DISZKURZUS
A Tzanck-kenet hasznossága már nem korlátozódik a pemphigus csoportba tartozó elváltozások és a herpeszes fertőzések diagnózisának megerősítésére. Még a biopszia szükségességét is elkerülheti bizonyos bőrfertőzések, például a molluscum contagiosum, a candidiasis és a leishmaniasis esetében. A Tzanck-kenet leleteit mindig a megfelelő klinikai kontextusban kell értelmezni, hogy e régi, de értékes technika előnyeit optimálisan ki lehessen használni.
A Tzanck-kenetvizsgálat különösen hasznos a Pemphigus vulgaris ideiglenes diagnózisának felállításában, amikor az elváltozás helye nem alkalmas biopsziára, vagy a betegség nagyon korai stádiumban van. Pemphigus vulgaris esetén a Tzanck-kenetben általában jellegzetes akantolítikus sejtek figyelhetők meg, míg más bullózus elváltozásoknál a keratinociták ritkák, az akantolítikus sejtek hiányoznak, és a gyulladásos sejtek viszonylag túlsúlyban vannak. A bullous pemphigoid esetében az eozinofilek nagy számban fordulnak elő. Vizsgálatunkban a pemphigus vulgaris és a bullous pemphigoid hasonló citológiai jellemzőit is megfigyeltük. Egyes szerzők még a Tzanck-keneten lévő immunglobinlerakódások kimutatására is javasolták a direkt immunofluroszcencia vizsgálat alkalmazását, hogy a vizsgálat specifikusabbá váljon.
Nehéz lehet megkülönböztetni a lichen planusban és a fixált gyógyszeres kitörésekben (FDE) megfigyelhető diszkeratótikus sejteket a pemphigus léziók csoportjában megfigyelhető akantholitikus sejtektől. Ezzel a diagnosztikai dilemmával szembesültünk, amikor egy olyan eset Tzanck-kenetének leleteiről számoltunk be, ahol a pemphigus foliaceus és az FDE volt a két klinikai lehetőség. A Tzanck-keneten kevés diszkeratótikus sejtcsoportot figyeltünk meg, mivel a pemphigus foliaceous általában kevesebb acantholytikus sejtet mutat, és diszkeratótikus sejtek jelenlétét is mutathatja, az esetet pemphigus foliaceousnak értelmeztük. A szövettani jellemzők azonban összhangban voltak az FDE-vel .b]. Hasonló diagnosztikai kihívást jelentett a nekrotikus keratinociták és az akantholitikus sejtek megkülönböztetése egy olyan eset Tzanck-citológiájának értelmezésekor, amikor a lichen planus és az orális pemphigus lehetőségét vizsgáltuk. A lichen planus és a FDE mellett a vakuoláris határfelületi dermatitis egyéb gyakori típusai, amelyek hólyagok formájában jelentkezhetnek, az erythema multiformae (EM), a toxikus epidermális nekrolízis (TEN) és a staphylococcus okozta leforrázott bőr szindróma (SSSS). Tanulmányunkban két EM-esettel találkoztunk, amelyekben a nekrotikus keratinociták mellett limfociták is megjelentek. A TEN és az SSSS Tzanck-kenet leletei jól ismertek az irodalomban. SSSS-ben a Tzanck-kenet sok akantolitikus keratinocitát mutat gyulladásos sejtek nélkül, míg TEN-ben a kenet kevés nekrotikus keratinocitát mutat fibroblasztokkal és gyulladásos sejtekkel együtt. Ezen entitások morfológiai jellemzőit azonban a végleges diagnózis felállítása előtt mindig össze kell vetni a klinikai jellemzőkkel. Tanulmányunkban a Tzanck-kenetben spongioticus dermatitis és herpeszes fertőzések eseteiben is megfigyeltek akantholitikus sejteket.
