Pázsitrozsda – A fűrozsdagomba azonosítása és kezelése

A gyepfűfélék számos kártevő és betegség problémájának áldozatai. A rozsdagomba megtalálása a gyepfelületeken gyakori probléma, különösen ott, ahol túlzott nedvesség vagy harmat van jelen. Olvasson tovább a fűrozsda elleni védekezéssel kapcsolatos további információkért.

Mi a gyeprozsdagomba?

A rozsda egy gombás betegség, amely a gyepfüveken akkor jelentkezik, ha azok növekedése lelassul. Ez általában késő nyáron vagy kora ősszel történik, száraz időjárás idején, vagy amikor a fű nitrogénszegény. A gyeprozsda gyengítheti a fű életerejét, és nyitottá teheti azt más betegségekre és gyepproblémákra. A gyeprozsdagomba a spórái révén könnyen terjed, de a gyeprozsdagomba a legtöbb esetben nem igényel gombaölő szereket.

A gyeprozsdagomba azonosítása

A gyeprozsdagomba azonosítása úgy végezhető el, hogy a gyepből kihúzunk néhány lapátot. A pengéket narancsvöröstől sárgásbarnáig terjedő por vagy spórák fogják borítani. A gyeprozsda sárguló levélkékkel és apró sárgás foltokkal kezdődik, amelyek narancssárga, vörös vagy barna színűvé érnek. A spórákat ujjal le lehet dörzsölni a fűszálakról. Összességében a fű foltjai elvékonyodnak és elgyengülnek.

A rozsdagombára számos növénytípus fogékony, a dísznövényektől az örökzöldekig. A fűrozsdával kapcsolatos problémák a növény által elfoglalt nagy terület miatt nagyon szembetűnőek. A spórák képződése gyakran akkor következik be, amikor hűvös éjszakák vannak erős harmattal és gyakori esőzésekkel. A meleg, felhős, párás, majd a ragyogóan forró napsütés szintén kedvez a spórák képződésének. Alapvetően bármikor, amikor a fű 6-8 óra elteltével nem szárad ki, a fűrozsda kialakul. A fűrozsdaproblémák akkor is gyakrabban jelentkeznek, ha a gyepen túl vastag a nátron, vagy ritkán nyírnak.

A rozsdagombával kapcsolatos problémák

A gyeprozsdagombával borított levélkék minimálisra csökkenthetik a fű fotoszintézisre való képességét. A fűszálak a napenergia gyűjtői, amely szénhidrátokká vagy növényi cukrokká alakul, és így táplálja a gyep növekedését. Ha a leveleket túlzottan beborítják a spórák, a fotoszintézist nem lehet hatékonyan végezni, és a jó egészséghez és növekedéshez szükséges üzemanyagot nem sikerül megfelelően összegyűjteni.

A magas fűrozsdafertőzést gyenge életerő és a kártevőkre és más betegségekre való fogékonyság követi. Ráadásul a spórák felhalmozódása nyíráskor port kelt, és megtapadhat a cipőkön és a gyep- vagy kerti eszközökön, ami fokozza a terjedési jellegét.

A rozsda a gyepen

Sok olyan gyepfűfaj van (például a Kentucky bluegrass és a ryegrass), amely ellenálló a rozsdagombával szemben; de ha a gyep cseréje nem jöhet szóba, más védekezési intézkedések is léteznek. Valójában a legtöbb fűrozsdaprobléma általában megoldható jó karbantartással és egészséges gyakorlatokkal.

A gyepet gyakran nyírja, hogy a magassága mérsékelt maradjon. Emellett győződjön meg arról, hogy leöblíti a gyepfelszerelést, hogy megakadályozza a betegség terjedését. gereblyézzen és távolítson el minden ½ hüvelyknél mélyebbé váló füvet, mivel ez minimálisra csökkenti a légáramlást, és ideális tenyészhelyet biztosít a spórák számára.

Nap elején locsoljon, hogy a fűnek legyen esélye megszáradni, mielőtt a nagyobb hőség bekövetkezik. Az őszi trágyázás előtt vizsgálja meg a talaját, és szükség esetén adjon hozzá nitrogént. Szeptember az optimális idő a gyep trágyázására.

A legtöbb esetben nem ajánlott és nem is szükséges vegyszeres védekezést alkalmazni, mivel a fű nem pusztul el. Ha a fertőzés súlyos, a fű csúnya külsőt kaphat. Egyes területeken a környezeti feltételek szabályozása nem lehetséges, így a rozsda évente megjelenik. Bármelyik esetben azonban célszerű gombaölő szert alkalmazni, hogy megakadályozzuk a spórák kialakulását.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.