A beékelődési neuropathia krónikus mechanikai kompresszió következtében kialakuló idegkárosodás következtében jön létre.
A neuropathia tünetei
Az érintett terület attól függ, hogy pontosan melyik ideg van beékelődve. A tünetek közé tartozik a fájdalom és/vagy zsibbadás és/vagy gyengeség.
A leggyakoribb idegbecsípődés a kéztőalagút-szindróma, amely a középső ideg krónikus kompressziójából ered a csuklónál. A tünetek közé tartozik a kézfájdalom és zsibbadás, valamint a fogásgyengeség. Más gyakori idegbecsípődési szindrómák közé tartozik a könyöknél vagy csuklónál jelentkező ulnaris neuropátia és az oldalsó femoralis cutanus neuropátia, más néven meralgia paresthetica.
A karpális alagút szindrómához hasonló ulnaris neuropátia kézfájdalmat, zsibbadást és gyengeséget eredményezhet. A laterális femorális cutanális neuropátia zsibbadást és fájdalmat eredményez a comb oldalsó részén.
A neuropátia okai
Az idegkárosodás a beszorult ideg krónikus mechanikai sérüléséből ered. A sérülések helyszínei jellemzően olyan helyek, ahol az ideg olyan csontokhoz és szalagokhoz van közel, amelyek csak egy kis átjárót biztosítanak az ideg számára. Idővel az ismétlődő dörzsölés, csúszás vagy összenyomás idegkárosodást eredményez. Ritkábban előfordulhat, hogy az idegek az izmok vagy más szervek közé szorulnak be, ami sérüléshez vezet.
Vizsgálat és vizsgálatok
Az orvos alapos anamnézist és fizikális vizsgálatot végez, hogy megértse a sérülés jellegét. A beszorulás területének felméréséhez szükség lehet felvételekre, többek között röntgenfelvételekre, CT- és MRI-vizsgálatokra. A sérülés helyének és/vagy súlyosságának meghatározásához EMG (elektromiogram) vizsgálatot is elrendelhet. Az idegkárosodás nem mechanikai okainak keresésére vérvizsgálat is elvégezhető.
Kezelés
A kezelés az idegbecsípődés helyétől és súlyosságától függően változik. A karban lévő idegbecsípődések esetén a betegek gyakran kapnak sínt vagy merevítőt, hogy megpróbálják csökkenteni a mechanikai kompresszió mértékét. Súlyosabb esetekben műtétre lehet szükség ahhoz, hogy az ideg ténylegesen kiszabaduljon a beszorult területről. A fizikoterápia gyakran szerepet játszhat a tünetek enyhítésében a beszorulás csökkentésével. Néhány betegnek vényköteles gyógyszerekre vagy injekciókra lehet szüksége a sérülés okozta fájdalom kezeléséhez.
Megelőzés
A fizikai tevékenységek megváltoztatása gyakran segíthet a sérülés csökkentésében, ha az idegbecsípődési sérüléseket időben észlelik. Hasonlóképpen, azok a személyek, akiknél magas a beékelődési neuropátiák kockázata, megváltoztathatják tevékenységeiket és csökkenthetik kockázatukat az idegsérülés bekövetkezése előtt. Például azok a személyek, akik olyan tevékenységet végeznek, amely ismétlődő mozgást igényel a kezükkel, nagy a kockázata a kéztőalagút-szindrómának. A tevékenységek megváltoztatásával és az ismétlődő feladatok, például a gépelés szüneteltetésével az emberek csökkenthetik a probléma kialakulásának kockázatát. Az ergonómikus kialakítású munkaállomások néha megelőzhetik a beékelődési idegi sérüléseket, a súlycsökkentés pedig csökkentheti a lábakban lévő idegek beékelődésének kockázatát. A fizikoterápia ezúttal is képes ajánlásokat adni a testtartás és az ergonómia kiigazítására, hogy megelőzze vagy minimalizálja számos beékelődési neuropathia kialakulását.
A beékelődési neuropathiákkal kapcsolatos további információkért kattintson az alábbi linkekre:
- Minneapolis Clinic of Neurology Neuropathy Rehabilitation
- National Institute of Neurological Diseases and Stroke
.