(a) Diszkeratótikus sejtek és esetenként akantholitikus sejtek jelenléte a Tzanck-kenetben rögzített gyógyszeres kitörésekben (fekete nyíl) (Pap-festés ×400). (b) A rögzített gyógyszeres kitörések szövettana, amely vakuoláris interfázisú dermatitist mutat, vakuoláris degenerációval a dermoepidermális átmenetnél és nekrotikus keratinocitákkal. (H és E festés ×400). (c) Melanofágok jelenléte (fekete nyíl) a nekrotikus keratinociták és gyulladásos sejtek mellett epidermolysis bullosa esetén. (Wright-Giemsa-festés, ×200)
A különböző genodermatosisok közül a Hailey-Hailey-kór Tzanck-kenetcitológiáját írja le az irodalom, ebben a betegségben általában jellegzetes Tzanck-sejtek azonosíthatók. Tanulmányunkban egy epidermolysis bullosa eset Tzanck-kenet citológiájának áttekintésekor a nekrotikus keratinociták és gyulladásos sejtek mellett melanofágokat is tudtunk azonosítani . Mivel az epidermolysis bullosa egyes változatai lichenoid reakciómintázatot válthatnak ki, a pigmenttel terhelt makrofágok azonosítása ilyen esetekben a hám és a bőr kapcsolódási pontjának károsodására és a hólyagképződés miatti kóros bőrreaktivitásra utal.
A vírusfertőzéseket, mint a herpes simplex, általában klinikailag diagnosztizálják, de időnként a klinikai jellemzők átfedhetnek más nemi betegségek vagy genitális aftafekélyek jellemzőivel. Ilyen esetekben a Tzanck-kenet hasznos diagnosztikai eszközként használható. Vizsgálatunkban két esetben diagnosztizáltak genitális herpeszt, az egyik esetben gyulladásos atípiát is kimutattak az akantolitikus sejtek és a többmagvú óriássejtek jelenlétével együtt. A Tzanck-kenet érzékenységét és specificitását a herpeszes fertőzések diagnosztizálásában számos más tanulmányban összehasonlították más technikákkal, mint a polimeráz láncreakció (PCR) és az indirekt immunfluoreszcencia. Bár a PCR-nek jobb a diagnózis érzékenysége és specificitása, és a Tzanck-kenet alapján nem lehetséges a fajok azonosítása, ezt a vizsgálatot gyakran ajánlják, mint olcsó, de megbízható diagnosztikai eszközt a herpeszes fertőzések diagnosztizálására.
A molluscum contagiosum klinikai jellemzői néha átfedhetnek más fertőzésekkel vagy miliákkal, ilyen esetekben a Tzanck-kenetben a tipikus molluscumtestek azonosítása hasznos diagnosztikai támpont lehet. Egy esetben molluscum contagiosum granulomatosus reakciót is megfigyeltünk, amelyet az irodalomban csak ritkán írtak le. A granulomatózus reakció a molluscum-testek felszakadásának és tartalmának a bőrbe való ürülésének tulajdonítható.
A Tzanck-kenet citológiája segítheti a bőrgyógyászt a klinikai diagnózis egyszerű és gyors felállításában, és hasznos kiegészítője lehet a rutin szövettani vizsgálatnak. A pozitív Tzanck-kenetvizsgálat olyan fertőző állapotokban, mint a herpesz, a molluscum, a gombás és a leishmaniasis, lehetővé teszi a klinikus számára a kezelés azonnali megkezdését. Hasonlóképpen a negatív Tzanck-kenetvizsgálat ugyanilyen hasznos bizonyos diagnosztikai kategóriák, például a pemphigus betegségcsoport kizárásában.
Mivel a Tzanck-kenetvizsgálat egyszerű és olcsó technika, és nem igényel speciális laboratóriumi berendezést, javasoljuk a Tzanck-kenetvizsgálat alkalmazását első vonalbeli vizsgálatként a vesiculobullous, erozív és pustuláris elváltozások esetében. Routine use of Tzanck smear in such lesions will help us in identifying cytological features for lesions other than immunobullous or infectious diseases.
Financial support and sponsorship
Nil.
Conflicts of interest
There are no conflicts of interest.