Háttér: A férfiak prosztatarák-kockázatát összefüggésbe hozták a korábbi reproduktív előzményekkel: az alacsony spermaminőség, az alacsony ejakulációs gyakoriság és az utódok alacsony száma összefüggésbe hozható a prosztatarák fokozott kockázatával. Az azonban erősen vitatott, hogy a férfiaknál gyakran alkalmazott sterilizációs eljárás, a vazektómia befolyásolja-e a prosztatarák kockázatát.
Módszerek: Létrehoztunk egy kohorszot az összes dán férfiból (1937 és 1996 között született), és az országos nyilvántartásokból származó, vazektómiára, orvoslátogatásokra, társadalmi-gazdasági tényezőkre és rákra vonatkozó információkat egyedi személyi azonosító számok segítségével összekapcsoltuk. A prosztatarák előfordulási kockázati arányait a vazektómia óta eltelt idő és a vazektómia kora szerint a követés során log-lineáris Poisson-regresszióval becsültük.
Eredmények: Összesen 26 238 prosztatarákos eset fordult elő 2 150 162 dán férfi között a követés 53,4 millió személyéve alatt. Összességében a vasectomizált férfiaknál megnövekedett a prosztatarák kockázata a nem vasectomizált férfiakhoz képest (relatív kockázat = 1,15, 95%-os konfidenciaintervallum = 1,10-1,20). A prosztatarák megnövekedett kockázata a vazektómiát követően legalább 30 évvel az eljárás után is fennállt, és a vazektómia időpontjában betöltött életkortól és a rák diagnóziskori stádiumától függetlenül megfigyelhető volt. Az orvoslátogatások számának és a társadalmi-gazdasági tényezőknek a kiigazítása nem magyarázta az összefüggést.
Következtetések: A vazektómia a prosztatarák statisztikailag szignifikánsan megnövekedett hosszú távú kockázatával jár. A vasectomiát követő abszolút megnövekedett kockázat ennek ellenére kicsi, de eredményünk alátámasztja a reproduktív tényezők és a prosztatarák kockázata közötti kapcsolatot.