Vízkezelési megoldások

A felszín alatti vizek szennyezésének természetes forrásai a víztartó rétegek túlzott víztelenítésével járó sósvízbetörés vagy a természetes lerakódásokból történő természetes kimosódás. A talajvízszennyezéssel kapcsolatos aggodalmak középpontjában az emberi tevékenységekkel összefüggő szennyezés áll. Az emberi tevékenység okozta talajvízszennyezés lehet hulladéklerakással kapcsolatos (magán szennyvízelvezető rendszerek, szilárd hulladékok földi elhelyezése, települési szennyvíz, szennyvíztározók, szennyvíziszap földi elterítése, a kőolajiparban keletkező sóoldat elhelyezése, bányahulladékok, folyékony hulladékok mélyfúrású kutakból történő elhelyezése, állattartó telepek hulladékai, radioaktív hulladékok) vagy közvetlenül nem hulladéklerakással kapcsolatos (balesetek, bizonyos mezőgazdasági tevékenységek, bányászat, országúti jégtelenítés, savas eső, nem megfelelő kútépítés és karbantartás, útszóró só).

A következő táblázat a potenciális talajvízszennyező források listáját tartalmazza :

Large quantities of organic compounds are manufactured and used by industries, agriculture and municipalities. These man-made organic compounds are of most concern. The organic compounds occur in nature and may come from natural sources as well as from human activities. In many locations groundwater has been contaminated by chemicals for many decades, though this form of pollution was not recognized as serious environmental problem until the 1980s.

A brief description of the contamination sources follows.

Natural: groundwater contains some impurities, even if it is unaffected by human activities. A természetes szennyeződések fajtái és koncentrációi a felszín alatti víz mozgását biztosító geológiai anyag jellegétől és a feltöltő víz minőségétől függnek. Az üledékes kőzeteken és talajokon keresztül áramló talajvíz sokféle vegyületet, például magnéziumot, kalciumot és kloridokat vehet fel. Egyes víztartó rétegek magas természetes koncentrációban tartalmaznak olyan oldott összetevőket, mint az arzén, a bór és a szelén. Ezeknek a természetes szennyezőforrásoknak a talajvíz minőségére gyakorolt hatása a szennyezőanyag típusától és koncentrációjától függ.

Mezőgazdasági: A növényvédő szerek, műtrágyák, gyomirtók és állati hulladékok a talajvízszennyezés mezőgazdasági forrásai. A mezőgazdasági szennyezőforrások változatosak és számosak: a műtrágyák és növényvédő szerek kiszóródása a kezelés során, a növényvédő szerek permetezőgépek vagy más kijuttató berendezések rakodásából és mosásából származó elfolyás, a vegyszerek használata a kúttól felfelé vagy néhány száz méteren belül. A megfelelő vízelvezetéssel nem rendelkező mezőgazdasági földterületeket sok gazdálkodó elveszett jövedelemmel rendelkező földterületnek tekinti. Ezért telepíthetnek vízelvezető csempéket vagy vízelvezető kutakat, hogy a földet termelékenyebbé tegyék. A vízelvezető kút azután a talajvízbe vezető közvetlen csatornaként szolgál a mezőgazdasági hulladékok számára, amelyeket a lefolyással együtt lemosnak.
A mezőgazdasági vegyszerek tárolása a talajvízhez vezető csatornák közelében, mint például nyitott és elhagyott kutak, víznyelők vagy felszíni mélyedések, ahol a tározott víz valószínűleg felhalmozódik. Szennyeződés akkor is előfordulhat, ha a vegyi anyagokat fedetlen, szél és eső ellen nem védett területeken tárolják, vagy olyan helyen tárolják, ahol a talajvíz a vegyi anyag tárolásának irányából a kút felé áramlik.

