Főoldal > Minden termékajánlat > The Six Kingdoms by Veritas Prep
The Six Kingdoms by Veritas Prep
A világon számtalan élőlény létezik, és a tudományos osztályozási rendszer azért jött létre, hogy a közös tulajdonságokkal rendelkező fajokat csoportosítsa. Ez az osztályozási rendszer Carolus Linnaeus munkásságában gyökerezik, aki a modern rendszertan atyjaként ismert. A biológia tudományos osztályozási rendszere hét különböző csoportból vagy rangsorból áll. Ezek közé tartozik a királyság, a törzs, az osztály, a rend, a család, a nemzetség és a faj. Amikor a tudományos osztályozásról beszélünk, észrevehetjük, hogy az összes tudományos név és kifejezés latinul van írva. A latin nyelv használatának ötlete Carolus Linnaeusé volt, és az volt a gondolata, hogy a latin kifejezések ugyanazt jelentik a tudósok számára a világ minden táján, míg a közönséges nevek különböző nyelveken eltérőek, és zavart okoznának. Ez a cikk a tudományos osztályozási rendszer királyságokra vonatkozó részével foglalkozik. Hat birodalom létezik, köztük a növények, az állatok, a gombák, a protisták, az archaebaktériumok és az eubaktériumok.
Az állatok birodalmaAz állatok birodalma (latinul Animalia) a legnagyobb a hat birodalom közül, és több mint egymillió fajból áll. Az állatvilág tagjait az jellemzi, hogy képesek a táplálék elfogyasztásából energiát nyerni. Az állatvilág minden faja többsejtű, és az ebbe a birodalomba tartozó fajok sejtjei rendelkeznek sejtmaggal, de kloroplasztiszokkal és sejtfallal nem. Az állatvilágon belüli fajok közé tartozik például az összes emlős, hüllő, madár, rovar stb.
Egyéb népszerű témák és helyek
NövénybirodalomA növénybirodalom (latinul Plantae) a második legnagyobb az összes birodalom közül, több mint 250 000 fajjal. A növényvilágba tartozik minden növényfajta, beleértve a mohákat, a virágos növényeket és a páfrányokat is. A növényvilágba tartozó fajok összetett sejtekből állnak és többsejtűek. Az ebben a birodalomban élő fajok autotrófok, ami azt jelenti, hogy saját maguk állítják elő táplálékukat. A növényvilágon belüli fajok közé tartoznak például a fák, a virágok, sőt a gyümölcsök és a zöldségek is.
ArchaebaktériumokAz archaebaktériumok birodalma (latinul Archaebacterium) egysejtű szervezetekből áll, és a birodalom neve “ősi baktériumot” jelent. A tudósok valójában úgy vélik, hogy az archaebaktériumok birodalmának tagjai az első életformák között voltak a Földön több milliárd évvel ezelőtt. Ezek a fajok nem rendelkeznek sejtszerkezettel, és genetikai anyaguk nem található sejtmagban. Az archaebaktériumok sejtjeit prokariótáknak nevezik. Az archaebaktériumokról ismert, hogy szélsőséges környezetben találhatók, beleértve a nagyon forró, oxigénmentes és erősen savas környezeteket. Az archaebaktériumokat azért különböztetik meg az eubaktériumoktól, mert sejtjeik szerkezete nagyon eltérő.
EubaktériumokAz eubaktériumok birodalma (latinul Eubacterium) egysejtűekből áll, és az archaebaktériumokhoz hasonlóan az ebbe a birodalomba tartozó fajokból is hiányzik a maghártya. Az e birodalmon belüli fajok különbözőek, mivel egyesek képesek saját maguk előállítani a táplálékukat, míg másoknak meg kell találniuk a táplálékukat. Az eubaktériumok nagyon gyorsan tudnak szaporodni azáltal, hogy kettéosztódnak. Az eubaktériumfajtól függően hasznosak vagy károsak lehetnek az emberre és más szervezetekre. Az eubaktériumok birodalmán belüli fajok közé tartoznak például a streptococcusok, amelyek a torokgyulladást okozzák, valamint a joghurtot és egyes vitamintípusokat előállító baktériumok.
GombákA gombák birodalmát (latinul Fungi) többsejtű szervezetek, valamint néhány egysejtű szervezet alkotja. A gombák birodalmának tagjai spórákkal szaporodnak, és sejtfal veszi körül a sejtjeiket, hasonlóan a növényekhez, de a sejtfalak más anyagból készülnek. A gombák birodalmának tagjai abban is különböznek a növényektől, hogy nem képesek saját táplálékot előállítani, hanem halott vagy élő szervezetekkel kell táplálkozniuk. A gombák számos faját a tápláléklánc bomlástermékeinek tekintik. A gombák közé tartoznak például az élesztőgombák, a gombák és egyes penészgombák.
ProtistákA protisták birodalmát (latinul Protista) többnyire egysejtűek alkotják, de vannak köztük olyan többsejtűek is, amelyeknek nincs összetett szerkezetük. A protista szervezetek sejtjei tartalmaznak sejtmagot. Ezt a birodalmat olyan fajok alkotják, amelyek nem igazán illeszkednek más birodalmakba, például a növények, állatok és gombák birodalmába. Egyes protiszták, mint például a paramecium és az amőba, más szervezetekkel táplálkoznak, míg mások, például az algák a fotoszintézis folyamatán keresztül képesek saját maguk előállítani táplálékukat.