A tenyésztők nem fajta, hanem szín és fajta szerint osztályozzák madaraikat. A szín a papagáj általános tollazatát írja le, a fajta pedig a jegyek mintázatára és/vagy színére utal (lásd az útmutató Papagájfajták című részét).
A papagájok két nagy csoportját két színcsoport különbözteti meg: a zöld/sárga és a kék/fehér. A papagáj alapszíne leginkább a maszkon (az arcnak a korona és a torok közötti területe) látható.
A papagáj két alapvető színtípusa a zöld és a kék
A vadon élő ősi budgerigar teljes, zöld-sárga tollazatot visel. Ez a kombináció nagyon gyakori a kedvtelésből tartott papagájoknál, akárcsak a kék-fehér kombináció. Ez utóbbi a szürkétől a kobaltig számos árnyalatban előfordulhat.
A különböző papagájtípusok
Az eredeti vadon élő budgerigarból származó papagájok között ma már több mint 30 elismert színkombináció létezik. Ezek a madarak nem egyedi példányok, hanem szelektíven tenyésztették őket, hogy ezeket az élénk, új színeket hozzák létre.
Ezek a különböző színek nem korlátozódnak a fogságban tenyésztett madarakra – a genetikai mutációknak köszönhetően a vadonban is ugyanolyan könnyen előfordulnak. Sajnos ez a színmutáció a vadonban nem túl hasznos, és a legtöbbször a színes papagájokat figyelmen kívül hagyják a nőstények, akik a klasszikus zöld-sárga színezést részesítik előnyben.
A fogságban azonban a tenyésztők elkülöníthetnek egy színmutációval rendelkező papagájt, és hasonló színű madarakkal szaporíthatják, hogy az adott típusból állományt hozzanak létre. Innen kezdve a lehetőségek végtelenek, és a mintegy harminc alapszínsémából több tucatnyi variáció születhet.
Papagájszínek
A kedvtelésből tartott papagájoknál számos színváltozat létezik, amelyek mindegyike a sárga és kék pigmentek alapszínpalettáján alapul. A sárgával kevert kék zöldet eredményez, és ez a vadon élő budgerigárok domináns színe. Sok házi fajtánál azonban a sárga pigment hiányzik, és a kék egy fehér (és nem sárga) alapon keresztül jelenik meg. Adjunk a keverékhez némi feketét, és szinte végtelen változatosságra nyílik lehetőség.
Az egyetlen dolog, amit soha nem fogunk megtalálni a kedvtelésből tartott papagájunkban, az a vörös pigmentáció. Bármilyen rózsaszínes árnyalatuk van, az mindig a táplálkozásnak köszönhető (ugyanúgy, ahogy a flamingók is rózsaszínűek az általuk fogyasztott garnélarák miatt). A vörös hiánya a papagájok színpalettáján azonban nem akadályozta meg, hogy a füstös szürkéktől az azúrkékig, a pasztellzöldektől a mustársárgákig elképesztően sokféle variáció létezik. Mint minden más állatfaj esetében, a papagájok is születhetnek a bennük szokásos pigment nélkül, ami albínókat eredményez.
A papagájok számos színváltozatban fordulnak elő
A sötét pigment – az, amely a sárgákat zöldre színezi, a fehéret pedig kékre festi – az eumelanin nevű melanin egy formája. A sárga pigment a psittacofulvin, kegyesen lerövidítve psittacin.
Budgerigar színváltozatok
A színpaletta gazdagodhat olyan gének jelenlétével, amelyek befolyásolják a színek árnyalatát vagy intenzitását, vagy megváltoztatják a madarak egyes jegyeit.
Egy ilyen gén sötétíti a papagájok tollazatának színét. A sötétedés mértéke a madaraknál jelen lévő gének mennyiségétől függ (azaz kettő, egy vagy nulla). Ez a sötét faktor gén általában hiányzik a vadon élő budgerigarból, amelynek színezetét világoszöldnek nevezik. Ha egy sötét faktor gén van jelen, akkor a papagáj sötétzöld lesz, ha pedig kettő, akkor a madarat olajzöldnek nevezik. A kék-fehér papagájok megfelelői az égszínkék, a kobalt és a mályva. ez utóbbi hármat bonyolíthatják a sárga arc vagy aranyarc néven ismert tulajdonságok. Ahogy a neve is mutatja, az ilyen génekkel rendelkező madarak sárga arcot viselnek, de a testük kék/fehér marad.
