Sztárból vagyunk

Carl Sagan? Albert Durrant Watson? Doris Lessing? Harlow Shapley? Vincent Cronin? Ősi szerb közmondás? William E. Barton? Névtelen?

Kedves Idézetkutató! Az élet kémiai elemei, mint a szén, a magnézium és a kalcium eredetileg a csillagok belső kemencéiben keletkeztek, majd csillagrobbanások során szabadultak fel. Ezt a tényt gyönyörű költői visszhanggal lehet kifejezni. Íme három példa:

Sztáranyagból vagyunk.
A testünk csillaganyagból van.
Mindannyiunkban vannak csillagdarabok.

Az ismert csillagász és tudományközvetítő Carl Sagan mondta ezt. Légy szíves, nyomozd le ezt a kifejezést! Sagan volt az első, aki ezt mondta?

Quote Investigator: Carl Sagan 1973-ban jelentette meg “A kozmikus kapcsolat: An Extraterrestrial Perspective” című könyvében a következő passzust írta. Itt és alább félkövér betűvel írtuk: 1

Napunk egy második vagy harmadik generációs csillag. Az összes kő- és fémes anyag, amelyen állunk, a vas a vérünkben, a kalcium a fogainkban, a szén a génjeinkben évmilliárdokkal ezelőtt egy vörös óriáscsillag belsejében keletkezett. Csillaganyagból vagyunk.”

Sagan fontos helyszíne volt e kifejezés elterjedésének; ennek azonban hosszú története van. Érdekes előzménye egy észak-karolinai újságban jelent meg 1913-ban. Egy cikkíró rámutatott, hogy a Nap és a Föld csillag-anyagból készült. Ez arra utalt, hogy az emberek is csillaganyagból készültek, de ezt közvetlenül nem mondta ki: 2

A spektroszkóp elemzi a fényt, ha úgy tetszik, és megmutatja, miből áll. Mily meglepődtek a fáradhatatlan kutatók, amikor a hatalmas Napban égő közönséges földi fémeket találtak!”

Volt egyszer egy kislány, aki örömében felsírt, amikor egy kis pillanatra rájött, hogy a Föld valóban égitest, és hogy bármi történjék is velünk, valójában egészen a csillagok között élünk. A Nap “csillaganyagból van, és a Föld is ugyanebből az anyagból van, csak másképp összerakva.”

1918-ban a Kanadai Királyi Csillagászati Társaság elnöke egy beszédében a “testünk csillaganyagból van” mondatot mondta, és úgy tűnt, hogy ennek a ténynek kvázi spirituális értelmezéséhez nyúlt: 3

Az igaz, hogy a mérhetetlen világegyetem első, elgondolkodtató pillantása inkább a saját jelentéktelenségünk érzésével bátortalanít el bennünket. A csillagászat azonban még ebben is üdvös, és segít megtisztítani az utat annak felismerése felé, hogy ahogyan a testünk szerves része a nagy fizikai világegyetemnek, úgy nyilvánulnak meg rajta keresztül olyan törvények és erők, amelyek a kozmikus Lény legmagasabb megnyilvánulásával egyenrangúak.

Így rájövünk, hogy ha a testünk csillaganyagból van – és a spektroszkóp szerint nincs más, amiből lehetne -, akkor lényünk magasztosabb tulajdonságai ugyanolyan szükségszerűen alkotórészei annak az egyetemes anyagnak, amelyből készültek

“Akármilyen istenek is vannak.”

Univerzális és isteni összetevőkből állunk, és a csillagok tanulmányozása nem engedi, hogy elkerüljük ennek a ténynek az egészséges és végleges megismerését.”

Itt további válogatott idézeteket találunk időrendi sorrendben.

1921-ben egy michigani újság új rovatvezetőt mutatott be egy hirdetéssel, amely a mondás egy változatát emelte ki: 4

Mindannyian porból vagyunk –
De ez csillagpor!

Egy kis vigasz, mondja Dr. William E. Barton, az Esti Hírek új munkatársa.

A csillagászok tudják, hogyan lehet megmondani, miféle anyagból vannak azok a csillagok – és hogy egy fényes pötty ott fenn az égen mennyire hiányzik valami, ami más csillagokból hiányzik.

Azonkívül, hogy az emberi lényeknek a felépítésükben körülbelül MINDEN különböző eleme megvan MINDEN csillagnak.

Ez érdekelni fogja önöket, ahogy Dr. Barton elmondja – és megjegyzésében új lendületet ad az életnek minden ember számára, aki csillaganyagból van.

