A babától a nagygyerekig: 22. hónap

Milyen ez neked

Marisa, a 22 hónapos Stefan édesanyja ír:

Tegnap a parkban voltunk, és Stefan elkezdett minden férfira mutogatni és azt mondani: Dada. Én meg csak mondogattam, hogy nem, az nem az apukád. Az apukád otthon van. De ő folytatta, és ez elég kínos volt. Tényleg összezavarodott, hogy ki az apja? Mi folyik itt?

Köszöntöm a beszélő kisgyerekek világában – sosem lehet kitalálni, mit mondanak legközelebb! Mint most kiderül, a kisgyerekek ebben az időszakban olyan gyorsan tanulják a nyelvet, hogy gyakran követnek el érdekes hibákat. Az egyiket túlzott általánosításnak nevezik, ami azt jelenti, amikor a gyermeked vesz egy “szabályt” (apu = felnőtt férfi), és azt mindenkire alkalmazza, aki megfelel ezeknek a kritériumoknak. De nyugodt lehetsz, gyermeked tudja, mi a különbség az apukája és más férfiak között. És bár lehet, hogy most minden férfi “apa”, ez a szakasz nem tart sokáig. Az emberek és tárgyak osztályozásának és címkézésének folyamata azt mutatja, hogy gyermeke nagy lépéseket tesz a gondolkodási képességei terén. Abban is egyre jobb, hogy gondolatait nyelvi eszközökkel közölje. Ez nagy lépés egy kisfiútól. Így amikor a gyermeke a postást “apunak” szólítja, egyszerűen azt mondhatja: Ő az a személy, aki hozza a postánkat. Ő egy férfi, és lehet, hogy ő is apuka. Idővel és tapasztalattal gyermeke meg fogja tanulni azokat a szavakat, amelyekre szüksége van ahhoz, hogy pontosan megnevezze, amit lát.

Milyen a gyermeked

Próbálom a nagy whiffle labdát a teára tenni, de folyton leesik. Ezért utána megyek, megfogom, és megpróbálom újra felrakni. Eltart néhány próbálkozásig, de végül a labda a tee tetején marad. Aztán Martin bácsi átad nekem egy ütőt. Elveszem, és odaállok az ütő elé. Az első alkalommal, amikor meglendítem, teljesen elhibázom a labdát! Mi történt? Martin bácsi azt mondja: Szép próbálkozás! Próbáld újra. Visszaállok hát, lendítek, és bumm! Leütöm a labdát a teáról! Martin bácsi tapsol és kiabál. Futok, hogy megkeressem a labdát a fűben, és újra a tee-re teszem. Jó móka újra és újra játszani ezt a játékot. Olyan jól érzem magam, amikor egyedül is el tudom ütni a labdát!

Akkor átjön az unokatestvérem, Deneisha. Ő is szeretne egy kört. Nem nagyon örülök, hogy megosztom a labdámat vagy az ütőmet. Martin bácsi azt mondja: Deneisha a te csapatodban van. Mindenki sorra kerül a labdával. Miért nem teszed a labdát a labdára, és hagyod, hogy Deneisha üssön? Aztán te is üthetsz egyet. Óvatosan kiveszi az ütőt a kezemből, és odaadja az unokatestvéremnek. Megőrülök. Nem akarok felváltva ütni. Nem teszem a labdát a tee-re, helyette a földre dobom. Martin bácsi felveszi a labdát, és azt mondja, tudja, hogy nehéz osztozkodni, de mindenkinek sorra kell kerülnie. Aztán felteszi a labdát a teára. Deneisha eltalálja, és visszaadja nekem az ütőt. Nem kellett sokat várni. Sokáig játszunk és váltogatjuk egymást, miközben Martin bácsi nézi. Deneishával olyan jó játszani!

