Sziráf ragadozók

Sziráf ragadozók

Az afrikai szavannán élni, ahol szakértő húsevő vadászok vesznek körül, olyan szerencsejáték, amelyben bárki veszíthet. A zsiráfoknak nincsenek karmaik, éles agyaraik vagy hegyes agancsaik, hogy megvédjék magukat, de minden állatnak, amely ilyen körülmények között él a vadonban, vannak olyan alkalmazkodásaik, amelyek lehetővé teszik számukra a túlélést.

A zsiráfok a lábaikkal védekeznek a betolakodók ellen. Ezek az elsődleges és legerősebb fegyvereik, amelyek megmentik őket a haláltól. A ragadozót egyetlen fejbe vagy érzékeny testrészébe mért rúgás is elég ahhoz, hogy megölje, de a tapasztalt ragadozók rendkívül óvatosak, ezért pontosan tudják a támadás pillanatát.

Emiatt a zsiráfok nem az afrikai ragadozók első számú választása, amikor táplálékot keresnek. Csak akkor válnak célponttá, ha más, kevésbé veszélyes zsákmány nem áll rendelkezésre. Nem könnyű elkapni egy felnőtt zsiráfot, ezért gyakoribb, hogy a sebesült vagy az utódok kerülnek a figyelem középpontjába, amíg az anya figyelmét elterelik.

A zsiráfok békésnek tűnhetnek, de nem könnyű prédák. Ráadásul a látásuk is kiváló, így jóval azelőtt eltűnhetnek, hogy egy ragadozó túl közel kerülhetne hozzájuk.

A zsiráfok természetes ragadozói.

Hyéna. A zsiráfok ragadozója.

A zsiráfok egyetlen jelentős ragadozója az oroszlán, és ők a fiatal és gyenge zsiráfokat keresik meg először. A vemhes, szülésre kész nőstényeket is célba veszik, így azok nem tudnak olyan gyorsan mozogni.
Ha a ragadozók egy oroszláncsordát, nem nagy a valószínűsége, hogy az egyik élve kijut, akármilyen nagy is legyen. Ezek a nagymacskák hátulról támadnak, a zsiráf hátán lovagolnak, és agyaraikkal és karmaikkal sebeket okoznak, hogy legyengítsék a zsiráfot, míg mások megpróbálják megharapni a lábát, hogy ledöntsék, és elérjék a nyakát, a kulcsfontosságú területet, ahol megölhetik.

A zsiráfot elkapni akaró ragadozók számára ideális időszak, amikor a zsiráf vizet iszik a folyókból és patakokból. E tevékenység során a nyakuk közel van a talajhoz, így a macskák ott támadhatják meg őket. A vízi oldalon a krokodilok ilyenkor próbálják elkapni őket, mivel egyetlen harapással előre kibillentik egyensúlyukat, hogy a vízbe essenek. Az ilyen cselekmények elkerülése érdekében a zsiráfok mindig felváltva isznak vizet, miközben mások figyelnek körülöttük.

Védekezés a ragadozók ellen

Az egészséges felnőtt állatok négy fontos szempont miatt kevésbé vannak kitéve a ragadozók általi halálnak:
1. Félelmetes méretük van.
2. Halálos rúgásokat adnak, amitől több ragadozó fél.
3. Gyors futók, ezért nem könnyű elkapni őket.
4. Kiváló látásuk van, ami lehetővé teszi számukra, hogy időben reagáljanak.

Ha egy zsiráf végül megrúg egy ragadozót, súlyosan megsérülhet vagy elpusztulhat, ezért nem sok ragadozó mer megtámadni egy zsiráfot, kivéve, ha kölyköt találnak, vagy ha kétségbeesetten keresik az ételt, olyannyira, hogy az életüket is kockáztatják érte.

Az utódok viszont mindig veszélyben vannak, de képesek álcázni magukat a növényzetben, és nagyon gyorsan nőnek, hamarosan elérik születésükkor a kétszeresét, ami csökkenti annak esélyét, hogy a ragadozók célpontjává váljanak.

