Egy multispeciális akadémiai sebészeti praxis okleveles szakmai kódolói a műtéti jegyzetek segítségével azonosították a 10 leggyakoribb hiányosságot a szolgáltatások visszatérítése során. Ezt a 10 hiányosságot aztán értékelési kritériumként használták a számlázási dokumentációként használt műtéti jegyzetek ellenőrzéséhez. A műtéti feljegyzések 24 százaléka nem tartalmazott hiányosságot, míg a fennmaradó 76 százalék egy vagy több ellenőrzési kritérium hiányosságát tartalmazta. A három leggyakoribb feltárt hiányosság a következő volt: az összes elvégzett sebészeti beavatkozás hiányos leírása (56%), a beavatkozások indikációinak nem megfelelő leírása (49%), és a műtéti feljegyzéseknek csak 45%-át diktálták a beavatkozást követő 24 órán belül. A feljegyzések 39 százalékát az oktató sebészek, 61 százalékát pedig a sebészeti rezidensek diktálták. A sebészkari sebészek által diktált műtéti feljegyzések 29 százaléka nem tartalmazott hiányosságokat, szemben a sebész rezidensek által diktált műtéti feljegyzések 20 százalékával. Egy multispecialitású akadémiai sebészeti rendelőben a műtéti feljegyzés a keletkezett bevétel 75 százalékát igazoló dokumentum. Arra a következtetésre jutottunk, hogy 1) a műtéti feljegyzés a legfontosabb dokumentum a sebészeti szolgáltatások térítésének igazolása szempontjából, 2) a sebészeknek újra kell értékelniük a műtéti feljegyzést mint számlázási dokumentumot, és meg kell adniuk a térítés gyorsításához szükséges információkat, 3) a sebész rezidenseket ki kell oktatni a műtéti jelentés mint számlázási dokumentum részleteiről, és 4) a műtéti feljegyzésben a számlázáshoz szükséges információk többsége egyszerű és egyértelmű adat, amely nemcsak a térítés szempontjából fontos, hanem orvosi-jogi és orvosi nyilvántartási szempontból is.