Az újságot először 1728-ban Samuel Keimer adta ki, és ez volt a második újság, amelyet Pennsylvaniában The Universal Instructor in all Arts and Sciences (Egyetemes oktató minden művészetben és tudományban) néven adtak ki: and Pennsylvania Gazette, utalva Keimer azon szándékára, hogy minden példányban kinyomtassa Ephraim Chambers Cyclopaedia, or Universal Dictionary of Arts and Sciences című művének egy oldalát. 1729. október 2-án Benjamin Franklin és Hugh Meredith megvásárolta a lapot, és lerövidítette a nevét, valamint elhagyta Keimer grandiózus tervét a Cyclopaedia kinyomtatására. Franklin nemcsak nyomtatta a lapot, hanem gyakran álnevek alatt is írt cikkeket a laphoz. Lapja hamarosan a legsikeresebbé vált a gyarmatokon.
1741. augusztus 6-án Franklin vezércikket közölt az elhunyt Andrew Hamiltonról, egy philadelphiai ügyvédről és közéleti személyiségről, aki barátja volt. A vezércikk nagyra értékelte a férfit, és megmutatta, hogy Franklin nagyra becsülte őt.
1752. október 19-én Franklin harmadik személyben közölt beszámolót úttörő sárkánykísérletéről a The Pennsylvania Gazette-ben, anélkül, hogy megemlítette volna, hogy ő maga végezte azt.
Az újság elsősorban apróhirdetések kiadványa volt, kereskedők és magánszemélyek álláshirdetéseket, elveszett és talált árukat és eladó tárgyakat közöltek; az újság külföldi híreket is közölt. A legtöbb bejegyzés utazási történeteket tartalmazott.
Ez az újság – más újdonságok mellett – nyomtatta ki az első politikai karikatúrát Amerikában, a Join, or Die címűt, amelynek szerzője maga Franklin volt. A lap 1800-ban, tíz évvel Franklin halála után szűnt meg.
Az állítások szerint a kiadvány később, 1821-ben Saturday Evening Post néven jelent meg újra.
Az eredeti számból három példányt ismerünk, amelyek a Pennsylvania Történelmi Társaság, a Philadelphiai Könyvtári Társaság és a Wisconsin Állami Történelmi Társaság birtokában vannak.
Napjainkban a The Pennsylvania Gazette becenevet a Pennsylvaniai Egyetem egy független, kéthavonta megjelenő öregdiák magazinja használja, amelyet Franklin alapított, és amelynek kurátora volt.
Az archívumok díj ellenében online is elérhetők.