Valószínűleg nem a kémiai egyensúlyzavar áll az ADHD mögött

Egy új tanulmány megkérdőjelezi azt a népszerű elképzelést, hogy a dopamin – az agy jutalom- és örömközpontjait irányító kémiai anyag – működési zavara a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) fő oka. A brit kutatók ehelyett azt javasolják, hogy az ADHD elsődleges oka az agy szürkeállományának szerkezeti különbségeiben keresendő.

A dopamin az agyban termelődő kémiai anyag, amely a koncentrációhoz vagy a tartós figyelemhez, a munkamemóriához és a motivációhoz szükséges. Segít az agysejtek közötti jelek továbbításában azáltal, hogy a dopaminsejtek receptoraihoz – a sejtmembránokban lévő speciális belépési pontokhoz, amelyeket csak az adott molekula tud megnyitni – kötődik.

Az ADHD kezelésére engedélyezett egyik legnépszerűbb gyógyszer, a ritalin megemeli a dopamin szintjét, így több kötődik a sejtekhez, és ezáltal fokozza a sejtek közötti kommunikációt.

“Ezek az eredmények megkérdőjelezik azt a korábban elfogadott nézetet, miszerint a dopamin működésének jelentős rendellenességei a felnőtt betegek ADHD-jának fő okai.”

“Bár az eredmények azt mutatják, hogy a Ritalin “terápiás” hatása javítja a teljesítményt, úgy tűnik, hogy ez nem függ össze az ADHD-ban a dopaminrendszer alapvető, mögöttes károsodásaival” – mondta Trevor Robbins, Ph.D., társszerző, az MRC Centre for Behavioural and Clinical Neuroscience Institute igazgatója.

A vizsgálat során a kutatók pozitronemissziós tomográfia (PET) és mágneses rezonancia képalkotás (MRI) kombinációját használták a szürkeállomány és a dopaminreceptorok mérésére, valamint annak meghatározására, hogy a metilfenidát (Ritalin) gyógyszer hogyan hat a dopaminra az ADHD-s és a nem ADHD-s egyéneknél.

Mindkét vizsgálati csoport vagy egy adag Ritalint vagy placebót kapott. A vizsgálat kettős vakvizsgálat volt, ami azt jelenti, hogy sem a résztvevők, sem a gyógyszert beadó orvosok nem tudták, hogy Ritalinnal vagy placebóval dolgoznak-e.

Az adott adag bevétele előtt és után a résztvevők koncentrációs és figyelmi képességét vizsgálták egy bizonyos időn keresztül.

A kutatók felfedezték, hogy mind az ADHD-s betegek, mind a Ritalint kapó kontrollcsoport tagjai hasonló mértékű dopaminszint-növekedést mutattak az agyukban, és hasonló mértékben javult a figyelem és a koncentráció is.

Az eredmények azt is kimutatták, hogy bár az ADHD-s résztvevőknek lényegesen kevesebb szürkeállományuk volt az agyban, és sokkal rosszabbul teljesítettek a figyelemvizsgálatokon, mint az egészséges kontrollcsoport tagjai, hasonló mértékben rendelkeztek dopaminreceptorokkal az agy egy striatum nevű területén. A Ritalin ugyanolyan mértékben emelte a dopaminszintet ezen a területen.

Ez a fontos megállapítás arra utal, hogy nem feltétlenül a dopamin működésében állt fenn diszfunkció.

A kutatók érdekesnek találták, hogy a Ritalin az egészséges kontrollok egy részénél is növelte a tartós teljesítményt, ami arra utal, hogy a gyógyszer általános figyelemfokozó képessége mind az ADHD-s, mind az egészséges kontrollok esetében összefügg a striatumban okozott dopaminszint-emelkedéssel.

A vizsgálatot vezető Barbara Sahakian, Ph.D., szerint az eredmények azért jelentősek, mert azt mutatják, hogy a Ritalin javítja a figyelmet és a koncentrációt, függetlenül attól, hogy az embereknek van-e ADHD-juk vagy sem.

“Ezek az új eredmények azt mutatják, hogy a rosszul teljesítőknek, beleértve az egészséges önkénteseket is, segített a kezelés, és ez a javulás az agyban lévő dopaminszint emelkedésével függött össze” – mondta.

A kutatók remélik, hogy ezek az eredmények javítják az ADHD okainak megértését és a jövőbeli kezelések javítását.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.