Socio-technikai rendszerelmélet

A szervezeti változtatási programok gyakran azért vallanak kudarcot, mert túlságosan a rendszer egy aspektusára, általában a technológiára összpontosítanak, és nem elemzik és nem értik meg a létező komplex kölcsönhatásokat.

Ez közvetlenül analóg egy komplex műszaki termék, például egy gázturbinamotor tervezésével. Ahogyan ennek az összetett műszaki rendszernek minden változtatásánál figyelembe kell venni a motor többi részének visszahatását, ugyanúgy egy szervezeti rendszeren belüli bármilyen változtatásnál is.

Ezek között kevés olyan személy lesz, ha egyáltalán van, aki megérti az összetett rendszerek működésének valamennyi, egymástól függő aspektusát. Ez igaz a komplex mérnöki termékekre és ugyanúgy igaz a szervezeti rendszerekre is. Ebből következik, hogy a megértéshez és a fejlesztéshez az összes kulcsfontosságú érdekelt fél hozzájárulása szükséges, beleértve azokat is, akik a rendszer különböző részein belül dolgoznak. A “felhasználók részvétele” tehát a rendszerszintű megértés és változás előfeltétele, és ebben a szemléletben a “felhasználó” fogalma tágan értelmezve magában foglalja az összes kulcsfontosságú érdekelt felet.

Az ilyen megközelítés lehetséges előnyei a következők:

  • Erős elkötelezettség
  • Megbízható és érvényes adatok, amelyekre a megértés épülhet
  • A rendszer jelenlegi működésének jobb megértése és elemzése (a “jelenlegi állapot”)
  • A rendszer javításának (a “jövőbeni állapot”) átfogóbb megértése
  • Nagyobb esély a sikeres fejlesztésekre

A szocio.technikai perspektíva a Tavistock Intézet úttörő munkájából származik, és olyan kulcsfigurák folytatták világszerte, mint Harold Leavitt, Albert Cherns, Ken Eason, Enid Mumford és sokan mások.

Our use of the hexagon draws heavily on the work of Harold, J. Leavitt who viewed organisations as comprising four key interacting variables, namely task, structure, technology and people (actors).

Harold J. Leavitt diagram: task, structure, technology and people (actors).

We have used this systems approach in a wide range of domains including overlapping projects focused on:

  • Computer systems
  • New buildings
  • New ways of working
  • New services
  • Behaviour change
  • Safety and accidents
  • Crowd behaviours
  • Organisational resilience
  • Sustainability (energy, water and waste)
  • Green behaviours at work and in the home
  • Engineering design
  • Knowledge management
  • Tele-egészség
  • Társadalmi hálózatok
  • Szervezeti modellezés és szimuláció
  • Kínálati lánc innováció
  • Kockázatelemzés
  • Teljesítmény és termelékenység
  • Process compliance

A rendszerszemlélet intellektuálisan szilárd és hasznos módja a szervezetek vizsgálatának. Jól beszél ügyfeleinkhez, és koherens eszközt biztosít a más tudományágakkal való együttműködéshez, legkézenfekvőbb módon a mérnök kollégáinkkal. Tapasztalataink szerint a legtöbb nehéz probléma és izgalmas lehetőség, amellyel a világban szembesülünk, az emberi viselkedés és a mérnöki innováció metszéspontjaiban rejlik. A rendszerelmélet hasznos eszközt nyújt e kihívások megértéséhez és kezeléséhez.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.