Ipari: A feldolgozó- és szolgáltatóiparban nagy az igény a hűtővízre, a feldolgozóvízre és a tisztítási célú vízre. A felszín alatti vizek szennyezése akkor következik be, amikor a felhasznált vizet visszavezetik a hidrológiai körforgásba.
A modern gazdasági tevékenység megköveteli a gyártás, feldolgozás és építés során felhasznált anyagok szállítását és tárolását. Útközben ezeknek az anyagoknak egy része elveszhet kiömlés, szivárgás vagy helytelen kezelés miatt. A fenti tevékenységekhez kapcsolódó hulladékok elhelyezése hozzájárul a felszín alatti vizek szennyezésének egy másik forrásához. Egyes vállalkozások, amelyek általában nem rendelkeznek csatornarendszerrel, a sekély földalatti elhelyezésre hagyatkoznak. Ők pöcegödröket vagy száraz lyukakat használnak, vagy a szennyvizet szeptikus tartályokba küldik. Az ártalmatlanítás bármelyik formája a felszín alatti ivóvízforrások szennyeződéséhez vezethet. A száraz lyukak és a pöcegödrök közvetlenül a talajba vezetik a hulladékot. A szeptikus rendszerek nem képesek az ipari hulladékok kezelésére. Bizonyos típusú vállalkozások, például autószervizek, vegytisztítók, elektromos alkatrész- vagy gépgyártók, fotófeldolgozók, fémlemezgyártók vagy -feldolgozók szennyvízelvezetési gyakorlata különösen aggályos, mivel az általuk termelt hulladék valószínűleg mérgező vegyi anyagokat tartalmaz. A szennyezés egyéb ipari forrásai közé tartozik a tartálytartályok kitisztítása vagy a berendezések nyílt terepre történő permetezése, a hulladék szeptikus rendszerekben vagy száraz kutakban történő elhelyezése, valamint a veszélyes anyagok fedetlen vagy csatornákkal vagy vízgyűjtő medencékkel nem rendelkező területeken történő tárolása. A kőolajtermékeket, savakat, oldószereket és vegyi anyagokat tároló földalatti és föld feletti tárolótartályokban korrózió, hibák, nem megfelelő telepítés vagy a csövek és szerelvények mechanikai meghibásodása miatt szivárgás alakulhat ki. Az üzemanyag- és nem üzemanyag-ásványok bányászata számos lehetőséget teremthet a felszín alatti vizek szennyeződésére. A problémák magából a bányászati folyamatból, a hulladékok elhelyezéséből, valamint az ércek és a keletkező hulladékok feldolgozásából erednek.

Lakossági: A lakossági szennyvízrendszerek számos szennyezőanyag-kategória forrása lehetnek, beleértve a baktériumokat, vírusokat, az emberi hulladékból származó nitrátokat és szerves vegyületeket. A háztartási szennyvíz ártalmatlanítására használt injektáló kutak (szeptikus rendszerek, pöcegödrök, csapadékvíz-elvezető kutak, talajvíz feltöltő kutak) különösen akkor jelentenek veszélyt a talajvíz minőségére, ha ivóvízkutak közelében találhatók. A háztartási vegyi anyagok, például festékek, szintetikus mosószerek, oldószerek, olajok, gyógyszerek, fertőtlenítőszerek, medence vegyszerek, peszticidek, akkumulátorok, benzin és dízelüzemanyag helytelen tárolása vagy ártalmatlanítása a talajvíz szennyezéséhez vezethet. Ha garázsban vagy padlóösszefolyóval ellátott pincében tárolják, a kiömlések és az árvíz miatt ilyen szennyező anyagok kerülhetnek a talajvízbe. Ha a háztartási szemétbe dobják, a termékek végül a talajvízbe kerülnek, mivel a közösségi hulladéklerakók nincsenek felszerelve a veszélyes anyagok kezelésére. Hasonlóképpen, a földbe lerakott vagy elásott hulladékok is szennyezhetik a talajt, és a talajvízbe szivároghatnak.