Ha több mondatban vagy annál több mondatban foglalod össze vagy parafrazálod valaki más információit, kínosnak tűnik minden egyes mondatod végére egy idézetet tenni. Olvasni is kínos! Technikailag azonban az APA megköveteli, hogy az olvasó pontosan tudja, milyen információt vettél valaki mástól, és mikor kezded el használni. Így a bekezdés végi idézet nem felel meg ennek a követelménynek.
Megoldás: Használj bevezetőt a bekezdés elején. Alapvetően a bekezdés elején mutasd be a forrást, amelyet összefoglalsz vagy parafrazálsz. Ezután szükség esetén hivatkozzon vissza a forrásra, hogy az olvasó megértse, hogy még mindig ugyanazt a forrást használja.
A “rossz”, a “csúnya” és a “jó” példákat lásd alább:
Rontó. Ebben a bekezdésben az idézet csak a végén szerepel, és az olvasó nem tudja pontosan, hogy az információ mikor/hol származik a forrásból. Ne tegye ezt:
A békák kiváló indikátorfajok a vizes élőhelyek egészségének mérésére. Nagyon érzékenyek a savas eső okozta pH-változásokra, és nagyon érzékenyek a különböző típusú szennyezésekre is. Ha egy vizes élőhelyen a békapopuláció csökken, biztosak lehetünk benne, hogy valami nincs rendben a vizes élőhelyen. Amikor a békák morfológiájában furcsaságok jelennek meg, például ötlábú vagy kétfejű békák, feltételezhető, hogy valami baj van a vizes élőhely környezetében (Willemssen, 2010).
Korrekt, de csúnya. Ez a bekezdés technikailag helyes az APA szerint, de nagyrészt azért nehéz olvasni, mert a szövegközi idézetek tolakodóak és esetlenek:
A békák kiváló indikátorfajok a vizes élőhelyek egészségének mérésére. Nagyon érzékenyek a savas eső okozta pH-változásokra, és nagyon érzékenyek a különböző típusú szennyezésekre is (Willemssen, 2010). Ha egy vizes élőhelyen a békapopuláció csökken, biztosak lehetünk benne, hogy valami nincs rendben a vizes élőhelyen (Willemssen, 2010). Amikor a békák morfológiájában furcsaságok jelennek meg, például ötlábú vagy kétfejű békák, szintén feltételezhető, hogy valami baj van a vizes élőhely környezetében (Willemssen, 2010).
Jó. Ezek a bekezdések “APA-korrekten” és könnyen olvashatók. Megjegyzendő, hogy az olvasó pontosan tudja, mikor/hol használták fel a forrásból származó információkat:
1. példa
A békák kiváló indikátorfajok a vizes élőhelyek egészségének mérésére. Willemssen (2010) közelmúltbeli tanulmánya szerint a békák nagyon érzékenyek a savas eső okozta pH-változásokra, és nagyon érzékenyek a különböző típusú szennyezésekre is. A tanulmány megállapítja, hogy ha egy vizes élőhelyen a békapopuláció csökken, biztosak lehetünk benne, hogy valami nincs rendben a vizes élőhelyen. Ha a békák morfológiájában furcsaságok jelennek meg, például ötlábú vagy kétfejű békák, akkor feltételezhető, hogy valami baj van a vizes élőhely környezetében (Willemssen, 2010).
Minta 2
A békák kiváló indikátorfajok a vizes élőhelyek egészségének mérésére. Willemssen (2010) hivatkozik a közelmúltban Wisconsinban végzett kutatásra, amely szerint a békák nagyon érzékenyek a savas eső okozta pH-változásokra, és nagyon érzékenyek a különböző típusú szennyezésekre is. Kutatásai azt mutatják, hogy ha egy vizes élőhelyen a békapopuláció csökken, biztosak lehetünk benne, hogy valami nincs rendben a vizes élőhelyen. Végezetül megjegyzi, hogy amikor a békák morfológiájában furcsaságok jelennek meg, például ötlábú vagy kétfejű békák, szintén feltételezhető, hogy valami baj van a vizes élőhely környezetében.
3. minta
A békák kiváló indikátorfajok a vizes élőhelyek állapotának mérésére. Willemssen (2010) nemrégiben Wisconsinban végzett kutatást, amely kimutatta, hogy a békák nagyon érzékenyek a savas eső okozta pH-változásokra, és nagyon érzékenyek a különböző típusú szennyezésekre is. Willemssen kutatásai azt mutatják, hogy ha egy vizes élőhelyen a békapopuláció csökken, biztosak lehetünk benne, hogy valami nincs rendben a vizes élőhelyen. Egy nagyon sokatmondó idézet Willemssen kutatásából az, hogy “a vizes élőhelyek 87%-a, ahol kétfejű békákat találunk, nagymértékben szennyezett” (341. o.).