Philip Henry Sheridant Abraham Lincoln egyszer így jellemezte: “Barna, vaskos kis fickó, hosszú testtel, rövid lábakkal, nem elég nyakkal ahhoz, hogy felakasszák, és olyan hosszú karokkal, hogy ha viszket a bokája, meg tudja vakarni anélkül, hogy lehajolna”. “Little Phil” mégis óriási hatalomra és hírnévre tett szert, mielőtt 57 évesen, szívrohamban bekövetkezett korai halála előtt.
A leghíresebb a Shenandoah-völgy 1864-es lerombolásáról, amelyet a lakosok “Az égetésnek” neveztek. Róla is született egy rendkívül népszerű vers “Sheridan lovaglása” címmel, amelyben ő (és híres lova, Rienzi) megmenti a napot azzal, hogy éppen időben érkezik a Cedar Creek-i csatához.
Prick Cleburne-hoz hasonlóan Sheridan is nagyon gyorsan emelkedett a ranglétrán. Sheridan 1861 őszén Henry Halleck vezérőrnagy törzstisztje volt. Később a délnyugat-misouri hadsereg szállásmester tábornoka lett. Befolyásos barátai segítségével 1862 májusában a 2. michigani lovasság ezredesévé nevezték ki. Első csatája, a Booneville, MS, annyira lenyűgözte William S. Rosecrans dandártábornokot, hogy őt magát is dandártábornokká léptették elő. A Stones River után vezérőrnaggyá léptették elő.
Sheridan emberei részei voltak azoknak az erőknek, amelyek 1863-ban elfoglalták Missionary Ridge-et (Chattanooga közelében). Amikor Ulysses S. Grantet az uniós hadseregek főparancsnokává léptették elő, Sheridant tette meg a Potomac hadsereg lovassági hadtestének parancsnokává. Ezzel a nyugati hadszíntérről a keleti hadszíntérre került. Sheridan hadtestét eleinte felderítésre használták. Embereit 1864 májusában stratégiai portyázó küldetésre küldték Richmond felé. Ezután vegyes sikerrel harcolt Grant 1864-es szárazföldi hadjáratában.
A polgárháború alatt a virginiai Shenandoah-völgy létfontosságú erőforrás volt a Konföderáció számára. Nemcsak a konföderáció “kenyérkosaraként” szolgált, hanem fontos közlekedési útvonal is volt. A régió már két nagyszabású hadjárat tanúja volt, amikor Ulysses S. Grant tábornok 1864-ben úgy döntött, hogy ismét ellátogat a völgybe. Philip Sheridant küldte azzal a küldetéssel, hogy a Shenandoah-völgyet “kopár pusztasággá” tegye.
Szeptemberben Sheridan legyőzte Jubal Early kisebb haderejét a harmadik Winchesternél, majd ismét Fisher’s Hillnél. Ezután megkezdte a “gyújtogatást” – pajták, malmok, vasutak, gyárak lerombolását – olyan erőforrások megsemmisítését, amelyekre a Konföderációnak égető szüksége volt. Több mint 400 négyzetmérföldnyi területet tett lakhatatlanná a völgyben. Az “Égetés” előrevetítette William Tecumseh Sherman “Menetelés a tenger felé” című hadjáratát: egy újabb hadjárat, amelynek célja az erőforrások megtagadása a Konföderációtól, valamint a háború hazahozatala a civilek számára.
Októberben azonban Jubal Early váratlanul érte Sheridant. Early 19-én meglepetésszerű támadást indított Cedar Creeknél. Sheridan azonban tíz mérfölddel arrébb, a virginiai Winchesterben tartózkodott. A tüzérségi tűz hangját hallva Sheridan rohant, hogy újra csatlakozzon az erőihez. Éppen időben érkezett, hogy összegyűjtse csapatait. Early emberei azonban éheztek, és fosztogatni kezdték az elhagyott uniós táborokat. Sheridan (és Horatio Wright vezérőrnagy) tettei megállították az Unió visszavonulását, és súlyos csapást mértek Early seregére.
A Cedar Creek-i tetteiért Sheridant a reguláris hadseregben vezérőrnaggyá léptették elő. Abraham Lincoln elnöktől köszönőlevelet is kapott. A tábornok nagy örömét lelte Thomas Buchanan Read “Sheridan lovaglása” című versében – olyannyira, hogy átnevezte lovát “Winchester”-nek. Az Unió győzelmei a Shenandoah-völgyben éppen időben jöttek Abraham Lincoln számára, és segítettek a republikánusoknak legyőzni George B. McClellan demokrata jelöltet az 1864-es választásokon.
1865 tavaszán Sheridan kitartó elszántsággal üldözte Lee hadseregét. Márciusban csapdába ejtette Early seregét. Áprilisban Lee tábornok kénytelen volt kiüríteni Petersburgot, amikor Sheridan Five Forksnál elvágta a támogató vonalait. Sayler’s Creeknél pedig elfogta Lee hadseregének csaknem egynegyedét. Végül Appomattoxnál Lee kénytelen volt feladni az Észak-Virginiai Hadsereget, amikor Sheridan erői elállták Lee menekülési útvonalát.
A háború végén Phil Sheridan sok északi számára hős volt. Grant tábornok a legnagyobb becsben tartotta őt. Sheridan azonban nem volt hibátlan. Grant parancsait a végsőkig feszegette. A gettysburgi hős Gouverneur Warrent is eltávolította a parancsnokságból. Később úgy ítélték meg, hogy Warren eltávolítása indokolatlan és indokolatlan volt.
Az újjáépítés során Sheridant Texas és Louisiana (az V. katonai körzet) katonai kormányzójává nevezték ki. Az ottani kormányzásának szigorúsága miatt Andrew Johnson elnök kijelentette, hogy Sheridan zsarnok, és eltávolíttatta.
1867-ben Ulysses S. Grant megbízta Sheridant, hogy békítse ki a Nagy-síkságot, ahol az amerikai őslakosokkal folytatott háborúk pusztítást végeztek. Annak érdekében, hogy a síkságiakat rezervátumokba kényszerítse, Sheridan ugyanazt a taktikát alkalmazta, mint a Shenandoah-völgyben: több törzset megtámadott a téli szállásukon, és elősegítette az amerikai bölények, az elsődleges táplálékforrásuk széles körű lemészárlását.
1871-ben a tábornok felügyelte a katonai segítségnyújtást a nagy chicagói tűzvész idején. 1883. november 1-jén lett az Egyesült Államok hadseregének parancsnoka, 1888. június 1-jén pedig az Egyesült Államok hadseregének tábornokává léptették elő – ugyanezt a rangot Ulysses S. Grant és William Tecumseh Sherman is elérte.
Sheridan nagyrészt felelős a Yellowstone Nemzeti Park létrehozásáért is – megmentve azt a fejlesztőknek való eladástól.
1888 augusztusában Sheridan egy sor súlyos szívrohamot követően meghalt. Az Arlingtoni Nemzeti Temetőben temették el.