Más, furcsa, különleges
Az ember minden szempontból szokatlan állat. Különleges képességeink – a nagy agytól az ellenállítható hüvelykujjig – lehetővé tették, hogy drámaian megváltoztassuk a világunkat, és akár el is hagyjuk a bolygót. Vannak olyan furcsa dolgok is velünk kapcsolatban, amelyek, nos, egyszerűen különlegesek az állatvilág többi tagjához képest. Pontosan mi tesz minket olyan különlegessé? Néhány dolog, amit teljesen természetesnek veszünk, meglephet téged.
Először is: Beszéd
Szerkesztő megjegyzése: Ez az előadás eredetileg 2011-ben jelent meg. 2016 márciusában frissítették.
Beszéd
A gége, vagyis a hangszalag az embernél lejjebb helyezkedik el a torokban, mint a csimpánzoknál, ez az egyik jellemzője annak, ami lehetővé teszi az emberi beszédet. Az emberi ősök nagyjából 350 000 évvel ezelőtt alakították ki a leszálló gégét. A nyelv alatti patkó alakú csont, amely egyedülálló módon nem kapcsolódik a test egyetlen más csontjához sem, lehetővé teszi számunkra, hogy beszéd közben szavakat artikuláljunk.
Feszes testtartás
A főemlősök között az ember egyedülálló abban, hogy a teljesen függőleges járás a fő mozgásformánk. Ez felszabadítja a kezünket a szerszámok használatára. Sajnos a medencénkben a két lábon való mozgás miatt bekövetkezett változások, a nagy agyú csecsemőkkel együtt, az állatvilág többi tagjához képest szokatlanul veszélyessé teszik az emberi szülést. Egy évszázaddal ezelőtt a szülés volt a nők egyik vezető halálozási oka. A hát alsó részén lévő ágyéki görbület, amely állva és járás közben segít megtartani az egyensúlyt, szintén sebezhetővé tesz minket a deréktáji fájdalomra és megerőltetésre.
Meztelenség
Meztelenül nézünk ki szőrösebb majomrokonainkhoz képest. Meglepő módon azonban az emberi bőr egy négyzetcentimétere átlagosan ugyanannyi, vagy még több szőrtermelő tüszővel rendelkezik, mint más főemlősöké – az embereknek gyakran csak vékonyabb, rövidebb, világosabb szőrszálaik vannak. Érdekes tény a szőrről: Bár úgy tűnik, hogy nincs sok, egy tanulmány szerint nyilvánvalóan segít felismerni a parazitákat.
Ruházat
Az embereket “meztelen majmoknak” is nevezhetjük, de a legtöbbünk ruhát visel, ami egyedülállóvá tesz minket az állatvilágban, kivéve a más állatoknak készített ruhákat. A ruházat kialakulása még más fajok evolúcióját is befolyásolta – a testtetű ugyanis minden más fajtól eltérően nem a szőrhöz, hanem a ruházathoz tapad.
Extraordinary Brains
Kétségtelen, hogy az emberi tulajdonság, amely leginkább megkülönböztet minket az állatvilágtól, a rendkívüli agyunk. Nem az embereknek van a legnagyobb agyuk a világon – az az ámbrásceteké. Még a testmérethez viszonyítva sem nekünk van a legnagyobb agyunk – sok madár agya a testtömegük több mint 8 százalékát teszi ki, míg az emberé csak 2,5 százalékát. Mégis az emberi agy, amely kifejlett állapotban csak kb. 3 kilót nyom, az állatvilág többi tagjának képességeit meghaladó gondolkodási és észjárási képességet ad nekünk, és ez adta Mozart, Einstein és sok más zseni műveit.
Kéz
A közkeletű tévhitekkel ellentétben nem az ember az egyetlen állat, amelynek van szembefordítható hüvelykujja – a legtöbb főemlősnek van. (A többi emberszabású majommal ellentétben nekünk nincs szembefordítható nagylábujjunk a lábunkon.) Ami az embert egyedivé teszi, az az, hogy a hüvelykujjunkat végig tudjuk vinni a kezünkön a gyűrűs és a kisujjunkig. A gyűrűs és a kisujjunkat is be tudjuk hajlítani a hüvelykujjunk töve felé. Ez erőteljes fogást és kivételes kézügyességet biztosít az embereknek, amellyel szerszámokat tarthatnak és manipulálhatnak. Ez most eltér a témától, de mi lenne, ha mindannyiunknak hat ujja lenne?
Tűz
A tűz irányításának emberi képessége a nappal látszatát hozhatta az éjszakába, segítve őseinket abban, hogy lássanak az egyébként sötét világban, és távol tartsák az éjszakai ragadozókat. A lángok melege a hideg időben is segítette az embereket a melegen tartásban, lehetővé téve számunkra, hogy hűvösebb területeken éljünk. És persze ez adta a főzést, ami egyes kutatók szerint befolyásolta az emberi evolúciót – a főtt ételeket könnyebb megrágni és megemészteni, ami talán hozzájárult az ember fog- és bélméretének csökkenéséhez.
Pirulás
Az ember az egyetlen ismert faj, amely elpirul, ezt a viselkedést Darwin “a legkülönösebb és legemberibb kifejezésnek” nevezte. Továbbra is bizonytalan, hogy az emberek miért pirulnak el, önkéntelenül felfedve legbelsőbb érzelmeinket (azt viszont tudjuk, hogyan működik). A legelterjedtebb elképzelés szerint az elpirulás segít az emberek őszinteségét megőrizni, ami a csoport egészének javára válik.
Hosszú gyermekkor
Az embereknek sokkal tovább kell a szülők gondozásában maradniuk, mint más élő főemlősöknek. A kérdés ekkor az, hogy miért, amikor evolúciós szempontból talán több értelme lenne minél gyorsabban növekedni, hogy minél több utódunk legyen. A magyarázat a nagy agyunk lehet, amelynek feltehetően hosszú időre van szüksége a növekedéshez és a tanuláshoz.
Élet a gyerekek után
A legtöbb állat haláláig szaporodik, de az embereknél a nőstények a szaporodás megszűnése után is sokáig életben maradhatnak. Ez az embereknél megfigyelhető társas kötelékeknek köszönhető – a kiterjedt családokban a nagyszülők még jóval azután is segíthetnek biztosítani a családjuk sikerét, hogy nekik maguknak is lehetnek gyermekeik.
Most mi lesz? You could read this: How to Live Past Age 100
Recent news