A BAR-t sok kritika éri, mint a “könnyű géppuska” szerepkörben rosszul teljesítő fegyvert, holott az amerikai hadsereg doktrínája szerint sosem volt hivatott a könnyű géppuskák helyére lépni, bár szubjektív kritikák léteznek a fegyverről abban a szerepkörben, amelyben elhelyezték.
Amint itt írtam, a teljes teljesítményű géppuskák hiánya az amerikai lövészosztagokból elsősorban a tűz és mozgás doktrínájának volt köszönhető; a legalapvetőbb elemeknek mozgékonyaknak kellett lenniük ahhoz, hogy teljesíteni tudják a rájuk bízott feladatot, az ellenség megközelítését és megsemmisítését. A könnyű géppuskákat ennek következtében a lövészosztag szintje fölé helyezték.
Az amerikai hadsereg lövészosztagának 1938 és 1944 közötti fejlődéséről itt írtam.
A Browning automata puskát ugyanúgy működtették, mint a könnyű géppuskát, egy többfős csapattal;
Men:
| Quantity | SSN | Rank | Role |
|---|---|---|---|
| 1b | 746 | Pvt./Pfc. | Rifleman, automatic |
| 1r | 746 | Pvt./Pfc. | Rifleman, automatic, assistant |
| 1r | 746 | Pvt./Pfc. | Ammunition bearer |
Equipment:
| Equipment | Quantity |
|---|---|
| 1 | Rifle, Browning, automatic, M1918A2 |
| 2 | Rifle, U.S., cal. .30 M1 |
-
b: armed with rifle, automatic, cal. .30
-
r: armed with rifle, U.S., cal. 30, M1
A Browning automata puska lövésze hordozta és lőtte a fegyvert, emellett tizenkét tár lőszert hordozott egy M1937-es töltényövben. Segédje tartalék alkatrészeket és olajat szállított a fegyverhez, és őt jelölték ki tartalék lövésznek, ha felettese elesik. A tüzérsegéd és a lőszerhordozó is M1937-es töltényövvel volt felszerelve terepi használatra, de a helyőrségi használatra M1923-as töltényöveket kapott. A lövészcsapat minden tagja rendelkezett egy általános célú lőszerhordozó táskával (amely többek között 10 BAR tár tárolására volt alkalmas), a BAR-csapat lőszerhordozója pedig kettőt kapott. A tervek szerint a lövészsegéd és a lőszerhordozó az M1937-es töltényszíjjal további egyenként tizenkét BAR tárat hordozott volna, és az általános célú lőszerhordozó táskáikban hordták volna a puskatöltényeiket vagy további BAR lőszereket. A lövészsegéd és a lőszerhordozó M1937-es öveit 1944. június 30-án a lövész század T/O&E módosításával törölték, és a lőszertartás gyakorlatát névlegesen megfordították, és a lőszertartást az M1923-as töltényövben lévő lőszertartók lettek a legfontosabbak, a további BAR tárak pedig a lőszertáskákba kerültek.
A június 30-i T/O&E módosítás hat beosztás nélküli BAR-t is engedélyezett a lövész században. Amikor géppuskával rendelkező német osztagokkal kerültek szembe, sok amerikai egység formálisan vagy informálisan bevezetett egy második BAR-t a lövészosztagokban; az egyik BAR addig nyitott tüzet, amíg a tárja ki nem ürült, a második BAR pedig ott folytatta, ahol az első abbahagyta, és fedezte azt, amíg a használója újratöltötte. Mivel a BAR-t, valamint a megfelelő mennyiségű lőszert egy ember tudta szállítani, a lőszerhordozót néha elhagyták; más esetekben egyszemélyes fegyverré vált. A kétlábút, mivel az több kilóval növelte a fegyver súlyát, szintén gyakran elvetették, és nem gyakran látható korabeli fényképeken.
A második világháború korának más szakaszszintű automata fegyverekkel, mint a Bren vagy az MG 34, összehasonlítva a BAR-ra vonatkozó szubjektív panaszok közé tartozik, hogy a rögzített cső miatt nem képes hosszú ideig fenntartani a tüzet, valamint a kis tárkapacitás. A BAR-ral az 1920-as, 1930-as és 1940-es években légvédelmi fegyverként is kísérleteztek, és ebben a szerepkörben 40 töltényes tárakat is használtak, de 1927-re már nem álltak szolgálatba.