Santorini a világ egyik legszebb szigete. A kalderára néző, fehérre meszelt házai lenyűgöző látványt nyújtanak, különösen naplementekor, amikor a sziget a narancs és az arany árnyalataiban fürdik.
Mivel ilyen híres turistacélpont, a legtöbben láttunk már képeket a cikládés házakról és a kobaltkék kupolákkal koronázott templomokról. Amit azonban sokan talán nem tudnak, hogy Szantorini virágzó boriparnak ad otthont, amely már az ókor óta a világ legjobb borai közé tartozik.
Én magam nem vagyok nagy borivó, de Ren és családja igen, ezért lefoglaltuk ezt a fantasztikus túrát, amely a sziget három leghíresebb borászatához vezetett minket. Ezt tudtam meg.
Mentés Pinterestre!
Nincs időd ezt most elolvasni? Kattints a piros mentés gombra, és tűzd ki későbbre!
A szantorini szőlőültetvények a legrégebbiek Görögországban és a világ legidősebbjei között. Már az ókor óta termelnek bort – egyes becslések szerint több mint 3500 éve -, de a sziget boripara csak akkor lendült fel, amikor a középkorban a velenceiek átvették az irányítást a sziget felett.
A kiterjedt kereskedelmi hálózatuknak köszönhetően a velenceiek elkezdték exportálni a szantorini bort az egész Földközi-tenger térségébe és Európába. Édessége és magas alkoholtartalma miatt a hosszú tengeri utakat is jól bírta.
Napjainkban Szantorini a világ egyik legjelentősebb bortermelő vidékének számít, ahol számos vörös- és fehérbort állítanak elő, amelyek közül talán a Vinsanto borok a legértékesebbek.
MITŐL EGYEDÜLÁLLÓK A SANTORINI BOROK?
Santorini szőlőültetvényeit felfedezve az első dolog, amit észre fog venni, a koszorú alakú szőlőtőkék. Ezeket a “koulara” módszerrel termesztik, ami azt jelenti, hogy körbe fonják őket, hogy kosarat alkossanak, a szőlőt pedig a gyűrű belsejében tartják. Ez azért van, hogy megvédje őket a sziget erős szeleitől és a zord nyári napsütéstől, amely nélkül a tipikus szőlőtőkéknek esélyük sem lenne a túlélésre.
De bármennyire is jellemzőek ezek a szőlőkosarak Santorinire, a történetnek csak egy kis részét mesélik el. A sziget vulkanikus talaja nagyban felelős a borok egyedi jellegéért.
A Kr. e. 1600 körül bekövetkezett vulkánkitörés vulkáni hamu, habkő, megszilárdult láva- és homokdarabok keverékét hagyta hátra, amelyek együttesen alkotják Szantorini talaját. A talaj kevés szerves anyagot tartalmaz, viszont gazdag alapvető ásványi anyagokban, így a borok természetes módon alacsony pH-értékkel és magas savtartalommal rendelkeznek.
Az agyag hiánya miatt a szőlő természetes módon immunis a filoxéra ellen, amely levéltetűszerű rovar, amely a 19. század végén számos európai szőlőültetvényt elpusztított. A betegség a szőlőtőkéken él és táplálkozik, károsítja a gyökereket, ami végül a növény pusztulásához vezet.
A sziget csapadékhiánya is hozzájárul a borok egyedi jellegéhez. Amennyire én tudom, a szantorini szőlőültetvényeken nincs öntözés. A szőlő a nedvességet a főként télen lehulló esőkből kapja, amelyek a porózus talajon keresztül mélyen a földbe szivárognak. A nedvesség ott marad, amíg a nyári hőség ki nem szívja, hogy táplálja a szőlőt. A szórványos esőzéseken kívül az egyetlen vízforrás a sós tengeri köd, amely éjszakánként beborítja a szigetet, fokozza a szőlő ásványosságát és sós jelleget kölcsönöz a bornak.
A sziget legjobb borai az Assyrtiko szőlőfajtából készülnek, amely egy erősen savas szőlőfajta, amelyet magas alkoholtartalma és a testes borok készítésére való hajlama miatt gyakran “vörösbe öltözött fehér szőlőnek” is neveznek.
MELYEK SANTORINI LEGJOBB BORAI?
Noha ezen a túrán megkóstoltunk néhány vörösbort, úgy tűnik, hogy Santorini legkedveltebb borai a Vinsantók és a fehérek. A fehéreket főként Assyrtiko, Athiri és Aidani fehér szőlőfajtákból készítik, a sziget örökségének számító Assyrtiko szőlőfajta pedig a szantorini szőlőültetvények több mint 70%-át teszi ki. A vörös szőlőfajták közé tartozik a Mandilaria és a Mavrotragano.
