Mi a terhességi cukorbetegség?
A terhességi cukorbetegség (GDM) olyan állapot, amelyben a méhlepény által termelt hormon megakadályozza, hogy a szervezet hatékonyan használja az inzulint. A glükóz felhalmozódik a vérben ahelyett, hogy a sejtek felszívódnának.
Az 1-es típusú cukorbetegségtől eltérően a terhességi cukorbetegséget nem az inzulin hiánya okozza, hanem a terhesség alatt termelődő egyéb hormonok, amelyek az inzulin hatékonyságát csökkenthetik, ezt az állapotot nevezik inzulinrezisztenciának. A terhességi cukorbetegség tünetei a szülést követően megszűnnek.
Az Egyesült Államokban a terhes nők körülbelül 3-8 százalékánál diagnosztizálnak terhességi cukorbetegséget.
Mi okozza a terhességi cukorbetegséget?
Noha a GDM oka nem ismert, van néhány elmélet arra vonatkozóan, hogy miért alakul ki az állapot.
A placenta tápanyagokkal és vízzel látja el a növekvő magzatot, és számos hormont is termel a terhesség fenntartása érdekében. E hormonok némelyike (ösztrogén, kortizol és humán placenta laktogén) gátló hatással lehet az inzulinra. Ezt nevezzük kontrainzulinhatásnak, amely általában a terhesség 20-24. hete körül kezdődik.
Amint a méhlepény növekszik, egyre több ilyen hormon termelődik, és az inzulinrezisztencia kockázata egyre nagyobb lesz. Normális esetben a hasnyálmirigy képes további inzulint termelni az inzulinrezisztencia leküzdésére, de ha az inzulintermelés nem elegendő a placenta hormonok hatásának leküzdésére, akkor terhességi cukorbetegség alakul ki.
Melyek a terhességi cukorbetegséggel kapcsolatos kockázati tényezők?
Bár bármelyik nőnél kialakulhat GDM a terhesség alatt, a kockázatot növelő tényezők közé tartoznak a következők:
-
Túlsúly vagy elhízás
-
Cukorbetegség a családban
-
Az előzőleg 9 kilónál nagyobb súlyú csecsemőt szült
-
Kor (a 25 évnél idősebb nőknél nagyobb a kockázata a terhességi cukorbetegség kialakulásának, mint a fiatalabbaknál)
-
Rasszus (az afroamerikai nőknél, amerikai indián, ázsiai-amerikai, spanyol vagy latin-amerikai, illetve csendes-óceáni szigetlakó nőknél nagyobb a kockázat)
-
Prediabetes, más néven csökkent glükóztolerancia
Noha a vizeletben megnövekedett glükózszint gyakran szerepel a kockázati tényezők listáján, ez nem tekinthető a GDM megbízható jelzőjének.
Hogyan diagnosztizálják a terhességi cukorbetegséget?
Az Amerikai Diabétesz Szövetség a nem diagnosztizált 2-es típusú cukorbetegség szűrését ajánlja az első terhesgondozás alkalmával a cukorbetegség kockázati tényezőivel rendelkező nőknél. A nem ismert cukorbetegségben szenvedő terhes nőknél a GDM-vizsgálatot a terhesség 24-28. hetében kell elvégezni.
A diagnosztizált GDM-ben szenvedő nőknél ezenkívül a szülés után 6-12 héttel szűrést kell végezni a tartós cukorbetegségre. Azoknak a nőknek, akiknek a kórtörténetében GDM szerepel, szintén ajánlott legalább háromévente élethosszig tartó szűrővizsgálaton részt venniük a cukorbetegség vagy prediabétesz kialakulása szempontjából.
Mi a terhességi cukorbetegség kezelése?
Specific treatment for gestational diabetes will be determined by your doctor based on:
-
Your age, overall health, and medical history
-
Extent of the disease
-
Your tolerance for specific medications, procedures, or therapies
-
Expectations for the course of the disease
-
Your opinion or preference
Treatment for gestational diabetes focuses on keeping blood glucose levels in the normal range. Treatment may include:
-
Special diet
-
Exercise
-
Daily blood glucose monitoring
-
Insulin injections
Possible complications for the baby
Unlike type 1 diabetes, gestational diabetes generally occurs too late to cause birth defects. Birth defects usually originate sometime during the first trimester (before the 13th week) of pregnancy. A méhlepény által termelt kontra-inzulinhormonok okozta inzulinrezisztencia általában csak körülbelül a 24. héten jelentkezik. A terhességi cukorbetegségben szenvedő nők vércukorszintje a kritikus első trimeszterben általában normális.
A GDM szövődményei általában kezelhetőek és megelőzhetőek. A megelőzés kulcsa a vércukorszint gondos ellenőrzése, amint a cukorbetegség diagnózisát felállítják.
A terhességi cukorbetegségben szenvedő anyák gyermekei számos kémiai egyensúlyzavarra, például alacsony szérumkalcium- és alacsony szérum magnéziumszintre érzékenyek, de általában a terhességi cukorbetegségnek két fő problémája van: a makroszómia és a hipoglikémia:
-
Makroszómia. A makroszómia a normálisnál lényegesen nagyobb babára utal. A magzat minden tápanyagot közvetlenül az anya véréből kap. Ha az anyai vérben túl sok glükóz van, a magzat hasnyálmirigye érzékeli a magas glükózszintet, és több inzulint termel, hogy megpróbálja felhasználni ezt a glükózt. A magzat a felesleges glükózt zsírrá alakítja át. Még akkor is, ha az anyának terhességi cukorbetegsége van, a magzat képes az összes szükséges inzulint előállítani. Az anya magas vércukorszintjének és a magzat magas inzulinszintjének kombinációja nagy zsírlerakódásokat eredményez, aminek következtében a magzat túlságosan megnő.
-
Hypoglikémia. A hipoglikémia a baba alacsony vércukorszintjét jelenti közvetlenül a szülés után. Ez a probléma akkor jelentkezik, ha az anya vércukorszintje tartósan magas volt, ami a magzat keringésében magas inzulinszintet okoz. A szülés után a csecsemőnek továbbra is magas az inzulinszintje, de már nem rendelkezik az anyjától származó magas cukorszinttel, ami azt eredményezi, hogy az újszülött vércukorszintje nagyon alacsony lesz. A baba vércukorszintjét a szülés után ellenőrzik, és ha a szint túl alacsony, szükség lehet arra, hogy a babának intravénásan adjanak glükózt.
A vércukorszintet a szülés alatt nagyon szorosan ellenőrzik. Inzulint lehet adni, hogy az anya vércukorszintjét normális tartományban tartsák, hogy a szülés után a baba vércukorszintje ne csökkenjen túlzottan.