A BBC honlapján nemrégiben megjelent cikk megemlít egy bizonyos pálmafát, amely állítólag egy növényhez nem illő, meglehetősen egyedülálló képességet fejlesztett ki – a járás képességét. A szóban forgó pálma a Socratea exorrhiza, más néven a “sétáló pálma”. A bizarr ötlet onnan ered, hogy a tudósok nem tudják megmagyarázni a fa furcsa, gólyalábszerű gyökereit. A Közép- és Dél-Amerika trópusi esőerdeiben található Socratea exorrhiza hosszú és erős gyökereket fejleszt, amelyek a fa tövéből több méterrel a talaj fölött nőnek ki, és gyökeret eresztenek a körülötte lévő talajban, így többlábúnak tűnnek. Nem sokáig tartott, amíg az emberek elkezdték elhinni, hogy ezek a gyökerek valóban lábakként működnek, lehetővé téve a pálma számára, hogy szó szerint járjon az erdőben.
Fotó hitel: www.palmpedia.net
A sétáló pálma elképesztő történetét évek óta mesélik az esőerdei idegenvezetők a turistáknak, és számos forrásban szerepel nyomtatásban és az interneten egyaránt. Azt mondják, hogy a fa úgy “sétál” az árnyékból a napfény felé, hogy gyökereket növeszt abba az irányba, amerre haladni akar, majd hagyja, hogy az öreg gyökerek lassan a levegőbe emelkedjenek és elhaljanak. Ez lehetővé teszi a fa számára, hogy lassan arra az oldalra mozogjon, ahol az új gyökerek nőnek. A folyamat állítólag néhány évig tart, míg egy paleobiológus szerint a fa naponta két-három centimétert mozog.
Ez egy olyan lenyűgöző történet, hogy sokan hajlamosak elhinni, mint például paleobiológus barátunk a pozsonyi Földtudományi Intézetből. Sajnos a sétáló fa csak egy mítosz.
A sétáló fa ötletét először John H. Bodley vetette fel 1980-ban, aki szerint ez a képesség lehetővé teszi, hogy a pálma “elsétáljon” a csírázás helyéről, ha egy másik fa ráesik a csemetére és feldönti azt. Így a fa el tud távolodni az akadályok elől, amelyek komoly veszélyt jelentenek az éretlen pálmák számára.
Gerardo Avalos biológus, a Costa Rica-i Atenasban található Center for Sustainable Development Studies igazgatója, aki – a LiveScience.com szerint – a Socratea exorrhiza egyik legjobb szakértője a világon, 2005-ben részletes tanulmányt publikált a pálmáról és annak gyökeréről, amelyben megfigyelte, hogy a sétáló fa nem tud járni, mert a gyökerei nem mozognak. Néhány gyökér az egyik vagy másik oldalon elhalhat, de maga a törzs egy helyben gyökerezik.
Néhányan szeretnék látni a Socratea exorrhizát járni. Sajnos, ilyen time lapse film nem létezik.
“A tanulmányom bizonyítja, hogy a sétáló pálma hite csak egy mítosz” – mondta Avalos a Life’s Little Mysteriesnek. “Azt gondolni, hogy egy pálmafa valóban képes követni a lombkorona fényváltozását azáltal, hogy lassan mozog az erdő talaján … egy mítosz, amit az idegenvezetők szórakoztatónak találnak az esőerdőbe látogatók számára.”
A mítoszt a Skeptical Inquirer 2009. decemberi számában is megcáfolták. “Bármennyire is érdekes lenne azt gondolni, hogy amikor senki sincs a közelben, a fák az esőerdő talaján sétálnak, ez csupán egy mítosz” – áll a cikkben. A cikk két részletes tanulmányt is idézett, amelyek erre a következtetésre jutottak.”
A kutatók még mindig nem tudják, milyen szerepet játszanak ezek az egyedülálló gólyalábgyökerek. Egyesek szerint a többszörös gyökerek lehetővé teszik, hogy a fa stabilabb legyen mocsaras területeken, vagy amikor túl sok törmelék van a talajban, mivel a gyökerek mozgatásával ki tudják kerülni azt. It has been suggested that stilt roots allow the palm to grow taller to reach light without having to increase the diameter of the stem, thus investing in less biomass in underground roots than other palms. Of course, none of these theories have ever been confirmed. More importantly, nobody has seen these palm trees walk.
Photo credit: Sandor Weisz/Flickr
Photo credit: Ryan Somma/Flickr
Photo credit: Katja Schulz/Flickr
Photo credit: www.palmpedia.net