This Be The Verse by Philip Larkin

“This Be The Verse” Philip Larkintól úgy hangzik, mint egy kiáltvány. Ez legyen a vers, hiszen nincs mit mondani, miközben önvizsgálatot tart a szülői létről a modern világban. Figyelmeztetés a szülőknek és a gyerekeknek egyaránt, akik vagy az érzelmi csatát vívják, vagy a traumás kihalás szélén állnak. A költő nem szégyelli magát, miközben azt mondja: “Elbasznak téged, az anyukád és az apukád”. Igen, elrontják az ember érzelmeit, és nem érez semmit, miközben érzelmi terheikkel terhelik az embert. Larkin dühös, mégis racionálisan fogalmazza meg azt, amire a legismertebb versében utal.

This Be The Verse by Philip Larkin

Summary of This Be The Verse

A “This Be The Verse” Philip Larkin verse arról szól, hogy a szülők hogyan terhelik a gyerekeket a hibáikkal, és cserébe őket is megterhelik ezekkel a hibákkal.

A ‘This Be The Verse’ Philip Larkintól egy teljes ciklust mutat be. Az első strófában a költő a jelen forgatókönyvére utal. Itt “ők”, vagyis a szülők az ő hibáikkal töltik meg a gyerekeiket. És, hozzáadnak néhány pluszt a sajátjukból, mint hozzájárulást a gyermekeik jövőjéhez. Míg a második strófában Larkin a múltra utal. Valamikor a múltban néhány bolond ezt a körforgást eredményezte. Megbaszták a jövő nemzedékét. Ezentúl a mai szülők tele vannak a tegnap hibáival. Végül a költő a jövőre utal, és határozottan állítja, hogy ebből a körforgásból csak úgy lehet kilépni, ha nem vállalunk gyerekeket.”

A teljes verset itt olvashatja el.

A This Be The Verse jelentése

A Philip Larkin által írt “This Be The Verse” az érzelmi terhekről vagy hibákról szól, amelyeket a szülők adnak a gyerekeiknek. A cím jelentése azonban kulcsot ad a költő gondolatához. Azt jelenti, hogy amit a költő a versében leír, annak a társadalomban is meg kell történnie. Az utolsó strófában megadja a megoldást a problémára. Ezenkívül a címben van egyfajta lazaság is. A költőnek nincs kedve valami tapsoló vagy felemelőt írni. A cím tehát utalhat a vers első sorára vagy a költő által használt verselésre. Miközben a költő a modern kor problémáival és a régóta mozgásban lévő körforgással foglalkozik, úgy gondolja, hogy ez kell, hogy legyen a megfelelő válasz a társadalomnak.

A This Be The Verse szerkezete

A Philip Larkin által írt “This Be The Verse” három strófából áll. A vers minden egyes strófája négy alternatív rímes sort tartalmaz. A vers rímképlete ABAB, és így folytatódik. Az első strófában azonban a “do” és a “you” tökéletlen rímet tartalmaz. Ettől eltekintve minden sorban összesen nyolc szótag van. Minden láb tartalmaz egy hangsúlytalan szótagot, amelyet egy hangsúlyos szótag követ. Ezért a teljes vers tökéletes jambikus tetrameterből áll. A versben nincsenek ilyen variációk.

Irodalmi eszközök a This Be The Verse-ben

A Philip Larkin által írt “This Be The Verse” nem retorikai mű, hiszen a költő egy önmagában frusztráló témáról beszél. Van azonban néhány olyan eset, amikor a költő használ néhány irodalmi eszközt. Például a “This Be The Verse” címben a költő utalást tesz Robert Louis Stevenson “Requiem” című versére. A költő átveszi Stevenson versének “Ez legyen a vers, amit nekem sírsz” sorát, és a maga módján módosítja azt. Ezt követően az “ők” névmás használatában metafora jelenik meg. Itt a költő a hagyományos társadalomra utal. Ezenkívül a vers egésze iróniát tartalmaz. A második strófában szarkazmus van a következő sorban: “Régimódi kalapban és kabátban lévő bolondok által”. Itt a “kalapok és kabátok” kifejezésben a költő szinekdochét használ.

A harmadik strófában az első sorban metafora található. Itt a költő a “nyomorúságot” ahhoz hasonlítja, amit az idősebb generáció adományoz a következő generációnak. A következő sorban hasonlat van, és itt a költő a “tengerparti polchoz” hasonlítja a nyomorúságot. Az utolsó két sor azonban egy epigrammát tartalmaz.

Témák a This Be The Verse című versben

A Philip Larkin által írt “This Be The Verse” néhány fontos témát mutat be, mint például a konvenció, a szülőség, az érzelmi terhek, a képmutatás és a lelki szenvedés. Ebben a versben a költő a társadalom konvencióit kritizálja, amelyeket egy generáció valahogyan a következő generációra próbál ráhalmozni. Nem törődnek az ember egyéniségével, és azt szeretnék, ha mindenki hasonló csökevényt tartalmazna. Emellett a szülői lét témája is fontos témája a versnek. Itt a költő leírja, hogy a szülők hogyan töltik meg a gyerekeket a hibáikkal. Ettől eltekintve a képmutatás témája egy másik téma, amit itt ki kell emelni. Ez a téma az egész versben jelen van. Példaként a “Lehet, hogy nem akarják, de mégis megteszik” a konvencionális emberek képmutató hozzáállására utal. Larkin azonban a gyerekek érzelmi terheiről és lelki szenvedéseiről is beszél, amelyek part menti polcként mélyülnek el.

