Milos Zeman, Csehország elnöke (2013. március 8. óta; 2018. január 26-án újraválasztották)
Miloš Zeman (született 1944. szeptember 28-án) a Cseh Köztársaság harmadik, jelenlegi elnöke, 2013. március 8. óta tölti be hivatalát. Ezt megelőzően 1998 és 2002 között a Cseh Köztársaság miniszterelnöke volt. A Cseh Szociáldemokrata Párt vezetőjeként az 1990-es években az ország egyik legnagyobb pártjává alakította azt. 1996 és 1998 között a cseh parlament alsóházának, a képviselőháznak az elnöke volt.
2013 januárjában Zemant a Cseh Köztársaság elnökévé választották. Ő az első közvetlenül választott elnök a cseh történelemben; mindkét elődjét, Václav Havelt és Václav Klaust a parlament választotta.
Fiatalkor (kommunista Csehszlovákia)
Zeman Kolínban született; szülei kétéves korában elváltak, és édesanyja, aki tanár volt, nevelte fel. A kolíni gimnáziumban tanult; 1965-től a prágai Közgazdasági Egyetemen folytatta tanulmányait, 1969-ben diplomázott.
A prágai tavasz idején, 1968-ban tagja lett a Csehszlovákiai Kommunista Pártnak; 1970-ben azonban kizárták, mivel nem értett egyet a Varsói Szerződés csehszlovákiai inváziójával. Elbocsátották állásából, és több mint egy évtizedet töltött a Sportpropag sportszervezet alkalmazottjaként (1971-84). 1984-től az Agrodat vállalatnál dolgozott. 1989-ben azonban ismét elbocsátották, ezúttal a “Prognostika a přestavba” (Prognosztika és újjáépítés) című kritikai cikke miatt.
Tevékenység 1989 óta
A Csehszlovák Televízióban 1989 nyarán a csehszlovák gazdaság nem kielégítő állapotáról szóló kritikai kommentárral jelentkezett. Beszéde botrányt okozott. Ugyanezek a vélemények azonban hozzásegítették ahhoz, hogy néhány hónappal később, a bársonyos forradalom idején csatlakozzon a Polgári Fórum vezetőihez.
1990-ben Zeman a Csehszlovák Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarájának tagja lett. 1992-ben sikeresen jelöltette magát a Szövetségi Gyűlés Népek Kamarájába, már a Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) tagjaként, amelyhez még ugyanabban az évben csatlakozott. 1993-ban a párt elnökévé választották, és a következő években az ország egyik legnagyobb pártjává alakította át.
Miloš Zeman és Vlagyimir Putyin 2002 áprilisában
A ČSSD sikere az 1996-os parlamenti választásokon lehetővé tette számára, hogy megakadályozza riválisa, Václav Klaus és Polgári Demokratikus Pártja (ODS) többségi kormányalakítását. Zeman lett a cseh parlament képviselőházának elnöke, és ezt a tisztséget az 1998-as előrehozott választásokig töltötte be.
A ČSSD 1998-ban megnyerte a választásokat, és Zeman saját kisebbségi kormányának miniszterelnöke lett, amelyet a következő négy évben végig vezetett.
2001 áprilisában Vladimír Špidla váltotta a párt élén. Zeman ezután visszavonult és vidékre (Vysočina régió) költözött. A 2003-as cseh elnökválasztáson a párt széthúzása miatt nem sikerült a cseh elnöki jelölése (Václav Klausnak). Zeman korábbi pártja vezetőinek szókimondó kritikusává vált.
2007. március 21-én kilépett a Cseh Szociáldemokrata Pártból, a Cseh Szociáldemokrata Párt vezetőjével és elnökével, Jiří Paroubekkel való konfliktusok miatt.
2009 októberében új pártot alapított, a Polgári Jogok Pártját – Zemanovci. A párt a 2010-es parlamenti választásokon nem szerzett mandátumot.
Polgármesterség
Miloš Zeman bejelentette visszatérését és azt a szándékát, hogy 2012 februárjában indul az első közvetlen elnökválasztáson a Cseh Köztársaságban. A közvélemény-kutatások Jan Fischerrel együtt őt mutatták a választás két legerősebb jelöltjének. Zeman szűken megnyerte a választások első fordulóját, majd a második fordulóban Karel Schwarzenberggel került szembe, és egyértelműbb különbséggel győzött. Hivatali ideje 2013 márciusában kezdődött.
Személyes nézetek
Zeman hasonlóan vélekedik a globális felmelegedésről, mint korábbi ellenfele, Klaus. Szerinte az emberi tevékenység valószínűleg nem tudta befolyásolni a globális felmelegedést.
2011 júniusában Zeman az iszlámra utalva azt mondta: “Az ellenség az Észak-Afrikától Indonéziáig terjedő anticivilizáció. Kétmilliárd ember él benne”. A Koránban hívő muszlimokat az antiszemita és rasszista nácikhoz hasonlította. A megjegyzéseket követően feljelentést tettek ellene.