Őszintén szólva, nem sokat tudok a borokról, ezért összezavartak a különböző fajták és besorolások. Úgy tűnik, hogy a borokat a felhasznált szőlő(k) fajtája és az előállítás módszere szerint osztályozzák.
Nem vagyok alkalmas arra, hogy részletesen belemerüljek, de a túrán tanultak alapján a sziget legkeresettebb borai közé tartoznak az Assyrtiko, Santorini, Nychteri és Vinsanto fajták.
BORKÓSTOLÁSI TÚRA
Egy 4 órás kiscsoportos túrán vettünk részt, amely a sziget három legjobb borászatához vezetett minket. Nem tudom, mi a maximum, de a mi túránkon mindössze nyolc ember vett részt. A túra 140 euróba kerül fejenként, és a Get Your Guide-on keresztül foglalható.
Estate Argyros
Azt követően, hogy furgonnal felvettek minket a megalochori AirBnB-nkből, elindultunk az első borászatunkhoz, az Estate Arygroshoz. Az Estate Arygros-t 1903-ban alapították, és ma már a borászok 4. generációja alatt áll.
Az Estate Arygros idegenvezetője fogadott minket, aki röviden ismertette velünk Santorini éghajlatát és vulkanikus talajviszonyait.
Amint azt már korábban leírtuk, Szantorinin a szőlőt a koulara módszerrel termesztik. Egybefüggő körökben fonják őket kosárrá vagy koszorúvá, hogy megvédjék a szőlőt a sziget zord napsütésétől és az erős szelektől.
A több évtizedes növekedés után a tápanyagoknak több méter hosszú, körkörös szőlőtőkén kell áthaladniuk, hogy elérjék a szőlőt, ami drasztikusan csökkenti a terméshozamot. Amikor a kosarak megközelítik a 75 éves kort, teljesen levágják őket a gyökerüknél, a talaj felszíne közelében. Ez lehetővé teszi egy új növény kihajtását és egy új kosár kialakítását, amely 2-3 éven belül termést hoz.
Úgy vélik, hogy ezt az eljárást az elmúlt évszázadok során legalább 4-5 alkalommal végezték el, így az eredeti gyökértörzsek egy része több száz éves.
Aztán bevitt minket a létesítményeikbe, hogy megmutassa a borok előállításához használt technológiát.
A nagyszerű borok előállítása éppúgy a tudományról szól, mint a szőlő minőségéről és az éghajlatról.
Acélkádak a borkészítéshez. Az Estate Argyros Asyyrtiko borokat készít, amelyeket acéltartályokban vagy tölgyfahordókban erjesztenek. Amennyire én tudom, az acéltartályban borkészített asszürtikók savasabbak és citrusosabbak, míg a tölgyfahordóban erjesztett borok általában diósabbak, aszalt gyümölcsök és vanília ízével. Van értelme.
Most pedig jöjjön a túra kedvenc része, a borkóstolás. Ha jól emlékszem, ma itt négy bort kóstoltunk.
Az idegenvezetőnk könnyedebb fehér és rozé borokkal kezdett, mielőtt rátért volna az édesebb Vinsantókra. Nem hiszem, hogy az Estate Argyrosban vöröset szolgáltak volna fel nekünk.
A fehér borainkhoz sajtot, sonkát, kenyeret, aszalt gyümölcsöt és olívaolajat kínáltak.
Renée: Ó, Istenem! Annyira szeretem ennek az Assyrtiko-nak a magas savtartalmát!
Eamonn: Tudom, ugye? Annyira könnyű és frissítő!
Randy:
Azt hiszem, hogy ez az egész olyan könnyű és frissítő! *Argyros, Szantorini, Görögország
Tisztán látszik, mennyire büszkék a szantorini borászok az Assyrtiko szőlőfajtára. Eredetileg Szantoriniról származik, bár ma már Görögország más részein is termesztik.
A fehér és rozé borok után ezeket a csokoládékat szolgálták fel nekünk, így tudtuk, mi következik. Itt volt az ideje a Vinsantónak, Szantorini értékes desszertborának.
Ahhoz, hogy egy bort Vinsantónak nevezzenek Szantorinin, legalább 51%-ban Assyrtiko szőlőből kell készülnie, a maradék 49% (vagy kevesebb) pedig Athiri, Aidani és kis mennyiségű, helyben termesztett fehér fajtákból áll. A szőlőt 12-14 napig szárítják a napon, mielőtt összezúzzák és erjesztik. Ezután legalább két évig tölgyfahordóban érlelik.
Az Estate Argyros Vinsantos 80%-ban Assyrtiko, 10%-ban Aidani és 10%-ban Athiri borból készül. Attól függően, hogy hány évig érlelték hordóban a palackozás előtt, további 30-100 évig érlelhető. Ha csak egy üveg bort vinnénk haza a szantorini nyaralásból, akkor annak valószínűleg egy Vinsantónak kellene lennie.