Mit tanul a kisgyermeked

Szociális-érzelmi készségek:

  • Kitartás, ahogy folyamatosan dolgozik a célja felé, hogy a labda a teán maradjon.
  • Bizalom abban, hogy meg tudja csinálni, amit elhatározott – a labdát a teára helyezni és eltalálni
  • Kapcsolat…építő készségek, ahogy élvezettel játszik és beszélget * * Martin bácsival
  • Együttműködés, ahogy megtanulja elfogadni a határokat és felváltva labdázni az unokatestvérével
  • Barátságépítő készségek, ahogy élvezettel játszik az unokatestvérével

Nyelvi és gondolkodási készségek:

  • Hogyan használják a nyelvet a korlátok közlésére, mint amikor Martin bácsi elmagyarázza, hogyan váltják egymást a gyerekek
  • Hogyan működnek a tárgyak, amikor kitalálja, hogyan és hol kell meglendíteni az ütőt, hogy az eltalálja a labdát
  • Motoros tervezési készségek – egy cél eléréséhez szükséges lépések sorozatának megtétele -, amikor felállítja a labdát a teára és kitalálja, hogyan üsse meg sikeresen
  • Eseménysorozatok, mint például az 1. forgatókönyv: Felhelyezem a labdát a teára, megütöm, visszaszerzem és újra kezdem; és a 2. forgatókönyv: Megütöm a labdát, aztán Deneisha megüti, aztán megint én üthetem meg.

Fizikai készségek:

  • Finommotoros készségek – a kezében és az ujjaiban lévő kis izmok használata, miközben a labdát a teán egyensúlyozza
  • Nagymotoros készségek – a karjaiban és a lábaiban lévő nagyobb izmok használata, miközben az ütőt lendíti és a labda után fut

Mire számíthatsz a kisgyermeked fejlődésétől

Az alábbi táblázat olvasása közben tartsd szem előtt, hogy a fejlődés nem verseny, és hogy minden gyermek a saját tempójában és a saját módján fejlődik. Előfordulhat, hogy gyermeke az alább jelzettnél gyorsabban vagy lassabban fejleszti készségeit, és még mindig jó úton halad. Ha kérdései vagy aggályai vannak, beszéljen gyermeke egészségügyi szolgáltatójával vagy más megbízható szakemberrel.

A kisgyermeked fejlődése 18 és 24 hónap között

Mit tud a kisbabád Mit tud a kisbabád Mit tud? Mit tehetsz, hogy kapcsolódj a babádhoz

Minden nap új szavakat tanulok.

  • I may say as many as 50-100 words by my second birthday.
  • I may even put two words together to make my first sentences like, “Go ‘side” when I want to go outside.
  • Turn your child’s words and phrases into sentences. When she says, More milk, you can say: You want more milk in your cup
  • Talk about what you are reading together. Ask your child questions about the pictures and stories you read together.

I can use my hands and fingers to do so many new things.

  • I can turn the pages of a book.
  • I can figure out how to work toys with buttons and doors and gears. I can stack blocks and set up my toy dishes for a picnic.
  • Have fun in the kitchen. Finger paint with pudding on a baking sheet or mold cookie dough into fun shapes to bake.
  • Provide chances to draw with markers, crayons, and pens.
  • Go on nature walks. Let your child pick up and examine leaves and rocks.

I am learning about my own and others’ feelings.

  • I need your help to start learning self-control. I understand No but I still can’t control my feelings and actions.
  • I may get frustrated when I can’t do something by myself. Please be patient with me! I know other people have feelings, too. I may comfort another child who is crying.
  • Put your child’s feelings into words—this will help him regain control: I know you’re really mad that I turned the TV off. It’s OK to feel mad. Instead of TV, would you like to read or play blocks now?
  • Help your child slow down or take a break when you see signs that he is getting frustrated or overwhelmed.
  • Play back-and-forth games to help her understand and practice taking turns.
  • Show that you appreciate your child’s compassion. That hug sure makes me feel better.
  • Label your own and others’ feelings. I’m mad because I bumped my toe—ouch!

I am beginning to use my imagination.

  • I may feed my doll pretend food.
  • I might make brrrummm noises when I play cars.
  • Play pretend with your toddler. You might be a puppy, barking and running after a ball.
  • Jump-start your child’s imagination with dress-up clothes, animal figures, blocks, and plastic dishes.

I am a little scientist, always testing things out!

