Kálium
A név az angol potash szóból származik. A K kémiai szimbólum a kalium, a középkori latin kalium szóból származik, ami az arab qali szóból származhat, ami lúgot jelent.
A kálium lágy, ezüstfehér fém, a periódusos rendszer alkálicsoportjának tagja. A kálium első vágáskor ezüstös színű, de a levegőn gyorsan oxidálódik, és perceken belül elszíneződik, ezért általában olaj vagy zsír alatt tárolják. Elég könnyű ahhoz, hogy vízbe ússzon, amellyel azonnal reakcióba lépve hidrogént szabadít fel, amely lilás lánggal ég.
A kálium kémiai összetétele szinte kizárólag a káliumion, a K+.
Alkalmazások
A legtöbb kálium (95 %) műtrágyákba kerül, a maradékot pedig főként kálium-hidroxid (KOH) előállítására használják fel, kálium-klorid oldat elektrolízisével, majd ezt kálium-karbonáttá (K2CO3) alakítják át. A kálium-karbonátot üveggyártásra használják, különösen a televíziók gyártásához használt üveghez, míg a kálium-hidroxidot folyékony szappanok és mosószerek előállítására. Egy kevés kálium-klorid kerül a gyógyszerekbe, orvosi cseppekbe és sóoldatos injekciókba.
Más káliumsókat használnak a sütéshez, a fényképezéshez és a bőrcserzéshez, valamint jódsók előállításához. Minden esetben a negatív anion, nem pedig a kálium a kulcs a felhasználásukhoz.
Kálium a környezetben
A legtöbb kálium a földkéregben fordul elő ásványi anyagokként, például a földpátokban és az agyagokban. A kálium ezekből az időjárás hatására kimosódik, ami megmagyarázza, hogy miért van elég sok ebből az elemből a tengerben (0,75 g/liter).
A káliumért bányászott ásványok a rózsaszínű és a szilvit, a karnallit és az alunit. A fő bányászati terület korábban Németország volt, amely az első világháború előtt káliummonopóliummal rendelkezett. Ma a legtöbb káliumásvány Kanadából, az USA-ból és Chiléből származik. A káliumércek világtermelése mintegy 50 millió tonna, a tartalékok pedig hatalmasak (több mint 10 milliárd tonna).
A kálium kulcsfontosságú növényi elem. Bár vízben oldódik, a háborítatlan talajokból kevés vész ki, mert ahogy az elhalt növényekből és állati ürülékből felszabadul, gyorsan erősen kötődik az agyagrészecskékhez, és készenlétben marad, hogy más növények gyökerei újra felvehessék.
A kálium egészségügyi hatásai
A kálium megtalálható a zöldségekben, gyümölcsökben, burgonyában, húsban, kenyérben, tejben és diófélékben. Fontos szerepet játszik az ember testnedvrendszerében, és segíti az idegi funkciókat. A kálium, mint K+ ion, a sejtek belsejében koncentrálódik, és a szervezet káliumtartalmának 95%-a így található. Ha a veséink valamilyen módon nem működnek megfelelően, akkor a kálium felhalmozódása áll fenn. Ez zavaró szívdobogáshoz vezethet.
A kálium belélegezve is hathat. A por vagy köd belélegzése irritálhatja a szemet, az orrot, a torkot, a tüdőt tüsszögéssel, köhögéssel és torokfájással. Nagyobb expozíció folyadék felhalmozódását okozhatja a tüdőben, ez halált okozhat. A bőrrel és a szemmel való érintkezés súlyos égési sérüléseket okozhat, ami maradandó károsodáshoz vezethet.
A kálium környezeti hatásai
A kálium a nitrogénnel és a foszforral együtt a növények túléléséhez nélkülözhetetlen makroelemek egyike. Jelenléte nagy jelentőséggel bír a talaj egészsége, a növények növekedése és az állatok táplálása szempontjából. A növényben elsődleges funkciója az ozmotikus nyomás és a sejtméret fenntartásában betöltött szerepe, ezáltal befolyásolja a fotoszintézist és az energiatermelést, valamint a sztómanyitást és a szén-dioxid-ellátást, a növényi turgort és a tápanyagok transzlokációját. Mint ilyen, az elemre viszonylag nagy mennyiségben van szüksége a növekvő növénynek.
Az alacsony káliumszint következményei számos tünetben mutatkoznak meg: korlátozott növekedés, csökkent virágzás, alacsonyabb terméshozam és rosszabb minőségű termés.
A magas vízben oldódó káliumszint károsítja a csírázó palántákat, gátolja más ásványi anyagok felvételét és csökkenti a termés minőségét.
Nézze meg a kálium a vízben oldalunkat
Vissza az elemek periódusos rendszeréhez
Ajánlott napi káliumbevitel