2012 novemberében a prágai Közgazdasági Egyetemen tartott beszédében kifejtette, hogy nem kedveli Madeleine Albright volt amerikai külügyminisztert. Zeman kijelentette, hogy Albright azt ígérte, hogy a NATO 1999-es szerbiai bombázása során nem fognak civileket bombázni. “Madeleine Albright pedig ígéretet tett, és Madeleine Albright nem tartotta be az ígéretét. Azóta nem kedvelem őt.”
Zeman kijelentette, hogy nem engedi, hogy Csehország nagykövetet küldjön Koszovóba. Kifejezte, hogy ellenzi Koszovó államként való elismerését, és úgy véli, hogy Koszovó a kábítószer-maffia által finanszírozott terrorrezsim.”
“Toleráns ateistaként” jellemzi magát.
Személyes élet
Az 1970-es években Zeman felesége volt Blanka Zemanová; a pár 1978-ban elvált. 1993-ban feleségül vette asszisztensét, Ivana Bednarčíkovát (született 1965. április 29-én). Első házasságából van egy felnőtt fia, David. A második házasságból született lánya, Kateřina Zemanová (született 1994. január 1-jén) Zeman elnökválasztási csapatának egyik leglátványosabb arca volt. Egy választás utáni beszédében Zeman informálisan felkérte őt, hogy legyen az “informális first ladyje”, mivel felesége állítólag félénk, és nem szereti a média figyelmét.
Forrás: Zeman Zeman: http://en.wikipedia.org/wiki/Milo%C5%A1_Zeman
Vaclav Klaus, Csehország volt elnöke
Vaclav Klaus, Csehország elnöke
Vaclav Klaus 1941. június 19-én született Prága Vinohrady kerületében. Gyermek- és ifjúkorát a Tylovo namesti tér környékén töltötte.
Egyetemi tanulmányait a prágai Közgazdasági Egyetemen végezte (külkereskedelmi gazdaságtan szakon, 1963-ban szerzett diplomát), így a közgazdaságtan egész életére a szakterülete lett. Az akkori Csehszlovákia viszonylagos liberalizációját kihasználva Olaszországban (1966) és az Egyesült Államokban (1969) tanult. A Cseh Tudományos Akadémia Közgazdasági Intézetének tudományos munkatársaként befejezte posztgraduális tudományos tanulmányait, és 1968-ban elnyerte az app. PhD. fokozatot szerzett közgazdaságtanból.
1970-ben politikai okok miatt kénytelen volt felhagyni kutatói pályafutásával, és a Csehszlovák Állami Bankba távozott, ahol hosszú évekig dolgozott. A bankból 1987 végén tért vissza tudományos munkájához a Cseh Tudományos Akadémia Prognosztikai Intézetében.
Az 1989. november 17-i események után közvetlenül a politikába lépett, de nem veszítette el a kapcsolatot a közgazdaságtudományok világával. Továbbra is tartott előadásokat és publikált alkalmanként, 1991-ben pedig a Károly Egyetem közgazdaságtudományi tanszékének oktatója lett. 1995-ben kinevezték a prágai Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügyek szakterületének professzorává.
Politikai pályafutását 1989 decemberében kezdte, amikor szövetségi pénzügyminiszter lett. Később, 1991 októberében a Csehszlovák Szövetségi Köztársaság kormányának alelnökévé nevezték ki. 1990 végén az akkori legerősebb politikai alakulat, a Polgári Fórum elnöke lett. Ennek 1991. áprilisi megszűnését követően társalapítója volt a Polgári Demokrata Pártnak, amelynek megalakulásától 2002 decemberéig volt az elnöke. Ezzel a párttal 1992 júniusában megnyerte a parlamenti választásokat, és ő lett a Cseh Köztársaság miniszterelnöke. Ebben a minőségében részt vett a Csehszlovák Föderáció “bársonyos válásában” és a független Cseh Köztársaság megalapításában. 1996-ban a képviselőházi választásokon sikeresen megvédte miniszterelnöki posztját. A kormánykoalíció összeomlását követően 1997 novemberében benyújtotta lemondását. Az 1998-as kényszerű általános választásokat követően négy évre a cseh parlament képviselőházának elnöke lett.
2003. február 28-án a Cseh Köztársaság elnökévé választották. 2008. február 15-én a Cseh Köztársaság elnökévé választották.
Vaclav Klaus felesége Livia Klausova közgazdász, két fia és öt unokája van. Fia, Vaclav egy prágai magángimnázium igazgatója, fia, Jan pedig pénzügyi elemzőként dolgozik.
Vaclav Klaus fiatalkorában évekig élsportoló volt, kosárlabdázott és röplabdázott, emellett szívesen síel és teniszezik. Szabadidejében szívesen olvas fiktív irodalmat és hallgat zenét, különösen jazzt.
Több mint 20 könyve jelent meg általános társadalmi, politikai és gazdasági témákban, és számos nemzetközi díjat és tiszteletbeli doktori címet kapott a világ minden tájáról.