A különböző gének különböző színtípusokat határoznak meg – ez itt egy Blue Clearwing
A színvilágot más, izgalmas módon is lehet változtatni. A szürkefaktor-gén gyönyörű szürke mosást kölcsönöz a madarak tollazatának, a zöld madarakat zöldesszürkévé, a kék madarakat pedig szép füstös árnyalatúvá teszi. A lila faktor mindkét madárcsoportban mélyíti és sötétíti a színeket, néha elképesztő lila hatást eredményezve. A pala-faktor, egy nagyon ritka gén, kékesszürke palasötétséget eredményez a tollazaton.
Párakék színelvárások
A fióka színe a szüleitől függ. A domináns gének, mint például a vadon élő szalonkák sárga/zöld színéért felelős gén, mindig az utódok színét fogják diktálni, ha öröklődnek. A háziasított papagájok olyan sokféle színben léteznek, hogy nehéz megmondani, pontosan hogyan fognak kinézni a fiókák. .
Egy madár például hordozhatja a fehér/kék tollazat recesszív génjét, amely a domináns sárga/zöld tollazat mögött rejtőzik. Ez a kék nem jelenik meg magán a madáron, de átörökíthető az utódokra. Tehát teljesen lehetséges, hogy két sárga/zöld madárnak kék/fehér fiókája legyen, ha mindketten hordozzák a rejtett gént.
A színváltozatosság része a papagájraj vonzerejének
Minden nem világoszöld madártípus (azok, amelyek tollazata nem azonos a vadmadarakéval) egy genetikai mutáció eredménye. A leggyakoribb változat, a kék-fehér papagáj egyszerűen elvesztette sárga pigmentációját. Más genetikai mutációk sok más színváltozatot eredményezhetnek madárról madárra. A jegyek vagy a tollak színe világosabbá vagy sötétebbé válhat, és egyes jellemzők teljesen eltűnhetnek!
A madarak egy vagy két azonos mutáns gént is hordozhatnak. Ha kettő van, akkor az eredmény tovább javuló jegyek vagy színek. Két mutáns gén kombinációja igazán szép hatásokat eredményezhet, mint például a Yellowface és a Dominant Pied. Mindkettőt megemlítjük az alábbi, a papagájok jelölései című részben.
A papagáj színének titka tehát a szülők génjeiben rejlik. A tenyésztők tudják, hogy ha két világos zöldet raknak össze, akkor 99,9% az esélye annak (a véletlen génmutációkat kivéve), hogy az utódok világos zöldek lesznek. Hasonlóképpen, egy Light green és egy Skyblue keresztezéséből is Light green lesz, mivel ez a domináns gén. A következő generáció azonban, amely egyenként két színkódoló gént örököl, egy kicsit jobban megkeveri a genetikai csomagot. A recesszív Skyblue gének egy része továbböröklődik, és ahol a kettő kombinálódik egy madárban, ott a tollazata is ezt a színt fogja felvenni.
A legtöbb papagájtenyésztő gondosan választja ki a szülőmadarakat, hogy a tökéletes madarat hozza létre. Mások azonban élvezik a véletlenszerű tenyésztés fazekasságát. A legtöbben tökéletesen elégedettek egy egészséges fióka felnevelésével, függetlenül a színezéstől vagy a jegyektől.
Nagyon ritkán egy új mutáció olyasmit hoz létre, amit korábban soha nem láttunk, mint például a feketearcú papagájok, amelyek az 1990-es években jelentek meg és tűntek el.
Kontrasztos színek a papagáj volierben
Papagáj színváltozás
Ha azt veszi észre, hogy a papagáj tollazata megváltozott a felnőtté válás során, az általában a táplálék hiányának a jele. Ha például madarad kizárólag magos étrenden él, akkor nagyon valószínű, hogy A-vitaminhiányban szenved. Ügyelj arra, hogy jól tápláld madaradat, és a probléma magától megoldódik.
A másik ok lehet a tisztaság hiánya. Ha egy papagáj nem szőrteleníti – azaz nem tisztítja meg a tollazatát -, akkor hamarosan fakónak, porosnak és általában rendetlennek fog tűnni. Gondoskodjunk arról, hogy kedvencünknek vizet biztosítsunk, hogy bármikor megfürödhessen. A papagájok minden egyes tollat külön-külön tisztítanak, a farukon található olajmirigy segítségével, amely segít egészséges, vízálló, olajos fényt adni nekik.
Ha a papagájt bántják, paraziták gyötrik, vagy bármilyen más okból beteg, színei a szokásosnál tompábbnak vagy piszkosabbnak tűnhetnek. A megelőzés és a gyógyítás a megoldás (lásd az útmutatónak a papagájok egészségére vonatkozó részét.)
Az egyetlen papagájfajta, amely a hónapok során valóban megváltoztatja a színét, ahogy molyosodik, az opálos papagáj, amelyet az alábbiakban a fürtös papagájoknál említettünk.