  • I love to fill and dump and open and close things to see how they work.
  • I may start to sort objects. I might put all my trains in one pile and all my cars in another.
  • I am becoming a problem-solver. I might blow on my food when you tell me dinner is hot.
  • I am learning by watching you and others. I might imitate what I see you do!
  • Help your child practice sorting. As you fold laundry, ask your child to put socks in one pile and shirts in another.
  • Encourage lots of exploration. Fill-and-dump with water or sand. Make an indoor “sandbox” of dry oatmeal or fall leaves.
  • Help your child solve a problem but don’t do it all for her. Be her coach. The more she does, the more she learns.
  • Be aware of your own actions and words. Let your child see you helping others, being kind, or staying calm when faced with a challenge.

Did You Know…

Your child is starting to understand new ideas by using his thinking skills and imagination? Researchers gave a group of 22-month-olds and 19-month-olds a stuffed animal to play with in the laboratory. A kutatók ezután kivitték a játékot a szobából, és azt mondták a kisgyerekeknek, hogy az átázott, miután valaki ráöntött egy vödör vizet. Megkérték a gyerekeket, hogy menjenek a szomszéd szobába, és keressék meg a játékot. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a kisgyerekek a nedves plüssjátékot, vagy a szárazat viszik-e el. A 22 hónaposok (de a 19 hónaposok nem) helyesen választották a nedves játékot. Ez azt mutatja, hogy 22 hónapos korukra a kisgyermekek képesek voltak arra használni a kapott új ismereteket, hogy a játékról alkotott mentális képüket szárazról nedvesre változtassák. Képzeletük segítségével képesek voltak elképzelni, hogyan nézhet ki egy “átázott” plüssállat, ami segített nekik kiválasztani a megfelelőt. Ez hatalmas ugrást jelent a gondolkodási képességek terén, mivel a gyerekek most már képesek arra használni az elméjüket, hogy új ötleteken és fogalmakon gondolkodjanak.

Hivatkozás: Association for Psychological Science (2007, szeptember 4.). Mikor elég idősek a kisgyermekek ahhoz, hogy a nem látható tárgyakon gondolkodjanak? ScienceDaily.

Mit jelent a kutatás az Ön számára

Elősítheti gyermeke kritikus új gondolkodási készségét már azzal is, hogy együtt beszélgetünk a mindennapi eseményekről. Elmagyarázhatod neki, hogy amikor sok szürke felhő van az égen, az azt jelenti, hogy hamarosan eshet az eső; hogy az autóknak benzinre van szükségük ahhoz, hogy menjenek; és, hogy a gyógyszer (bár undorító íze van) valójában jobb kedvre deríti a testét. A mindennapi eseményekről és tapasztalatokról való beszélgetés az egyik legfontosabb módja annak, hogy gyermeke elkezdje megérteni az új ötleteket és fogalmakat.

Spotlight on: Making the Maximum of Your Child’s “Language Explosion”

Beszélgess néhány kisgyerekkel, és hallani fogsz néhány érdekes szót – a “keksz” szóval a “keksz”, a “pilyo” szóval a “párna”, az “aminal” szóval az “állat”, a “cool” szóval az “iskola”. Ne feledje, hogy a helytelen kiejtés nemcsak normális és várható, hanem valójában jó jele annak, hogy gyermeke figyel, új szavakat tanul és kipróbál. Ez azt mutatja, hogy aktív, magabiztos tanuló.

Az, hogy gyermeke képes-e helyesen kiejteni a szavakat, idővel fejlődni fog. Mire gyermeke 3 éves lesz, a családon kívüli felnőtteknek is meg kell érteniük őt. Egyelőre a közeli családtagok, barátok és gondozók valószínűleg az idő nagy részében – de nem mindig – megértik majd a szavait. Azoknak a felnőtteknek azonban, akik nem töltenek sok időt gyermekével, lehet, hogy egy kicsit nehezükre esik megérteni, amit mond. Néhány gyakori hiba, amit hallhat:

  • A szavak lerövidítése, a duh a kutya helyett vagy a ju a gyümölcslé helyett.
  • A betűk kihagyása, azt mondva, hogy poon a kanál helyett.
  • A betűk felcserélése. A nehezen kiejthető mássalhangzókat, mint például a k vagy a t, könnyebben kiejthető mássalhangzókkal lehet helyettesíteni. A teherautót lehet guck-nek ejteni.
  • Egy nyelvtani szabály nagyon széleskörű alkalmazása (ez az úgynevezett túlzott általánosítás).
    A kisgyermekek gyakran használnak egy szót több jelentés közvetítésére. Gyermeke mondhatja azt, hogy kutya, hogy leírjon bármilyen négylábú szőrös állatot.

