Hol hajlandóak az emberek inkább letelepedni? Erre a kérdésre nincs egyértelmű válasz. Több tényező is hozzájárul a helyválasztás meghatározásához: hajlandóság a munkahelyhez vagy más kényelmi szolgáltatásokhoz való közelségre, preferenciák arra, hogy olyan környéken éljenek, ahol más, azonos hobbijaik vannak (színház, múzeum stb.) vagy azonos korúak, vagy akár mindentől távol, és élvezik, hogy a természet veszi őket körül.
Ez a tanulmány új módszertant javasol a kérdés empirikus szempontú megválaszolására. A szakirodalom általában a helyválasztást a távolság determinisztikus elképzelésére hivatkozva modellezi. Az emberek azzal a céllal választanak helyszínt, hogy csökkentsék a fő érdeklődési központjuk eléréséhez szükséges utazási időt. Itt a szubjektív távolság új elképzelését vezetjük be. Újdonságunk azon a döntésen alapul, hogy a közelség ezen elképzelését nem csak a kiválasztott helytől való fizikai távolságra korlátozódó változóként modellezzük. A fizikai távolság fontosságát korrigáljuk más olyan tényezők jelenlétével, amelyek szintén fontos hatással vannak a helypreferenciák meghatározására. Ily módon egy világos trade-off mechanizmust modellezünk, és a végeredményt (nevezetesen a döntési választást) az általunk korábban meghatározottak közül néhány tényező fogja vezérelni.
Az új elképzelésünk tesztelésére egy empirikus esettanulmányt javaslunk Massachusetts államra vonatkozóan. Célunk a népesség eloszlásának alakítása ebben az államban úgy, hogy Bostont tekintjük a fő vonzási pólusnak, és megvizsgáljuk az ilyen eloszlás meghatározó tényezőit. Még ha a domináns változó továbbra is a Bostontól való távolság, más tényezők, mint például az ugyanazon a környéken élők jövedelme, az etnikai összetétel és az iskolázottsági szint összetétele, valamint a természeti adottságok egyéb mérőszámai is fontosnak bizonyulnak.
Becsléseink fontos és újszerű mennyiségi eredményt szolgáltatnak. Világosan látszik, hogy a fizikai távolság és az etnikai összetétel a két hajtóerő az eloszlás alakításában. A kimutatott tényezők különösen azt mutatják, hogy az emberek nagyra értékelik a Bostonhoz való közelséget, de ezt a prioritást ellensúlyozza az a hajlandóság, hogy olyan területeken éljenek, amelyek lakói ugyanahhoz az etnikai csoporthoz tartoznak. Másképpen fogalmazva, a faji dimenzió versenyez a fizikai távolsággal: az etnikai preferenciák gyakran felülírják az ingázással járó anyagi költségeket.