A McDonald’s kivételével a Dairy Queen franchise-ok csendben felhalmozták a legnagyobb vagyont az Egyesült Államokban több mint 1000 helyszínen működő élelmiszer-franchise-ok közül.
Igazán érdekes volt tanulmányozni, hogy Warren Buffett mennyire Ray Kroc’s korai McDonald’s-os éveit utánozta a Dairy Queen ösztönző rendszereinek kialakításakor. Ahelyett, hogy a franchise-tulajdonosok rovására akart volna gazdagságot építeni, Buffett úgy döntött, hogy a franchise-tulajdonosainak lehetőséget ad, hogy jelentős nyereséget termeljenek maguknak. Más szóval, ahelyett, hogy megpróbált volna minél többet kihozni egy meghatározott tortából, Buffett olyan ösztönzőket hozott létre, amelyek arra ösztönzik a Dairy Queen franchise-tulajdonosokat, hogy a lehető legnagyobb mértékben növeljék a torta méretét.
Mivel tudom, hogy olvasóközönségem számmisztikai hajlamú, nézzük a számokat:
2018 elején egy átlagos, 1 000 telephellyel rendelkező franchise-nak 814 000 dollár likvid tőkére volt szüksége, mielőtt befektetésre alkalmas lett volna. A Dairy Queen likvid készpénzigénye ennek nagyjából a fele – mindössze 400 000 dollár készpénzzel kell rendelkeznie ahhoz, hogy saját DQ-franchise-ba kezdhessen.
Az átlagos nettó vagyonigény egy élelmiszer-franchise-hoz az Egyesült Államokban 1,17 millió dollár. A Dairy Queen itt is kedvezőbb belépési feltételeket kínál, és megnyitja az ajtót azok előtt, akik 750 000 dollár nettó vagyonnal rendelkeznek.
És ami kritikus, és ez az a rész, ahol Buffett úgy döntött, hogy Krocot utánozza a McDonald’snál töltött első éveiben, Buffett csak 5%-os jogdíjat számít fel a Dairy Queen franchise partnereinek a bruttó havi bevétel után, és csak 25 000 dolláros kezdeti franchise díjat számít fel. A McDonald’s első éveiben Ray Kroc nem volt hajlandó nyereséget szerezni a franchise-tulajdonosoknak eladott kötelező alapanyagokból, arra a következtetésre jutva, hogy nem akar foglalkozni a franchise-tulajdonosok neheztelésével, amit ez a fajta érdekellentét okozna.
A Dairy Queennél Buffett a bruttó árbevétel 5%-ának megfelelő havi arányt tartott fenn, ami az iparági 5,4%-os átlag alatt van. Más szóval, ha a franchise-tulajdonos 1 000 000 dollár értékű hamburgert, sült krumplit és Blizzardot ad el egy adott hónapban, Buffett részesedése 50 000 dollár, nem pedig 54 000 dollár. Az év folyamán ez 48 000 dollár többletet jelent a Dairy Queen franchise-tulajdonosok zsebében ahhoz képest, ami akkor maradna, ha a Dairy Queen franchise jogdíj mértéke megegyezne az iparági normával.
A tulajdonosok által üzemeltetett franchise-helyszínek esetében az átlagos éves nyereség 194 000 dollár. A távollévők által irányított franchise-helyszínek esetében az átlagos nyereség 117 000 dollár. A Dairy Queen franchise-ba történő átlagos tőkebefektetés minden piacon 584 000 dollár. Ez azt jelenti, hogy ha Ön maga üzemelteti és menedzseli a Dairy Queen franchise-t, akkor 33%-os megtérülést ér el a befektetésén (ez a magas megtérülés annak köszönhető, hogy a hely üzemeltetésével kapcsolatos munkája a teljes megtérülés részét képezi). Ha úgy dönt, hogy nem üzemelteti a franchise-t, a megtérülés még mindig igen tekintélyes 20%-ot tesz ki a befektetésén.
Ha egy Dairy Queen franchise üzletet üzemeltet egy nagyvárosban vagy egy környező külvárosi közösségben, akkor olyan összegeket kereshet, amelyekkel az éves jövedelem alapján az egész ország első 10%-ába kerülhet. Ha nem a napi menedzser, a jövedelme valószínűleg az ország 25%-ába helyezi Önt, ami talán még lenyűgözőbb, mert a pénz passzív jellege miatt a jövedelem volt.
Szívem csücske a Dairy Queen franchise-ok, amelyek úgy döntenek, hogy vidéki Amerikában és más helyeken nyitnak üzletet az amerikai szívvidéken. Sok dezindusztrializált közösségben a helyi Dairy Queen tulajdonosa és üzemeltetője több mint 150 000 dollárt keres, amivel a családja a településen a keresetek felső 1%-ába tartozik. Egyedül neki van hatalma arra, hogy olyan befektetéseket eszközöljön, amelyek megváltoztatják a közösséget, legyen szó akár egy időben történő adományozásról karácsony táján, vagy akár arról az üzleti célról, hogy megvásárol egy bérleményt, és rendbe hozza azt egy bérlő számára, hogy a környék megőrizze integritását. Rengeteg pénzt dobnak ki azok a Blizzardok!
Sőt, a fagylalt a Dairy Queen titkos fegyvere. A McDonald’s titkos fegyvere a McCafes és a kóla, ami lényegében az egész profit (szinte szó szerint, néhány ezer százalékos haszonkulcsról beszélünk). A Dairy Queennél a Blizzardok az önköltséghez képest 700%-os profitot termelnek. Más menüpontokhoz hozzáadva “ételt” lehet belőle készíteni, ami tranzakciónként további 1,50 dollár nettó nyereséget termel, és minden nap további 75 dollár nettó nyereséget tesz a tulajdonosok zsebébe. It may sound trivial, but if it didn’t exist, the operators would earn on average about $30,000 less each year than it does.
In short, the Dairy Queen franchisee has a strong incentive to work hard because he can get a lot for himself and his family if he sticks with it, due to the low franchise royalty fees, the low initial start-up franchise fee, and the profit mechanism of the Blizzard. It would be perfectly expected, rather than hyperbole, for a Dairy Queen operator to find himself earning a million dollars from his Dairy Queen franchise in less than a decade of work.
