A szövegértés alapvető fontosságú az iskolai és az egész életen át tartó tanuláshoz. Kritikus fontossága ellenére azonban a szövegértés csak az 1970-es évek óta áll a tudományos vizsgálatok előterében. Azóta megtanultuk, hogy az olvasásértés nem passzív, befogadói folyamat, ahogyan azt korábban hitték, hanem aktív és szándékos; az olvasó és a szöveg közötti folyamatos kölcsönhatás, amely a készségek széles skáláját foglalja magában.
A szövegértés javításának egyik kulcsa, hogy a tanulókat megtanítjuk a szövegértés ellenőrzésére és újragondolására. Ez magában foglalja annak megtanulását, hogy milyen gyorsan haladjanak előre az anyagban, beleértve azt is, hogy mikor álljanak meg és olvassák újra a zavaros vagy kritikus részeket. Emellett az is javítja a szövegértést, ha tudja, hogyan és mikor alkalmazza a következő szövegértési stratégiákat.”
- Következtetés
Sok diák ügyesen válaszol a szó szerinti kérdésekre, de nem képes felfogni, hogy mit sugall vagy sugall az olvasott szöveg. A következtetések levonása bonyolult feladat, amely megköveteli az olvasótól, hogy a szövegben található számos tényt figyelembe vegyen, és ezt kombinálja a háttérismeretekkel. Az ilyen következtetési ismeretek lehetővé teszik az olvasó számára, hogy teljes mértékben megértse és értékelje a szöveget, következtetéseket vonjon le a szerző üzenetére vonatkozóan, és megjósolja, mi fog történni ezután. Ez egy dinamikus folyamat, az olvasó olvasás közben folyamatosan megerősíti vagy felülvizsgálja a jóslatokat.
- Vizualizálás
A gyakorlott olvasók jellemzően mentális képeket alkotnak olvasás közben, felhasználva a szerző által nyújtott információkat, valamint a témával kapcsolatos előzetes ismereteiket. Ezzel szemben a nehézségekkel küzdő olvasók gyakran csak a szavakat “látják” az oldalon. Annyira keményen dolgoznak a dekódolásukon, hogy elmulasztják a jelentés egy mélyebb, kritikus rétegét.”
- Kérdésfeltevés/értékelés
Az olvasónak a szöveg átolvasása közben belsőleg folyamatosan kérdéseket kell feltennie – szó szerinti (ki, mit és hol) és következtető (miért, hogyan és mi lenne, ha) kérdéseket egyaránt. Ezek együttesen olyan fontos információkat céloznak meg, amelyek segítenek az olvasónak követni a történet fonalát vagy tájékozódni a tényekről, ellenőrizni a szövegértést, megjósolni a jövőbeli eseményeket, és megragadni a szerző üzenetét.
- Kapcsolatok létrehozása
Noha természetes, hogy olvasás közben korábbi ismeretekre és tapasztalatokra támaszkodunk, a gyakorlott olvasók tudatosan teremtenek ilyen kapcsolatokat, mert tudják, hogy ez javítja a szöveg megértését. Ezzel szemben a korai vagy nehézségekkel küzdő olvasók gyakran közvetlenül haladnak a szövegben anélkül, hogy mérlegelnék, hogy annak van-e értelme, vagy hogy a háttérismereteik segíthetnek-e az anyag megértésében.
- A fontosság meghatározása
Nem minden, a szerző által bemutatott információ egyformán fontos. A jó olvasónak döntést kell hoznia arról, hogy a szöveg mely részei érdemlik a legnagyobb figyelmet, ami magában foglalja mind az elbeszélői tartalmat (szereplő, helyszín, probléma, esemény és megoldás), mind az expozíciós kérdéseket (fontos pontok, helyi sorrend és következtetés). Ez különösen fontos, amikor tartalmas, nem szépirodalmi anyagot olvasunk. Ez kapcsolódik a szerző céljának azonosításához is. A nehézségekkel küzdő olvasók gyakran közvetlenül belevetik magukat egy szövegbe anélkül, hogy tisztában lennének azzal, mi a céljuk az olvasással.
- Szintetizálás
Az olvasóknak időnként vissza kell lépniük a szövegből, és azonosítaniuk kell egy központi értelmezést vagy elméletet, amely az összes különálló információdarabból kiemelkedik. Ez magában foglalja a szöveg összefoglalását, vagy a fontos információk tömörítését és újrafogalmazását. A nehézségekkel küzdő olvasók gyakran képesek összefüggéstelen információk vagy történetrészletek sorát nyújtani, de a főbb témák vagy a fő gondolatok kimaradhatnak.”
A National Institute for Literacy Put Reading First című kiadványa mindent elmond: “A szövegértés az olvasás oka; ha az olvasók el tudják olvasni a szavakat, de nem értik, amit olvasnak, akkor nem olvasnak igazán.”
A konkrét szövegértési stratégiák kidolgozása előtt a tanulóknak a következő készségekre van szükségük:
- Dekódolás. A tanulók nem tudják megérteni a szöveget, ha nem tudják elolvasni a szavakat. Ha a dekódolás (a szavak hangoztatása) fáradságos, a szöveg megfejtéséhez szükséges figyelem zavarja a szöveg jelentésére való összpontosítás képességét.
- Szókincs. A kutatások azt mutatják, hogy a jó szövegértők erős szókinccsel is rendelkeznek. Not surprisingly, comprehension improves with direct, explicit vocabulary instruction.
- World Knowledge. Readers who possess rich knowledge about the topic of a text often understand it better than classmates with less knowledge.
Sheryl Knapp, A/AOGPE is the founder and President of the Literacy Learning & Assessment Center of Connecticut. Knapp has Associate Level certification with the Academy of Orton-Gillingham Practitioners and Educators.
Related Smart Kids Topics
- Dyslexia: An Overview
- Help For an Older Child with Reading Problems