Gavalas Borászat
A következő borászat, amelyet a túránkon meglátogatunk, nagyon más érzés volt, mint az Estate Argyros. Bár mindkettő családi borászat, a Gavalas Pincészet közel sem volt olyan nagy vagy iparosodott, és inkább egy butik pincészetnek tűnt. Megalochoriban található, abban a bájos kisvárosban, ahol megszálltunk Szantorinin.
A borainkhoz egy tál sajtot, kenyérszeleteket, fügét és paradicsomos tapenádot kínáltunk.
Az Estate Argyroshoz hasonlóan a Gavalasban is négy bort szolgáltak fel nekünk – két fehéret (Aidani, Assyrtiko), egy vöröset (Xenoloo) és egy Vinsantót.
Azt hiszem, ez volt az Aidani. Az Assyrtikóhoz hasonlóan a sziget három fő fehér fajtájának egyike.
Ez volt a Xenoloo, amely Mavrotragano, Voudomato és Athiri szőlőfajtákból készül.
Mivel a Gavalas Pincészet kisebb és kevésbé fényezett, a borkóstolás élménye sokkal intimebbnek tűnt, mintha egy családi magánpincészet vendégei lennénk.
A borkóstolás után egy olyan helyiségbe vezettek minket, ahol tölgyfahordókban erjesztették a borokat.
Nem emlékszem pontosan, hogy mire szolgált ez a lyuk a padlóban, de azt hiszem, ez egy régi módja a bor előállításának és tárolásának.
Venetsanos Borászat
A mai túra utolsó állomása egyben a leglátványosabb is lenne. A Venetsanos Pincészet egy sziklafal szakadékánál fekszik, így a borkóstolóknak a legmegdöbbentőbb kilátás nyílik az Égei-tengerre.
Ez teljesen lélegzetelállító volt. Szavakkal nem lehet leírni, milyen gyönyörű volt ez a kilátás. Innen a távolban láthattuk Fira és Oia városát.
A szikla szélén ültünk, ahonnan akadálytalan kilátás nyílt a kalderára.
A görög ételek pompás tálalása, amely sajtból, tapenádból, olajbogyóból, sertéshúsból, paradicsomból, kenyérkarikákból és töltött szőlőlevelekből állt. Minden borászatnál tálcás ételeket szolgáltak fel nekünk, de ez volt a kedvencem.
Itt négy helyett öt pohár bort szolgáltak fel nekünk kóstolásra. Ha jól emlékszem, két fehéret, két vöröset és egy Vinsanto-t szolgáltak fel nekünk.
Minden fantasztikus volt, de az előző két borászattal ellentétben itt nem sokat magyaráztak nekünk, és nem is vezettek körbe a létesítményeikben. Nagyjából csak arra maradtunk, hogy élvezzük az ételt, a bort és a kilátást.
Itt egy búcsúpillantás erre a csodálatos kilátásra. Ezután kitettek minket a megalochori AirBnB-nknél.
Összefoglalás
Nem sokat tudok a borokról. Ritkán iszom, de ezt a túrát rettenetesen élveztem. Sőt, lehet, hogy ez volt a bimbózó borszerelem kezdete, mivel az öt hetes európai tartózkodásunk vége felé már kevesebb sört és több bort ittam.
Nem kell borszakértőnek lennie ahhoz, hogy élvezze ezt a túrát. Informatív és magával ragadó, és sokat tanulhatsz belőle a szantorini egyedülálló borkészítésről. Ehhez a bejegyzéshez végeztem némi kutatást, és olyan cikkekre bukkantam, amelyeket olyan borrajongók írtak, akik élvezték a sziget szőlőültetvényeinek felfedezését. A kör alakú szőlőkosaraktól kezdve az értékes Assyrtiko szőlőig sok minden érdekelhet itt, függetlenül attól, hogy milyen tapasztalattal rendelkezel a borok terén.
Ha szeretnéd lefoglalni ezt a túrát, akkor ezt a Get Your Guide oldalon teheted meg. A túra 140 euróba kerül személyenként, és körülbelül négy órán át tart. Rengeteg bortúrát tehetsz Szantoriniben, de mi ezt választottuk, mert ez egy kiscsoportos túra, és szinte tökéletes értékeléssel rendelkezik.
Felvilágosítás
A bejegyzésben található linkek egy része affiliate link, ami azt jelenti, hogy egy kis jutalékot kapunk, ha foglalsz egy túrát, ami nem jár további költséggel számodra. Nagyra értékeljük a támogatásodat, mivel ez segít nekünk fenntartani ezt a weboldalt. Köszönjük!
Hasznosnak találta ezt a cikket? Segítsen nekünk segíteni más utazóknak azzal, hogy megosztja!