletnek a jelen nyilatkozatban meghatározott jogok és szabadságok, bármiféle megkülönböztetés, például faj, szín, nem, nyelv, vallás, … születés vagy más helyzet alapján.”

Amikor a nemzetközi feminista mozgalom az 1970-es években kezdett lendületet venni, a Közgyűlés 1975-öt a nők nemzetközi évének nyilvánította, és megszervezte az első Női Világkonferenciát, amelyet Mexikóvárosban tartottak. A konferencia sürgetésére a Közgyűlés ezt követően az 1976-1985 közötti éveket az ENSZ Női Évtizedének nyilvánította, és létrehozta az Évtized Önkéntes Alapját.

A Közgyűlés 1979-ben elfogadta a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezményt (CEDAW), amelyet gyakran a nők jogainak nemzetközi törvénykönyveként jellemeznek. Az egyezmény 30 cikkében kifejezetten meghatározza a nőkkel szembeni megkülönböztetés fogalmát, és menetrendet állít fel az ilyen megkülönböztetés megszüntetésére irányuló nemzeti intézkedésekhez. Az egyezmény a kultúrát és a hagyományt, mint a nemi szerepeket és a családi kapcsolatokat befolyásoló erőket veszi célba, és ez az első olyan emberi jogi szerződés, amely megerősíti a nők reproduktív jogait.

Öt évvel a mexikóvárosi konferencia után, 1980-ban Koppenhágában megtartották a nőkről szóló második világkonferenciát. Az ebből született cselekvési program erősebb nemzeti intézkedéseket sürgetett a nők tulajdonjogának és a tulajdon feletti ellenőrzésének biztosítására, valamint a nők jogainak javítására az öröklés, a gyermekfelügyelet és az állampolgárság elvesztése tekintetében.

A globális feminizmus születése

Az 1985-ös, az ENSZ nőkért folytatott évtizedének eredményeit áttekintő és értékelő világkonferencia: Egyenlőség, fejlődés és béke című konferenciát tartottak Nairobiban. A konferenciát akkor hívták össze, amikor a nemek közötti egyenlőségért folytatott mozgalom végre valódi globális elismerést kapott, és a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) 15 000 képviselője vett részt a párhuzamosan megrendezett NGO-fórumon.

Az eseményt sokan a “globális feminizmus születéseként” jellemezték. Felismerve, hogy a mexikóvárosi konferencia céljait nem sikerült megfelelően megvalósítani, a 157 résztvevő kormány elfogadta a 2000-ig szóló nairobi előretekintő stratégiákat. A dokumentum új utat nyitott azzal, hogy minden kérdést női ügynek nyilvánított.

Pekingi Női Konferencia

A 1995-ben Pekingben megrendezett Negyedik Női Világkonferencia egy lépéssel tovább ment, mint a Nairobi Konferencia. A pekingi cselekvési platform a nők jogait emberi jogokként erősítette meg, és konkrét intézkedésekre kötelezte el magát e jogok tiszteletben tartásának biztosítása érdekében. Vegyen részt az UN Women’s Generation Equality kampányában a Pekingi Nyilatkozat és Cselekvési Platform 25. évfordulója alkalmából.

Commission on the Status of Women

A nők helyzetével foglalkozó bizottság (Commission on the Status of Women, CSW) a legfontosabb globális kormányközi testület, amely kizárólag a nemek közötti egyenlőség és a nők szerepvállalásának előmozdításával foglalkozik. A CSW fontos szerepet játszik a nők jogainak előmozdításában, a nők életének valóságának dokumentálásában világszerte, valamint a nemek közötti egyenlőségre és a nők szerepvállalásának erősítésére vonatkozó globális normák kialakításában.

Egy szervezet a nőkért

2010. július 2-án az ENSZ Közgyűlése egyhangúlag megszavazta egy egységes ENSZ-szerv létrehozását, amelynek feladata a nemek közötti egyenlőség és a nők szerepvállalásának erősítése terén elért haladás felgyorsítása. Az új, a nemek közötti egyenlőséggel és a nők helyzetének javításával foglalkozó ENSZ-szervezet – vagy UN Women – a világszervezet négy ügynökségét és hivatalát egyesítette: az ENSZ Női Fejlesztési Alapját (UNIFEM), a nők helyzetének javításával foglalkozó részleget (DAW), a nemi kérdésekkel foglalkozó különleges tanácsadó irodáját és az ENSZ Nemzetközi Kutató- és Képzési Intézetét a nők helyzetének javításáért.