A New York Times 1929-ben a magazinrovat első oldalán “The Star Stuff That Is Man” címmel közölt cikket. Harlow Shapley csillagászt, a Harvard College Obszervatóriumának igazgatóját kérdezték, aki a következőket nyilatkozta: 5

Mi ugyanabból az anyagból vagyunk, mint a csillagok, így amikor a csillagászatot tanulmányozzuk, bizonyos értelemben csak távoli származásunkat és helyünket vizsgáljuk a csillaganyag univerzumában. Maga a testünk ugyanazokból a kémiai elemekből áll, amelyek a legtávolabbi csillagködökben is megtalálhatók, és tevékenységünket ugyanazok az egyetemes szabályok vezérlik.

A cikk utolsó állítása egyben a bolygók és galaxisok hátterével egy emberi alakot ábrázoló illusztráció felirataként is szolgált:

Sztáranyagból vagyunk, és egy csodálatos teremtés részei vagyunk.

A Nobel-díjas Doris Lessing 1971-ben az “Utasítás a pokolba való leszálláshoz” című regényében érintette ezt a témát: 6

Senki sem tudja, mi minden létezett és tűnt el menthetetlenül, bizonyíték arra, hogy az Ember hányszor értette meg és felejtette el újra, hogy elméje és teste, élete és mozgása csillaganyagból, napanyagból, bolygóanyagból áll; …

1973-ban Carl Sagan könyvet adott ki, amelyben a következő megállapítást tette, amint azt korábban ebben a cikkben megjegyeztük:

Sztár-anyagból vagyunk.

1978-ban jelent meg Guy Murchie “Az élet hét rejtélye” című könyve. A könyv megállapította, hogy “A világegyetemben lévő anyag nagy részéről ma már tudjuk, hogy valamikor áthaladt a csillagok katlanján”. Murchie egy érdekes mondást is mellékelt, amelyet “ősi szerb közmondásnak” nevezett. A QI jelenleg nem rendelkezik megfelelő kutatási eszközökkel e közmondás korának meghatározásához: 7

Amikor igazán meg tudod ragadni az ilyen összefüggések egyetemességét, új betekintést nyertél az ősi szerb közmondásba: “Légy alázatos, mert trágyából vagy. Légy nemes, mert csillagokból vagy.”

Az 1980-ban a mérföldkőnek számító tudományos sorozat, a Kozmosz: Egy személyes utazás” című sorozatot vetítették a televízióban, amelynek Carl Sagan volt a házigazdája és társszerzője. Az első epizód címe “A kozmikus óceán partjai” volt, és a következő szavakat mondta Sagan: 8

A Föld felszíne a kozmikus óceán partja. Ezen a parton tanultuk meg a legtöbbet abból, amit tudunk. Mostanában egy kicsit kijjebb gázoltunk, talán bokáig, és a víz hívogatónak tűnik. Lényünk egy része tudja, hogy innen jöttünk. Vágyunk visszatérni, és megtehetjük, mert a kozmosz is bennünk van. Csillagok anyagából vagyunk. Mi vagyunk a módja annak, hogy a kozmosz megismerje önmagát.”

1981-ben Vincent Cronin író megjelentette “A Föld bolygóról való kilátás” című könyvét, és benne a mondás egy változatát: 9

A testünkben három gramm vas, három gramm fényes, ezüstfehér magnézium, és kisebb mennyiségben mangán és réz található. Méretarányosan ezek testünk legsúlyosabb atomjai közé tartoznak, és ugyanabból a forrásból, egy régmúltbeli csillagból származnak. Mindannyiunkban ott vannak a csillag darabjai.

A közismert szkeptikus, Michael Shermer 2006-ban Sagan mondását írta jóvá: 10

Hogyan kapcsolódhatunk ehhez a hatalmas kozmoszhoz? Sagan válasza egyszerre spirituálisan tudományos és tudományosan spirituális: “A kozmosz bennünk van. Csillaganyagból vagyunk” – mondta, utalva az élet kémiai elemeinek csillag eredetére, amelyek a csillagok belsejében főnek meg, majd szupernóva-robbanásokban kikerülnek a csillagközi térbe, ahol egy új naprendszerré sűrűsödnek bolygókkal, amelyek közül néhánynak az élete ebből a csillaganyagból áll.”

Végeredményben Carl Sagan 1973-ra valóban alkalmazta ennek a mondásnak egy változatát. De a kifejezés már évtizedekkel korábban is forgalomban volt. Albert Durrant Watson csillagász 1918-ban egy beszédében használta egy változatát. 1973-ban egy érdekes, tematikailag kapcsolódó közmondás jelent meg egy könyvben azzal az állítással együtt, hogy a szavak ősi eredetűek. A közmondás pontos korát azonban a QI jelenleg nem ismeri.

(Külön köszönet Joseph M. Morenónak, aki a Vincent Croninnak tulajdonított idézetről érdeklődött. Szintén külön köszönet Lim Pinnek, aki a szerbnek kategorizált közmondásról érdeklődött)