USC News

A lázadásnak oka van.

Agyszkennelés segítségével az USC pszichológus kutatói megállapították, hogy a tinédzserek lázadása annak a jele, hogy a tizenévesek a felnőttkorba való átmenet során elválnak a szülőktől.

A csapat úgy véli, ez a tanulmány az első a maga nemében, amely a tizenévesek agyának képeit rögzítette, amint azok a társaikról és szüleikről készült külön videókra reagáltak.

A kutatók 22 tizenéves, 16 és 18 év közötti tinédzser agyi aktivitását követték nyomon mágneses rezonanciás képalkotás segítségével, és azt találták, hogy azon tizenévesek MRI-je, akik a legkockázatosabb viselkedésről – például szexről, drogfogyasztásról vagy felelőtlen vezetésről – számoltak be, jobban reagáltak más tizenévesekről készült videók megtekintésére, mint a szüleikről készült videókra.

“Minél inkább aktiválták az agyuk egy központi részét az ismeretlen kortársakra, szemben a szüleikkel, annál kockázatosabb volt az a viselkedés, amelyről beszámoltak” – mondta Darby Saxbe, a USC Dornsife College of Letters, Arts and Sciences pszichológia adjunktusa.”

A kutatók megfigyelték, hogy amikor a lázadó tinik látták a videókat, agyuk egy központi régiója jobban reagált a társaikra, mint a szüleikre. Sőt, az MRI-felvételek az aktivitás megugrását mutatták ki a prekuneusban – az agynak abban a részében, amely a mások gondolataival és viselkedésével kapcsolatos tudatosságot irányítja.

Noha a tanulmányok kimutatták, hogy a tizenévesek a felnőttkor elérésekor hajlamosak többet lógni a társaikkal, mint a szüleikkel, Saxbe szerint a szülőknek nem szabad hagyniuk, hogy a tizenévesek teljesen elkülönüljenek. Szerinte az eredmények arra utalnak, hogy a szülőknek mindenképpen erős köteléket kell fenntartaniuk gyermekeikkel, még akkor is, amikor azok serdülőkorúvá válnak.”

A tanulmány alapján a tizenévesek és családjaik számára a lehetséges tanulság a következő: “Tartsd közel a barátaidat, de a szüleidet is” – mondta Saxbe.”

A tanulmány a Social Neuroscience című folyóiratban jelent meg.”

Még több cikk a következő témában:

A tanulmány a Social Neuroscience című folyóiratban jelent meg: Pszichológia, Kutatás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.