Észreveheti, hogy a kisgyermeke milyen keményen próbál kommunikálni azzal, hogy a szavakat bármilyen módon használja, hogy átadja az üzenetét. A legtöbb gyerek esetében ezek a nyelvi “görcsök” idővel maguktól megoldódnak, ahogy gyermeke egyre többet hall és egyre többet beszél maga is. Addig is próbálj ki néhányat az alábbi stratégiák közül, hogy támogasd a nyelvi fejlődését a gyors beszédfejlődés időszakában.

Mit tehetsz:

Lásd meg a beszédhibák jó oldalát. Az állandó javítások miatt gyermeke kevésbé bízhat a beszédben. Ehelyett tekintsen a hibákra előrelépésként. Amikor hibát hall, válaszában modellezze a helyes kiejtést. Ha a gyermeke azt mondja: A nagyi azt mondta, hogy kaphatok egy sütit, akkor válaszoljon így: Látom, a nagyi adott neked egy sütit, nyam-nyam! Ez lehetőséget ad a gyermekének, hogy hallja, hogyan hangzik a szó. Azt is megmutatja gyermekének, hogy a beszélgetés egy kellemes oda-vissza folyamat.

Légy tolmács. Ha más felnőttek nehezen értik meg gyermeked beszédét, te “lefordíthatod”, amit mond. Először adjon lehetőséget gyermekének, hogy beszéljen, majd magyarázza el: Julio azt mondja neked, hogy ez az új teherautója.”

Ismételd meg – újra és újra. Válassz olyan könyveket és dalokat, amelyek szavakat vagy kifejezéseket ismételgetnek. A gyerekek ismétléssel tanulják meg az új szavakat és kiejtéseket. Jó választás erre a korosztályra a Brown Bear, Brown Bear What Do You See? című könyv Eric Carle-tól. További jó választásnak bizonyulnak az olyan könyvek, amelyek:

  • Válaszra ösztönzik a gyermeket, például olyan könyvek, amelyek egyszerű kérdéseket tesznek fel, mint például a Hol van a baba pocakgombja Karen Katz-tól vagy a Pat the Bunny Dorothy Kunhardt-tól;
  • egyértelmű képeket nyújtanak gyakori tárgyakról (a képeket megnevezheti a gyermeknek);
  • Magyarázza el a napi rutinokat, például a napra való készülődést, az orvoshoz járást vagy a lefekvéshez készülődést; vagy
  • Kiszámítható cselekményeket kínál, amelyeket a kisgyermekek a képek segítségével megérthetnek.

Let’s Play:

Válogassunk

A kisgyermekek szeretnek válogatni. Ez az új készség, az úgynevezett kategorizálás ilyenkor épül ki igazán. Állítson sorba egy csoportot a gyermeke kedvenc játékaiból – autók, vonatok, műanyag állatok, labdák, játéktálak. Majd kérdezze meg gyermekét: Megtalálod az összes kerekes játékot? Megtalálod az összes állatot? Nézze meg, hogy gyermeke szeretné-e megkérni, hogy keressen meg egy bizonyos típusú játékot. A tárgyakat akár házimunka közben is szétválogathatod – kérd meg gyermekedet, hogy mosás közben tegye a zoknikat az egyik kupacba, az ingeket pedig a másikba, vagy tegyél a tányér egyik oldalára kekszet, a másikra pedig sajtszeleteket uzsonnára.

Color me happy

Tölts meg több átlátszó műanyag tálat vízzel, amelyet ételfestékkel színezel. Adj a kisgyermekednek poharakat és kanalakat, hogy öntse és keverje a vizet. Figyeld meg gyermekeddel, hogyan változnak a színek, amikor összekevered őket. Mint minden vízzel kapcsolatos tevékenységnél, itt is gondosan felügyelje gyermekét, és a játék végeztével ürítse ki a vizet az összes edényből.

