A 80-as évek közepén Randy Travis a countryzene egyik legfontosabb új hangja lett azzal, hogy emlékeztette Nashville-t a történelmi múltjára. Abban az időben, amikor a legtöbben még az Urban Cowboy őrület pop-orientált hangzását követték, Travis erős, őszinte énekstílusa és a mindennapi életről szóló, átélhető dalai segítettek elindítani a New Traditionalist mozgalmat, Clint Black, Dwight Yoakam, Alan Jackson és még sokan mások mellett. Travisnek ideális hangja volt az általa képviselt, sallangmentes countryhoz, amely George Jones és Merle Haggard keverékét sugallta, és korának egyik legmegbízhatóbb slágergyárosa volt, aki egyszer egymás után hét country slágert adott ki. Többszörös győztes volt az Academy of Country Music Awards, a Country Music Association Awards, a Grammy Awards, az American Music Awards és a Dove Awards díjain. Travis első három albumán (az 1986-os Storms of Life, az 1987-es Always and Forever és az 1988-as Old 8×10) megalapozta védjegyszerű stílusát, amelyek a legnépszerűbb és legünnepeltebb albumai közé tartoztak. A 2000-es években számos legjobb albuma gospel-orientált próbálkozás volt, mint például a 2002-es Rise and Shine és a 2003-as Worship and Faith, ahol a hangja jól ötvöződött a klasszikus himnuszokkal és dicsőítő dalokkal.
Travis (született Randy Bruce Traywick 1959-ben) Észak-Karolinában született és nőtt fel, egy Charlotte melletti kisvárosban. Édesapja arra bátorította gyermekeit, hogy kövessék zenei hajlamaikat, mivel rajongott az olyan honky tonkerekért, mint Hank Williams, George Jones és Lefty Frizzell. Randy nyolcéves korában kezdett el gitározni, és két éven belül testvérével, Rickyvel megalakították a Traywick Brothers nevű duót. A duó helyi klubokban és tehetségkutató versenyeken játszott. Mindkét testvérnek volt egy-egy vad vonása, aminek következtében Ricky egy autós üldözés után börtönbe került, Randy pedig 16 évesen Charlotte-ba szökött. Amíg Charlotte-ban volt, megnyert egy tehetségkutató versenyt a Country City U.S.A.-ban, egy bárban, amelynek tulajdonosa Lib Hatcher volt. Hatcherre nagy hatással volt Travis, és felajánlott neki egy állandó fellépést a bárjában, valamint szakácsként való munkát.
Néhány évig énekelt és dolgozott a Country Cityben. Tizenéves korában még mindig meggyűlt a baja a törvénnyel. A legutóbbi összetűzése után a bíró azt mondta neki, hogy ha még egyszer találkozik Travisszel, készüljön fel arra, hogy hosszú időre börtönbe kerül. Hatcher gondjaira bocsájtották. Rövid időn belül Hatcher lett a menedzsere, és a páros a karrierjére kezdett koncentrálni. Joe Stampley segített Travisnek 1978-ban szerződést kötni a Paula Records-szal. A következő évben Travis két kislemezt adott ki keresztneve alatt; az egyik, a “She’s My Woman” a country slágerlisták legalját súrolta. 1982-ben Travis és Hatcher Nashville-be költöztek, ahol a nő a Nashville Palace éjszakai klubot vezette, míg a férfi énekelt és főzött. Néhány éven belül a páros önállóan kiadta debütáló albumát Randy Ray néven; a lemez a Randy Ray Live címet viselte, és elsősorban a Nashville Palace-ban árulták.
Hatcher kitartó erőfeszítéseinek és a Randy Ray Live albumnak köszönhetően a Warner Bros. 1985-ben leszerződtette Travist, és azt javasolta neki, hogy változtassa meg előadói nevét Randy Travisre. Az “On the Other Hand”, az első kislemeze a kiadónál, még az év nyarán jelent meg, és a 67. helyig jutott. Gyenge teljesítménye ellenére a rádiósok lelkesek voltak, amit az év végén megjelent “1982” hatodik helyezése is bizonyít. Az “1982”-t az “On the Other Hand” újrakiadása követte 1986 tavaszán. Ezúttal a dal az első helyre került.
