Ez a teszt az elülső keresztszalag sérülésének vagy lazaságának értékelésére szolgáló három fő teszt egyike, a másik kettő az elülső fiók és a Lachman-teszt.A másik kettőtől eltérően azonban az instabilitást vizsgálja, ami a térd működésének fontos meghatározója. Valójában az instabilitás, és nem egyszerűen magának az elülső keresztszalagnak a sérülése az, ami a meniszkuszokat a jövőben veszélyezteti, és ami azt az érzést kelti, hogy a térd “nem biztonságos” vagy “feladhatja”.
Pivot-shift teszt
Ezt a vizsgálatot úgy kell elvégezni, hogy a beteg hanyattfekvő helyzetben fekszik, a csípő passzívan 30 fokig hajlítva, és fontos a csípő abductusa, hogy az iliotibialis traktus ellazuljon és a sípcsont elfordulhasson. A vizsgáló a páciens oldalában, a vizsgált térd oldalán áll. Az alsó lábszárat és a bokát 20 fokos belső sípcsontrotációt fenntartva fogja meg. A térd teljes kinyúlásig megereszkedik. Az ellenkező kéz megragadja a láb laterális részét a felső tibiofibuláris ízület magasságában, növelve a belső rotáció erejét.A belső rotáció fenntartása mellett a térdre lassú hajlítás közben valgus erőt kell kifejteni. Ha a sípcsont helyzete a combcsonton a térd hajlításakor 30-40 fokos tartományban csökken, vagy ha a kinyújtás során elülső szubluxáció érezhető, a vizsgálat pozitív instabilitásra utal.
A pivot-shift nem egyszerűen elvégezhető. Sok instabilizáló számára az instabilitás reprodukálása kellemetlen és “zsigeri”. Ennek megfelelően, ha a páciens egyszer már megtapasztalta, nem valószínű, hogy eléggé ellazul a második vagy megerősítő teszthez. Valószínűleg ez az oka annak, hogy a három fő térdvizsgálat érzékenysége általános érzéstelenítéssel megnő. Hasonlóképpen, a meniszkuszok érintettsége esetén, mint például a medialis meniszkusz vödörfogantyú szakadása, a mozgástartomány korlátozott lehet, és az izomvédekezés hamis negatív eredményt adhat.