Sgraffito, (olaszul: “karcolt”), a képzőművészetben a festészetben, fazekasságban és üvegfestészetben alkalmazott technika, amely abból áll, hogy egy előzetes felületet felraknak, azt egy másikkal lefedik, majd a felületi réteget úgy karcolják meg, hogy a keletkező minta vagy forma az alsó színű legyen. A középkorban, különösen a táblaképfestészetben és a kéziratok megvilágításában az alapozás gyakran aranylemezből készült. A falfestészetben vagy falfestészetben általában két különböző színű vakolatréteget alkalmaznak. Az ólomüvegfestészetben a karcolás egy felső színes üvegrétegen keresztül történik, amely alatt tiszta üveg látható; a fazekasságban a mintát egy fehér vagy színes salakon (agyag és víz keveréke, amelyet égetés előtt átmosnak az edényen) keresztül vésik be, amely alatt láthatóvá válik a test színe. A sgraffitót az iszlám fazekasok készítették, és az egész Közel-Keleten elterjedt. The 18th-century scratch blue class of English white stoneware is decorated with sgraffito patterns touched with blue. Sgraffito ware was produced as early as 1735 by German settlers in colonial America.
Miaow Miaow