Analysis of This Be The Verse

Egyik strófa

Szivatnak téged, anyád és apád.

(…)

És még egy kis pluszt adnak hozzá, csak neked.

Philip Larkin “This Be The Verse” című verse a modern irodalom legtöbbet idézett sorával kezdődik: “They fuck you up, your mum and dad”. Ez azt jelenti, hogy a társadalom egészének konvenciói a szülőket éppúgy elszúrják, mint a gyerekeiket. Akik vakon követik az abszurd szabályokat, megpróbálnak racionálisan és okosan viselkedni. A valóságban azonban elbasszák az ember elméjét és megölik az egyéniségét. Képmutatóként viselkednek, miközben a következő generációt irányítják. Sőt, a költő szerint azok az emberek vagy szülők, akik ilyen gondolkodásmóddal rendelkeznek, másokat is megtöltenek a hibáikkal. Még itt sem állnak meg, és további hibákkal járulnak hozzá a fiatalabbak elméjéhez. Itt a költő közvetlenül az olvasóhoz fordul. Ezzel utal a probléma egyetemességére.

Kettes strófa

De ők is elbaszták a maguk részéről

(…)

És félig egymás torkának estek.

A Philip Larkin “This Be The Verse” című versének második strófája a múltra utal, amikor a folyamat elkezdődött. Gyerekkorukban a szüleik is megterhelték őket az érzelmi terheikkel. A költő itt úgy utal az idősebb generációra, mint “régimódi kalapos és kabátos bolondokra”. Ruházatukra utalva a költő ironikusan utal szellemi szegénységükre. Hivalkodó osztály és a “konvenció” nevű isten vak követői voltak. Sőt, a költő szarkasztikusan megjegyzi, hogy “nyálas-nyálasak” voltak. A költő itt alliterációt használ. Akárhogy is, a kifejezés arra utal, hogy az idősebb generáció túlságosan szentimentális és szigorú volt a hitükben. Az idő felében azzal voltak elfoglalva, hogy értelmetlen dolgokon veszekedjenek másokkal.

Harmadik strófa

Az ember átadja a nyomorúságot az embernek.

(…)

És magadnak se legyen gyereke.

Ezután a “This Be The Verse”-ben Philip Larkin előrevetíti ennek a folyamatnak a jövőjét. Ebben a strófában és az első strófában is merev kijelentésekként hangzanak a véget érő sorok. Amit a költő mond, az kemény, mégis igaz. A költő szerint azonban az ember tudtán vagy tudtán kívül átadja a “nyomorúságot” egy másik embernek. Mint egy láncreakciót, az utóbbi átadja azt egy másiknak. És a folyamat folytatódik. Észrevétlenül mélyül, mint egy tengerparti szirt. Sőt, a part menti polc hanyatlása arra a kárra utal, amelyet a szülők okoznak a korai elméknek. Az utolsó két sorban a költő megoldást kínál. Azt tanácsolja a fiatalabb generációnak, hogy minél előbb lépjen ki ebből az elviselhetetlen körforgásból. A költő pedig azt tanácsolja a leendő szülőknek, hogy ne vállaljanak gyerekeket. Így lehet megtörni a láncreakciót, és felszabadítani az emberiség szabad szellemét.”

A This Be The Verse történelmi kontextusa

A “This Be The Verse” című Philip Larkin-vers 1971 áprilisa körül keletkezett. Először a “New Humanist” 1971. augusztusi számában jelent meg, és megjelent a “High Windows” című 1974-es gyűjteményben is. Ez az egyik legjobb Philip Larkin-vers, és a nyitó sorokat gyakran idézik. Maga Larkin ezt a verset W. B. Yeats “Lake Isle of Innisfree” című verséhez hasonlította. Ebben a posztmodern versben azonban Larkin a modern társadalom képmutató hozzáállására utal, és arra, hogy a gyerekeket az egész emberiség hibáival terheli. Emellett utal a láncok megtörésére és a modern “szabad szellem” megbecsülésére is.”

Hasonló versek

A Philip Larkin ‘This Be The Verse’-hez hasonlóan a következő versek is hasonló témákat mutatnak be.

  • Mundus Et Infans by W.H. Auden – Ez az egyik legjobb W.H. Auden-vers, a felnőttek világának szatírája egy csecsemő életén keresztül.
  • The Tale of Custard the Dragon by Ogden Nash – Ez az egyik legjobb Ogden Nash-vers, hasonlóan a képmutatás témáját mutatja be.
  • Auguries of Innocence by William Blake – William Blake, az egyik legjobb brit költő itt is hasonlóan az állandó körforgást, az újjászületést és újjáteremtést mutatja be a természetben. Ez az egyik legjobb William Blake-vers.
  • Be Nobody’s Darling by Alice Walker – Az egyéniséget és az egyediséget támogató vers.

A 10 legjobb vers a szabadságról és a bezártságról itt olvashatod el.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.