A nők és a fenntartható fejlődési célok

A nemek közötti egyenlőség

Az ENSZ globális fejlesztési munkája most a nemrég kidolgozott 17 fenntartható fejlődési célra (SDG) összpontosít. A nőknek kritikus szerepet kell játszaniuk az összes fenntartható fejlődési célban, számos cél kifejezetten a nők egyenlőségét és szerepvállalását ismeri el célként és a megoldás részeként.

Az 5. cél, a “Nemek közötti egyenlőség megvalósítása és minden nő és lány helyzetbe hozása” azért ismert önálló nemi célként, mert e célok elérését tűzte ki célul. A nők jogainak biztosításához világszerte mélyreható jogi és jogalkotási változásokra van szükség. Míg 2014-re rekordszámú, 143 ország garantálta alkotmányában a férfiak és nők közötti egyenlőséget, addig további 52 ország nem tette meg ezt a lépést.

A nemek közötti szembetűnő egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak a gazdaság és a politika területén. Bár az évtizedek során történt némi előrelépés, a nők a munkaerőpiacon még mindig átlagosan 20 százalékkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak világszerte. 2018-ban a nemzeti parlamentek képviselőinek mindössze 24 százaléka volt nő, ami az 1995-ös 11,3 százalékhoz képest lassú emelkedés.

A nők elleni erőszak felszámolása

Az ENSZ rendszere továbbra is kiemelt figyelmet fordít a nők elleni erőszak kérdésére. A nők elleni erőszak felszámolásáról szóló 1993-as közgyűlési nyilatkozat tartalmazta “a nők elleni erőszak egyértelmű és átfogó meghatározását a nők elleni erőszak minden formájának felszámolása érdekében alkalmazandó jogok egyértelmű megállapítását”. A nyilatkozat “az államok elkötelezettségét jelentette felelősségeik tekintetében, valamint a nemzetközi közösség egészének elkötelezettségét a nők elleni erőszak felszámolása mellett”.

A nők elleni erőszak világjárvány, amely minden országot érint, még azokat is, amelyek más területeken dicséretes haladást értek el. Világszerte a nők 35 százaléka tapasztalt már fizikai és/vagy szexuális partnerkapcsolati erőszakot vagy nem partnerkapcsolati szexuális erőszakot.

2017 szeptemberében az Európai Unió és az ENSZ egyesítette erőit, és elindította a Spotlight kezdeményezést, egy globális, többéves kezdeményezést, amely a nők és lányok elleni erőszak minden formájának felszámolására összpontosít.

A nők elleni erőszak felszámolásának nemzetközi napját november 25-én tartják.

Nőnap és egyéb megemlékezések

A nemzetközi nőnapot évente március 8-án tartják. A nemzetközi nőnap először a munkásmozgalmak tevékenységéből alakult ki a huszadik századfordulón Észak-Amerikában és Európa-szerte. Ez egy olyan nap, amelyet a világ számos országában megtartanak, és amelyen a nőket nemzeti, etnikai, nyelvi, kulturális, gazdasági vagy politikai különbségekre való tekintet nélkül elismerik eredményeikért.

A nemzetközi nőnapon és a nők elleni erőszak felszámolásának nemzetközi napján kívül az ENSZ más nemzetközi napokat is tart, amelyek célja, hogy felhívja a figyelmet a nemek közötti egyenlőségért és a nők szerepének erősítéséért folytatott küzdelem különböző aspektusaira. Február 6-án tartják a női nemi szervek megcsonkításával szembeni zéró tolerancia nemzetközi napját, február 11-én a nők és lányok nemzetközi napját a tudományban, június 19-én a konfliktusokban elkövetett szexuális erőszak felszámolásának nemzetközi napját, június 23-án az özvegyek nemzetközi napját, október 11-én a leánygyermekek nemzetközi napját, október 15-én pedig a vidéki nők nemzetközi napját.

A nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő nyelvhasználat

Mivel a nyelv kulcsszerepet játszik a kulturális és társadalmi attitűdök kialakításában, a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő nyelvhasználat hatékony módja a nemek közötti egyenlőség előmozdításának és a nemi előítéletek felszámolásának.

A nemek szerinti nyelvi szempontból inkluzívnak lenni azt jelenti, hogy olyan módon beszélünk és írunk, amely nem diszkriminál egy adott nemet, társadalmi nemet vagy nemi identitást, és nem állandósítja a nemi sztereotípiákat.

A jelen iránymutatás ajánlásokat és anyagokat tartalmaz, amelyeket azért hoztak létre, hogy segítsenek az ENSZ munkatársainak a nemek szerinti inkluzív nyelv használatát bármilyen típusú kommunikációban – szóban vagy írásban, hivatalosan vagy informálisan -, és bárki számára hasznos kiindulópontot jelent.