A zsiráfbébiknek életük első néhány hetében sok pihenésre van szükségük, és ezt fekve teszik. Ez könnyű célponttá teszi őket a különféle ragadozók, köztük a vadkutyák, hiénák, leopárdok és természetesen az oroszlánok számára. Az anyák igyekeznek a kicsinyeiket közel tartani magukhoz, de a fiatal zsiráfok természetüknél fogva kíváncsiak, és ennek következtében áldozatokká válhatnak.

A fiatal zsiráfok mintegy 75%-a nem éli meg a felnőttkort, mert ragadozók áldozatává válik. Ez az egyik legmagasabb halálozási arányt jelenti az állatok között.

A zsiráfok a vadon élő afrikai növényevő fajok őrzői. Magasságuknak és jó látásuknak köszönhetően figyelmeztetik a többi fajt a közeledő veszélyre, így az olyan állatok, mint a zebrák és a struccok is el tudnak menekülni.

A leopárdok, hiénák és vadkutyák a többi ragadozó ragadozó húsevő, amelyek komoly veszélyt jelentenek a zsiráfokra, különösen az újszülöttekre vagy nagyon fiatalokra, akiknek nincs meg a védekezéshez szükséges magasságuk, méretük, erejük és tapasztalatuk. Az oroszlánok és a leopárdok általában a torkuknál fogva fojtogatják zsákmányukat, a krokodilok pedig a “halálos csavart” hajtják végre, hogy szinte azonnal végezzenek vele, de a hiénák és a vadkutyák általában már azelőtt elkezdenek enni, hogy a zsiráf meghalna.

Támadáskor a ragadozók megpróbálják a zsiráfok lábait összegabalyítani, hogy azok a földre essenek. Akkor is igyekeznek támadni, amikor éppen isznak, hogy a nyakuk a talaj szintjén legyen.

A zsiráfoknak a kisebb élőlények is gondot okoznak. Külső és belső élősködők különböző betegségeket okoznak nekik, amelyek befolyásolják életminőségüket, tovább csökkentve rövid várható élettartamukat. A külső élősködők között mintegy 15 féle kullancs és légylárva található. A belső élősködők közé tartozik a “Taenia solium” és az emberi ostorféreg (Trichuris trichiura). A lépfene és a marhavész olyan betegségek, amelyek nem szokták vagy nem gyakran támadják meg őket, de amikor egy járvány érinti a populációt, néhányuk átmenetileg megvakul és elpusztul.

A többi kérődzőhöz képest a zsiráfok “hosszú”, 15-25 éves várható élettartammal rendelkeznek a vadonban.

Veszélyek a zsiráfokra.

Egy oroszlán által elfogott zsiráf.

A zsiráfok számára a veszély nem ér véget a veszélyes állatok elől való meneküléssel, mert messze a legnagyobb ragadozójuk az ember. A bennszülöttek ugyanis húsforrásként tekintenek rájuk, amikor másból alig van. Azt is hiszik, hogy a zsiráfok farka szerencsét hoz, ezért igyekeznek megszerezni egyet.

A zsiráfok számára az ember is veszélyes ragadozónak számít. Az északon élő populációk száma két fő okból csökkent drámaian: a természetes élőhelyük degradációja és az orvvadászat miatt, ami Kenyában, Szomáliában és Etiópiában annak ellenére is jellemző, hogy a nemzeti parkok igyekeznek megőrizni őket.

Egyik faluban ezekből a farkakból ékszereket, a turistáknak gyűjtőcikkeket, sőt, a hatalmas szúnyogok ellen légycsapókat is készítenek. A bundák vastagságuk és az egyes zsiráfok különböző foltjainak kialakítása miatt látványosak. Emellett sok ilyen állatból nem lesz más, mint a vadászok trófeája, akik azt akarják mondani, hogy megöltek egy egzotikus állatot.

Míg Afrika legtöbb területén természetvédelmi státuszuk miatt illegális a zsiráf bántalmazása vagy megölése, ez rendszeresen előfordul. Nincs elég erőforrás a törvények betartatására. A falusiak kétségbeesetten keresik a pénzt, ezért mindent megtesznek a túlélésért.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.