Viselkedésgenetika: a viselkedés genetikai alapjaival foglalkozó tudományterület. E megközelítés központi meggyőződése, hogy az emberi lények genetikai felépítésének különbségei magyarázatot adhatnak variációik nagy részére és a környezetükre adott reakcióik különbségeire (Cardwell, 29) Az idegrendszer működésével és variációival foglalkozik, beleértve a “hangulat” és az elme nehezen meghatározható tulajdonságait is. (Lewis, 150)
Bioetika: az alkalmazott etika egyik ága, amely az élettudományok, az orvostudomány és az egészségügy területén alkalmazott gyakorlatok és fejlesztések értékkövetkezményeit tanulmányozza. (MeSH) Az orvosi technológia alkalmazása során felmerülő erkölcsi kérdésekkel és ellentmondásokkal foglalkozó tudományterület. (Lewis, 2)
Bioinformatika: az örökletes információkat tartalmazó számítógépes adatbázisok létrehozása és bányászata. (Batiza, 1) Az a tudomány, amely számítógépek és kifinomult matematika segítségével nagy mennyiségű biológiai adatot rendez és elemez. (GNN) A biológia azon területe, amely a biológiai adatok gyűjtésére és manipulálására szolgáló technikák fejlesztésével, valamint az ilyen adatok felhasználásával biológiai felfedezések vagy előrejelzések készítésére foglalkozik. Ez a terület magában foglalja a molekuláris biológiában alkalmazható valamennyi számítási módszert és elméletet, valamint a biológiai problémák megoldására szolgáló számítógépes technikák területeit, beleértve a modellek és adathalmazok manipulálását. (MeSH) Más néven “számítógépes biológia”.”
Biotechnológia: az organizmusok, sejtek vagy sejtekből származó összetevők felhasználásával kapcsolatos ismeretek összessége olyan termékek kifejlesztése céljából, amelyek technikailag, tudományosan és klinikailag hasznosak. (MeSH) Biológiai szervezetek és eljárások felhasználása hasznos termékek előállítására az iparban és az orvostudományban. (Batiza, xxii) A sejtek vagy biológiai molekulák felhasználása vagy megváltoztatása meghatározott alkalmazásokhoz, beleértve a termékeket és eljárásokat is. Tartalmazza a “géntechnológiát” és a genetikai módosítást, amelyek tágan utalnak minden olyan biotechnológiára, amely a DNS-t manipulálja. (Lewis, 372)
Cellbiológia: az egyes sejtek és egymással való kölcsönhatásuk tanulmányozása. (Brooker, 61) A sejtek belső működése mikroszkopikus és molekuláris szinten. (NCIt)
Összehasonlító genomika: az emberek és más fajok genomszekvenciáinak összehasonlításának tudománya a biológiai hasonlóságok és különbségek felfedezése érdekében. Például az evolúciót tanulmányozó tudósok összehasonlíthatják az emberek és a csimpánzok genomját, míg az E. coli baktériumot tanulmányozó tudósok összehasonlíthatják az embereket károsító és az embereket nem károsító törzseket. (GNN)
Citogenetika: az öröklődés vizsgálata a kromoszóma szintjén. (Bynum, 292) Az emberi kromoszómák szerkezetének, működésének és rendellenességeinek tanulmányozása. a genetika azon területe, amely a “kromoszóma” változásokat bizonyos tulajdonságokkal, többek között betegségekkel kapcsolja össze. (NCIt) A kromoszóma-rendellenességek és a “fenotípusokra” gyakorolt hatásuk tanulmányozása. (Lewis, 236)
Developmentális genetika: annak megértése, hogy a “génexpresszió” hogyan irányítja a fejlődés folyamatát. (Brooker, 391) A genetika azon ága, amely elsősorban azzal foglalkozik, hogy a gének hogyan irányítják vagy szabályozzák a differenciálódást és a növekedést. (NCIt)
Digitális biológia: a sejtben lévő fehérjéket és más kölcsönhatásban lévő molekulákat tekintik a sejt “hardverének”, a DNS-ben kódolt információt pedig a “szoftverének”. Egy élő, önreprodukáló sejt létrehozásához szükséges összes információ a “kettős spirál” spiráljaiba van bezárva. (Venter, 47)
Környezeti genomika: a természetben élő szervezetek közösségeinek vizsgálata a genomika eszközeivel. Az egy liter óceánvízben található mikroorganizmusok DNS-ének szekvenálása a környezeti genomika egyik példája. (GNN) Más néven “közösségi genomika.”