Mire gondolsz?

A 22 hónapos gyermekemmel lehetetlen bevásárolni. Mindenbe bele akar kapaszkodni, és nehezen tud kiszállni a bevásárlókocsiból…segítség!!! Mit tehetek?

Az egyik lehetőség, hogy egyszerűen otthon hagyom. De a legtöbbünk számára ez egyszerűen nem lehetséges. Szerencsére az élelmiszerbolt nagyon gazdag tanulási élményt jelenthet gyermeke számára. Ezért van az, hogy sok gyermekmúzeumban, óvodai osztályteremben és gyermekmegőrzőben a tanulási központok egyikeként egy színlelt élelmiszerboltot láthatunk.

Kezdjük néhány megelőző intézkedéssel, amit megtehetünk, hogy minimalizáljuk a sok “NEM!” szükségességét.

Először is, ha lehet, próbáljuk meg nélküle intézni a nagyobb bevásárlásokat. Amíg te pakolsz be az élelmiszerboltba, ez lehetőséget adhat neki arra, hogy különleges, négyszemközti időt töltsön a partnereddel, a nagyszülőkkel, vagy más családtagokkal, illetve közeli barátokkal. Vagy cseréljetek bébiszittert egy olyan barátoddal, akinek a tiéddel egyidős gyermekei vannak. Vigyázhatsz a gyerekeire, amíg ő vásárol, és fordítva.

Választhat a gyermeked egy vagy két játékot vagy könyvet, amit magával vihet, hogy elterelje a figyelmét, amíg te vásárolsz. Beszélgess vele arról, hogy mit “olvas” vagy mit csinál, amíg ti vásároltok.

Vigyél magaddal néhány rágcsálnivalót. Csakúgy, mint nekünk, felnőtteknek, a gyerekeknek is nehéz ellenállni annak, hogy ne akarják megenni az összes finom ételt, ami folyosóról folyosóra bámul rájuk. Vagy hagyd, hogy válasszon egy olyan terméket a polcokról, amit nem kell megmosni vagy lemérni, és amit vásárlás közben megehet.

Íme néhány stratégia, amivel szórakoztatóvá teheted a bevásárlást a gyermeked számára (miközben segítesz neki a tanulásban is):

  • Amikor kinyújtja a kezét, hogy megfogja, ha olyan dologról van szó, amit nem tud megrongálni (például egy doboz rizs), add oda neki. Beszélgess vele arról, hogy mi az, mire használják, milyen színű a doboz stb.

  • Foglald be őt abba, hogy számolja meg, hány krumplit, uborkát és almát szedsz, és tartsd a zacskót, amíg ő beleteszi őket. Minél aktívabban bevonod őt, annál többet fog tanulni, és valószínűleg annál kevesebbet fog nyűgösködni.

  • Beszélgess vele az összes színről, amit látsz, és kérdezd meg, milyen színeket ismer fel. Tanítsd meg neki a nagyról és a kicsiről, miközben összehasonlítjátok a narancsok méretét. Megtanulhatja a magasról és az alacsonyról, valamint a fentről és a lentről, miközben rámutatsz, hol vannak a különböző árucikkek a polcokon.

  • Ha van kedved hozzá, engedd ki a gyereket a kosárból, és vond be néhány játékba. (Ha jól szórakozik, kevésbé valószínű, hogy megvadul!) Kérd meg, hogy keressen meg valamit a polcon, ami nálatok is van otthon. Kérd meg, hogy keresse meg a kedvenc gabonapelyhét, vagy azt, amelynek a dobozán a nap van. Próbáld meg, hogy megtalálja-e a tejet a te márkádból. Ezek nagyszerű módszerek a memóriaképesség fejlesztésére és az önbizalom növelésére, ahogy megtalálja a megfelelő tárgyat.

  • Hagyd, hogy segítsen neked felrakni a tárgyakat a futószalagra, természetesen sok felügyelet mellett. Számoljátok meg együtt a tárgyakat.

  • Kihasználj minden alkalmat, hogy megjegyezd, milyen segítőkészen viselkedik. A gyerekek szeretnek hozzájárulni. Ettől fontosnak érzik magukat, és erősödik az önbecsülésük.

