A “tömegkultúra” jellemzően arra a kultúrára utal, amely a tömegmédia központosított termelési folyamataiból ered. Megjegyzendő azonban, hogy a fogalom státusát folyamatosan megkérdőjelezik – mint például Swingewood (1977) mítoszként való azonosítása. Amikor a tömegtársadalom fogalmához kapcsolják, akkor egy általánosabb téma specifikus változatává válik; nevezetesen a társadalmi jelentések és az életesélyek, valamint a társadalmi erőforrások elosztása közötti kapcsolat. A társadalmi jelentések tárházának tekintve a tömegkultúra egyike annak a fogalomcsoportnak, amelybe a magas (vagy elit) kultúra, az avantgárd kultúra, a népi kultúra, a populáris kultúra és (később) a posztmodern kultúra is beletartozik. E kategóriák értelmezése és határai rendszeresen vita és vita tárgyát képezik. Ez különösen nyilvánvalóvá válik az ostensív definíciós kísérletekben (azaz az egyes kifejezések példáinak említésében és a szóban forgó kategóriába sorolásuk indoklásában). Ezek a fogalmak együttesen a különbségek rendszerét alkotják, oly módon, hogy bármelyik fogalom jelentésében bekövetkező változás a többi fogalomhoz való változó viszonyán keresztül és azzal magyarázható. Ugyanezek a fogalmak gyakran értékelő kategóriákként működnek, amelyek – hallgatólagosan vagy explicit módon – értékítéleteket tartalmaznak annak minőségéről, amit leírnak.