A Storms of Life, Travis teljes értékű debütáló albuma 1986 nyarán jelent meg, és hatalmas siker lett, végül több mint hárommillió példányban kelt el. Travis volt az első country előadó, aki többszörös platinalemezes lett; sikere előtt a legtöbb country előadó nehezen érte el az arany státuszt. Tömeges vonzerejével megteremtette a terepet a country zene crossover sikerének a ’90-es évek elején. Travis azonban uralta a ’80-as évek végét. A Storms of Life utolsó két kislemeze, a “Diggin’ Up Bones” és a “No Place Like Home” első, illetve második helyezést ért el. A “Forever and Ever, Amen” — az első kislemez a második albumáról, az 1987-es Always & Forever-ről — egy sorozatot indított el, ami 1989-ig tartott, hét egymást követő első helyezett kislemezzel. Az Always & Forever sikeresebb volt, mint a debütáló album, a 19. helyet érte el a poplistán, és négyszeres platinalemez lett; emellett elnyerte az év férfi énekesének járó CMA-díjat is. Az Old 8×10 (1988) és a No Holdin’ Back (1989) nem voltak olyan sikeresek, mint elődeik, de még így is első számú kislemezeket hoztak, és mindkettő platinalemez lett.
Travis a ’90-es évek elején még mindig csúcsformában volt, az évtizedet legnagyobb slágerével, a “Hard Rock Bottom of Your Heart”-al kezdte. Tartása a slágerlisták élén azonban kezdett megcsúszni, miután Clint Black és különösen Garth Brooks megjelent a színen. Ennek ellenére Travis sosem esett vissza teljesen — albumai továbbra is arany státuszt értek el, és általában a Top Ten-be is bekerült. Az 1992-ben kiadott Wind in the Wire, a televíziós különkiadásának soundtrackje volt az első sikertelen albuma — egyik kislemeze sem jutott be a Top 40-be. Az 1994-ben megjelent This Is Me sikeres visszatérést jelentett a slágerlisták élére, a “Whisper My Name” című dallal, amely két év után az első number one slágere volt. 1996 augusztusában Travis kiadta a Full Circle-t, utolsó albumát a Warner Bros. számára. 1997-ben elhagyta a kiadót, és leszerződött a DreamWorks “szuper” kiadóhoz. A kiadó első munkája, a You and You Alone 1998 tavaszán jelent meg; a Man Ain’t Made of Stone egy évvel később követte.
A megszokott country útvonalat járva egy hagyományos és kortárs vallásos dalokat tartalmazó albumot adott ki Inspirational Journey címmel, amely 2000 végén került a boltokba. Az album 2001-ben két díjat is nyert a Gospel Music Association 32. éves Dove Awardson; az Inspirational Journey az év country/bluegrass albuma és az év country felvett dala lett a “Baptism” című dalért. Az album válogatott dalai bekerültek a Touched by an Angel kétrészes fináléjába is, amelyben Travis szerepelt. Két évvel később a Rise and Shine című lemezzel folytatta a gospeles felhozatalt, amelyet a hasonlóan áhítatos Worship & Faith, Passing Through és Glory Train követett. Az Around the Bend 2008-ban jelent meg. 2011-ben kiadta az Anniversary Celebration című lemezt, amelyen Kenny Chesney-vel, Tim McGraw-val, Don Henley-vel, Alan Jacksonnal, George Jonesszal, Willie Nelsonnal, Carrie Underwooddal és másokkal adott elő duetteket, hogy megünnepelje lemezlovas karrierjének 25. évfordulóját.
A következő néhány évben Travis gyakran szerepelt a címlapokon, mivel különböző személyes problémákkal és betegségekkel küzdött. 2012-ben egy csomó feldolgozást vett fel, amelyek 2013-ban és 2014-ben jelentek meg Influence, Vol. 1: The Man I Am, illetve Influence, Vol. 2: The Man I Am címmel.
Travis egészsége 2013. július 7-én súlyos fordulatot vett, amikor egy dallasi kórházba került vírusos kardiomiopátia miatt. Tizedikén Travis agyvérzést kapott. Öt nappal később sikeres agyműtéten esett át, majd ezt követően fizikoterápiára kezdett, de a stroke miatt nem tudott beszélni és énekelni. Három év terápia és rehabilitáció után Travis meglepte a rajongókat, amikor 2016. október 16-án megjelent a Country Music Hall of Fame-be való beiktatásán, ahol felsétált a színpadra, röviden beszélt és elénekelte az “Amazing Grace”-t. Travis a 2016 őszén megjelent “Forever Country” című, az Artists of Then, Now & Forever című dalhoz készült all-star videoklipben is feltűnt, bár nem énekelt. A The Nashville Tennessean című lapban 2017 márciusában megjelent, Travisszel és feleségével készített interjúból kiderült, hogy az énekes még mindig küzdött azért, hogy visszanyerje teljes ének- és beszédképességét, és járás helyett általában kerekesszéket használt. Travis rajongói azonban aligha felejtették el őt, és a 2015-ös On the Other Hand című válogatáson: All the Number Ones című lemeze élénk sikernek bizonyult, sőt, 2017-ben, két évvel az első megjelenés után még a country albumok listájára is visszatért. 2020 elején a Spring House Records kiadta a Precious Memories című lemezt: Hymns and Gospel Favorites, amely Travis 2003-as, a floridai Orlandóban található Calvary Assembly of God Churchben rögzített előadásából készült.