Epidemiológia: az embercsoportokban előforduló betegségek mintáinak, okainak és ellenőrzésének tanulmányozása. (NCIt) A betegségek előfordulásának és eloszlásának, valamint az azokat okozó, illetve megelőzni és kontrollálni képes tényezők statisztikai vizsgálata. (Bynum, 292) Emberi és állatbetegségeknél a betegség eloszlására, a betegséget okozó tényezőkre és a betegség tulajdonságaira használják meghatározott populációkban; magában foglalja az “incidencia”, “gyakoriság”, “prevalencia”, “endémiás” és “járványos” kitöréseket. (MeSH)
Hisztológia: a test “szöveteinek” tanulmányozása a “mikroszkópia” és a “festés” különböző technikáinak alkalmazásával az előállított képek javítására. (Bynum, 292) A sejtek szerkezetének és elrendeződésének tanulmányozása, hogy szöveteket alkossanak, és végül ezek társulása, hogy szerveket alkossanak. A “patológiában” a szövetek normális és abnormális “morfológiai” jellemzőinek azonosítására szolgáló mikroszkópos eljárás, különböző “citokémiai” és “immuncitokémiai” festékek alkalmazásával. (NCIt)
Immunológia: az “immunrendszer” tanulmányozása. (NCIt) Az immunológusok azokat a folyamatokat vizsgálják, amelyekkel az immunrendszer megvédi az állatot az idegen anyagtól, legyen az élő vagy élettelen. (Booker, 1127) Az egyén idegen anyagokkal szembeni túlérzékenységével és az ebből eredő fertőzéssel vagy rendellenességgel szembeni védelemmel foglalkozó orvosi szakterület. (MeSH)
Molekuláris biológia: A biológiai jelenségek tanulmányozásával foglalkozó tudományág, amely a molekulák kémiai és fizikai kölcsönhatásait vizsgálja. (MeSH) Nagyrészt a géntechnológia által létrehozott tudományterület, amely az élet molekuláinak szerkezetét és működését vizsgálja. (Brooker, G-23) Elsősorban a sejt különböző rendszerei közötti kölcsönhatások megértésével foglalkozik, beleértve a DNS, az RNS és a “fehérjeszintézis” összefüggéseit, valamint e kölcsönhatások szabályozásának megismerésével. A terület átfedéseket mutat a biológia más területeivel, különösen a “genetikával” és a “biokémiával”. (NCIt)
Morfológia: a biológia egyik ága, amely az élő szervezetek alakjával és a struktúráik közötti kapcsolatokkal foglalkozik. (Oxford) Egy szervezet felépítése vagy formája. (Brooker, 391) Szervekkel, régiókkal és szövetekkel együtt használják a normál leíró anatómiában és szövettanban, valamint az állatok és növények normál anatómiájában és felépítésében. (MeSH) Adverb – ‘morfológiailag’.
Nanotechnológia: az “atomi” struktúrák tanulmányozása és manipulálása. (Norman, 5/26/09) A fizikai jelenségek tanulmányozására és a nanoszintű vagy annál kisebb mérettartományban lévő struktúrák felépítésére szolgáló technikák kifejlesztése és alkalmazása. (MeSH) A technológiának az az ága, amely a 0,1 és 100 “nanométer” közötti méretekkel és tűréshatárokkal foglalkozik. (Oxford)
Onkológia: a “rák” tanulmányozása. A “daganatok” tanulmányozása, amely magában foglalja a fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságokat. (NCIt) Az orvostudomány azon ága, amely a rák diagnosztizálására és kezelésére specializálódott. Ide tartozik az orvosi onkológia (a “kemoterápia”, a “hormon “terápia és más gyógyszerek alkalmazása a rák kezelésére), a “sugár “onkológia (a sugárterápia alkalmazása a rák kezelésére) és a sebészeti onkológia (a “sebészet” és más eljárások alkalmazása a rák kezelésére). (NCI3)
Fiziológia: az élő szervezetek vagy azok részeinek életfenntartó tulajdonságaival, funkcióival és folyamataival foglalkozó biológiai tudomány. (MeSH) A növények és állatok működésének tanulmányozása. (Brooker, 13) A biológia azon ága, amely az élő szervezetek funkcióit és részeit tanulmányozza. (Hockenbury, 3) Melléknév – ‘fiziológiai.’
Radiológia: Az orvostudomány azon ága, amely a képalkotó technológiák tanulmányozásával foglalkozik betegségek diagnosztizálása vagy kezelése céljából. (OxfordMed) A sugárzás (például “röntgensugarak”) vagy más képalkotó technológiák (például “ultrahang” és “mágneses rezonancia képalkotás”) alkalmazása. (NCIt)
Radiológus: a “radiológia” szakterületére szakosodott orvos. (OxfordMed)
Szenzoros antropológia: új tudományág, amely arra összpontosít, hogy a kultúrák hogyan hangsúlyozzák a megismerés különböző módjait az érzékszerveken keresztül. Amikor egy fényképet néznek, az amerikaiak a vizuális figyelmet egy központi tárgyra összpontosítják, míg az ázsiaiak az egész jelenetre. (Blakeslee, 127)
Szintetikus biológia: a biológiai komponensek újratervezése új, tervezett funkciók biztosítása érdekében. A szintetikus biológia egyik célja egy működő sejt megalkotása. (Lawrence)
Systems Biology: research that is aimed at understanding how the properties of life arise by complex interactions. (Brooker, 13)
Transcriptomics: devoted to determining where and when genes are expressed. (Watson, 217)