Az ilyen módon történő vásárlás sok energiát és türelmet igényel, és hosszabbá teheti az utat a boltba. De ne feledje, hogy a kutatások azt mutatják, hogy amikor a gyerekek mindennapi, gyakorlatias élményeken keresztül tanulnak fogalmakat, könnyebben megértik a fogalmakat, és a tanulás sokkal tartalmasabb.

A 22 hónapos kisfiam mindig azt akarja, hogy vigyem, de most már túl nehéz ahhoz, hogy állandóan a karomban legyen. Gyakran hisztizik, amíg fel nem veszem. Mit tehetek?

Ah… a “fel akarok kelni” szindróma – azt követeli, hogy a nap 24 órájában hordozzam. Ez nem ritka. A kulcs az, hogy rájöjjünk, miért akarja, hogy állandóan vigyék, ami némi detektívmunkát igényel.

Elképzelhető, hogy a fejlődési stádiumához van köze. Még a pozitív változások is kihívásokkal járnak. Gyakran előfordul, hogy amikor a gyerekek fejlődési ugrást tesznek, például elkezdenek járni, bilire járnak, vagy elkezdik az óvodát, valamiféle regressziót – visszalépést – tapasztalnak a viselkedésükben. Bár a nagylányod lehet, hogy nagyon büszke az új függetlenségére, ugyanakkor ijesztő érzés is lehet, hogy ennyire elszakad tőled, akitől olyan sokáig függött. Ez fokozott ragaszkodáshoz és “Fel akarok kelni!” követelésekhez vezethet.

Azt is fontos megvizsgálni, hogy mi történik még a világában, ami miatt kevésbé érzi magát biztonságban. Van egy új baba a házban? Nemrég költözött át a kiságyból az ágyba? Új bébiszitter vagy gyermekgondozó? Az életben bekövetkező változások bizonytalan időszakhoz vezethetnek, amíg nem látja, hogy a változás ellenére a világa még mindig biztonságos hely.

Mit tegyünk? Miközben továbbra is támogatni szeretné a növekvő önállóságát, fontos, hogy foglalkozzon a támogatásra és megnyugtatásra való alapvető igényével is. Ez azt jelenti, hogy lehetőséget kell teremtened arra, hogy több időt töltsetek együtt négyszemközt. Adj neki extra öleléseket a nap folyamán. Helyezkedjen el a kanapén, hogy a szokásosnál kicsit tovább olvasson könyveket. Töltsön néhány extra percet a kötődéssel lefekvéskor.

A sétálás ösztönzése érdekében először érvényesítse az érzéseit, majd kínáljon alternatívát: Tudom, hogy azt akarod, hogy anyuci vigyen, de most nem tudlak. Amit viszont megtehetek, az az, hogy fogom a kezed. Bátorítsd őt azzal, hogy a sétát összekapcsolod a saját céljaival: A gyaloglás segít abban, hogy gyorsabb futó legyen a játszótéren! Mondd el neki, milyen büszke vagy rá, amikor használja a “sétáló lábát”. Segíthetsz neki a lassú alkalmazkodásban, például azzal, hogy felajánlod neki, hogy az autótól a bevásárlóközpontig elviszed, nem pedig az egész bevásárlóút alatt. Végül felajánlhatod neki a babakocsit. Sok kisgyermek egy ideig visszamegy a babakocsiba, amíg magától úgy nem dönt, hogy már túl nagy ehhez.

Egy kis extra gondoskodással és gyengéd bátorítással át fog dolgozni ezen a fázison, és át fog állni a járásra, mint rendszeres utazási formára. A legjobb az egészben, hogy kifejleszt néhány fontos új készséget – érzelmi és fizikai -, amelyek segítenek neki abban, hogy rugalmasabb és magabiztosabb legyen, miközben tovább növekszik és változik a kisgyermekkorban.

Szakértők

  • Terrie Rose, PhD, a Baby’s Space elnöke és alapítója
  • Ross Thompson, PhD, pszichológiaprofesszor, Kaliforniai Egyetem, Davis
  • Robert Weigand, MS, IMH-E, igazgató, gyermekfejlesztési laboratórium, Arizonai Állami Egyetem

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.