Terhességi cukorbetegség (GDM)

Mi a terhességi cukorbetegség?

A terhességi cukorbetegség (GDM) olyan állapot, amelyben a méhlepény által termelt hormon megakadályozza, hogy a szervezet hatékonyan használja az inzulint. A glükóz felhalmozódik a vérben ahelyett, hogy a sejtek felszívódnának.

Az 1-es típusú cukorbetegségtől eltérően a terhességi cukorbetegséget nem az inzulin hiánya okozza, hanem a terhesség alatt termelődő egyéb hormonok, amelyek az inzulin hatékonyságát csökkenthetik, ezt az állapotot nevezik inzulinrezisztenciának. A terhességi cukorbetegség tünetei a szülést követően megszűnnek.

Az Egyesült Államokban a terhes nők körülbelül 3-8 százalékánál diagnosztizálnak terhességi cukorbetegséget.

Mi okozza a terhességi cukorbetegséget?

Noha a GDM oka nem ismert, van néhány elmélet arra vonatkozóan, hogy miért alakul ki az állapot.

A placenta tápanyagokkal és vízzel látja el a növekvő magzatot, és számos hormont is termel a terhesség fenntartása érdekében. E hormonok némelyike (ösztrogén, kortizol és humán placenta laktogén) gátló hatással lehet az inzulinra. Ezt nevezzük kontrainzulinhatásnak, amely általában a terhesség 20-24. hete körül kezdődik.

Amint a méhlepény növekszik, egyre több ilyen hormon termelődik, és az inzulinrezisztencia kockázata egyre nagyobb lesz. Normális esetben a hasnyálmirigy képes további inzulint termelni az inzulinrezisztencia leküzdésére, de ha az inzulintermelés nem elegendő a placenta hormonok hatásának leküzdésére, akkor terhességi cukorbetegség alakul ki.

Melyek a terhességi cukorbetegséggel kapcsolatos kockázati tényezők?

Bár bármelyik nőnél kialakulhat GDM a terhesség alatt, a kockázatot növelő tényezők közé tartoznak a következők:

  • Túlsúly vagy elhízás

  • Cukorbetegség a családban

  • Az előzőleg 9 kilónál nagyobb súlyú csecsemőt szült

  • Kor (a 25 évnél idősebb nőknél nagyobb a kockázata a terhességi cukorbetegség kialakulásának, mint a fiatalabbaknál)

  • Rasszus (az afroamerikai nőknél, amerikai indián, ázsiai-amerikai, spanyol vagy latin-amerikai, illetve csendes-óceáni szigetlakó nőknél nagyobb a kockázat)

  • Prediabetes, más néven csökkent glükóztolerancia

Noha a vizeletben megnövekedett glükózszint gyakran szerepel a kockázati tényezők listáján, ez nem tekinthető a GDM megbízható jelzőjének.

Hogyan diagnosztizálják a terhességi cukorbetegséget?

Az Amerikai Diabétesz Szövetség a nem diagnosztizált 2-es típusú cukorbetegség szűrését ajánlja az első terhesgondozás alkalmával a cukorbetegség kockázati tényezőivel rendelkező nőknél. A nem ismert cukorbetegségben szenvedő terhes nőknél a GDM-vizsgálatot a terhesség 24-28. hetében kell elvégezni.

A diagnosztizált GDM-ben szenvedő nőknél ezenkívül a szülés után 6-12 héttel szűrést kell végezni a tartós cukorbetegségre. Azoknak a nőknek, akiknek a kórtörténetében GDM szerepel, szintén ajánlott legalább háromévente élethosszig tartó szűrővizsgálaton részt venniük a cukorbetegség vagy prediabétesz kialakulása szempontjából.

Mi a terhességi cukorbetegség kezelése?

Specific treatment for gestational diabetes will be determined by your doctor based on:

  • Your age, overall health, and medical history

  • Extent of the disease

  • Your tolerance for specific medications, procedures, or therapies

  • Expectations for the course of the disease

  • Your opinion or preference

Treatment for gestational diabetes focuses on keeping blood glucose levels in the normal range. Treatment may include:

  • Special diet

  • Exercise

  • Daily blood glucose monitoring

  • Insulin injections

Possible complications for the baby

Unlike type 1 diabetes, gestational diabetes generally occurs too late to cause birth defects. Birth defects usually originate sometime during the first trimester (before the 13th week) of pregnancy. A méhlepény által termelt kontra-inzulinhormonok okozta inzulinrezisztencia általában csak körülbelül a 24. héten jelentkezik. A terhességi cukorbetegségben szenvedő nők vércukorszintje a kritikus első trimeszterben általában normális.

A GDM szövődményei általában kezelhetőek és megelőzhetőek. A megelőzés kulcsa a vércukorszint gondos ellenőrzése, amint a cukorbetegség diagnózisát felállítják.

A terhességi cukorbetegségben szenvedő anyák gyermekei számos kémiai egyensúlyzavarra, például alacsony szérumkalcium- és alacsony szérum magnéziumszintre érzékenyek, de általában a terhességi cukorbetegségnek két fő problémája van: a makroszómia és a hipoglikémia:

  • Makroszómia. A makroszómia a normálisnál lényegesen nagyobb babára utal. A magzat minden tápanyagot közvetlenül az anya véréből kap. Ha az anyai vérben túl sok glükóz van, a magzat hasnyálmirigye érzékeli a magas glükózszintet, és több inzulint termel, hogy megpróbálja felhasználni ezt a glükózt. A magzat a felesleges glükózt zsírrá alakítja át. Még akkor is, ha az anyának terhességi cukorbetegsége van, a magzat képes az összes szükséges inzulint előállítani. Az anya magas vércukorszintjének és a magzat magas inzulinszintjének kombinációja nagy zsírlerakódásokat eredményez, aminek következtében a magzat túlságosan megnő.

  • Hypoglikémia. A hipoglikémia a baba alacsony vércukorszintjét jelenti közvetlenül a szülés után. Ez a probléma akkor jelentkezik, ha az anya vércukorszintje tartósan magas volt, ami a magzat keringésében magas inzulinszintet okoz. A szülés után a csecsemőnek továbbra is magas az inzulinszintje, de már nem rendelkezik az anyjától származó magas cukorszinttel, ami azt eredményezi, hogy az újszülött vércukorszintje nagyon alacsony lesz. A baba vércukorszintjét a szülés után ellenőrzik, és ha a szint túl alacsony, szükség lehet arra, hogy a babának intravénásan adjanak glükózt.

A vércukorszintet a szülés alatt nagyon szorosan ellenőrzik. Inzulint lehet adni, hogy az anya vércukorszintjét normális tartományban tartsák, hogy a szülés után a baba vércukorszintje ne csökkenjen túlzottan.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.