Egy 31 éves thaiföldi maniókatermelő nő Thaiföld keleti régiójának Prachinburi tartományából egy bangkoki egyetemi oktatókórházban jelentkezett egy hónapja tartó lázzal és hasi fájdalommal (lásd 1. kiegészítő fájl: S1 ábra). Nőgyógyászati anamnézisében három császármetszés és egy petevezeték-lekötés szerepelt. Férjével rendszeresen közösült. Egyéb egészségügyi problémája nem volt. Egy hónapon keresztül állandó, tompa, fájdalmas, súlyos hasi fájdalom jelentkezett nála a bal alsó kvadráns területén. Emellett tartósan magas fokú láza volt hidegrázás nélkül. A nemi szervek fájdalmára, duzzanatára és bőrpírjára panaszkodott, fekély nélkül. Mérsékelt mennyiségű, szagtalan, fehéres színű hüvelyi folyás is volt. Egy hónap alatt akaratlanul nyolc kilogrammot fogyott. Felkereste a nőgyógyászt, és kéthetes szájon át szedhető doxiciklin és metronidazol receptet kapott. A duzzadt nemi szervei megszűntek, azonban továbbra is hasi fájdalmai, hüvelyi folyása és magas fokú láza volt. Maniókatermelőként a földön ült a mezőn és úszott a tóban.
A bemutatáskor a beteg testtömegindexe 48 kg/m2 volt. Életjelei a következők voltak: testhőmérséklet 39,5 °C; vérnyomás 120/60 mmHg; pulzus 98 ütés/perc; légzésszám 20 légzés/perc. A fizikális vizsgálat során a bőr, a légzőszervek és a szív- és érrendszer klinikailag normális volt. Limfadenopátia nem volt. A hasi vizsgálat transzverzális, alacsony hasi műtéti heget, enyhe tágult, normoaktív bélhangot, a bal alsó kvadráns területén mérsékelt érzékenységet, visszahatásos érzékenységet, őrlődést, tapintható tömeget nem mutatott. A máj és a lép nem volt tapintható. A lép tompasága negatív volt. A genitális vizsgálat a nagyajkak enyhe erythemáját, fekélyt nem mutatott. A kismedencei vizsgálat enyhe erythemát mutatott külső nemi szerveken, minimális barnás folyást a hüvelyben és izgalmi fájdalmat a méhnyak bal oldalán.
A kezdeti laboreredmény. A teljes vérkép 15 300 sejt/mm3 fehérvérsejtszámot mutatott ki, 79%-ban neutrofil sejtekkel. A hematokrit 28%, a hemoglobin koncentráció 8,8 g/dl, a vérlemezkeszám 531 000 sejt/mm3, a BUN 6 mg/dl, a Cr 0,55 mg/dl, az éhgyomri glükóz 305 mg/dl, a HbA1C 13,94%. A májfunkciós vizsgálat AST 33 U/L, ALT 13 U/L, ALP 266 U/L, TB 0,5 mg/dl, DB 0,3 mg/dl, alb 18,7 g/L, glob 39,0 g/L értékeket mutatott (1. táblázat).
A mellkasröntgenfelvétel normális volt. Kettes típusú diabetes mellitust diagnosztizáltak nála, és a glikémiát inzulininjekcióval szabályozták. A transzvaginális ultrahangvizsgálat nagy, 9,4 × 4,8 cm méretű, a méh elülső részén elhelyezkedő bal oldali tubo-ovariális tályogot mutatott ki (1. ábra). A hemokultúra nem mutatta ki a szervezet szaporodását. Kilenc napig empirikusan gentamicint és clindamicint kapott intravénásan, azonban nem javult. A sürgős feltáró laparotomia bal oldali hidrosalpinxet mutatott ki 100 ml gennygyülemmel, amely a méh elülső fala és a bal petevezeték között helyezkedett el, és kiterjedt az elülső rectus hüvelyre és a rectus izomra. A gennyet lecsapolták, és baktériumtenyésztésre, valamint antibiotikum-érzékenységi vizsgálatra küldték. A kezdeti tenyésztési eredmények Burkholderia pseudomallei gyér növekedését mutatták. A kezelést ezután az érzékenységi mintának megfelelően a felvétel 14. napján kezdték meg. A melioid antigénnel szembeni szérum antitestek a házon belüli indirekt hemagglutinációs (IHA) teszt segítségével 1:2560-as titerrel pozitívak voltak. A további vizsgálat a teljes has számítógépes tomográfiájával többszörös, 0,5-1,3 cm méretű lép tályogot és egy 0,8 cm-es májtályogot tárt fel (2. ábra). On day 17 of admission she developed surgical wound dehiscence and underwent the second exploratory laparotomy. Operative findings revealed left tubo-ovarian abscess size 4 × 5 cm adhered to left pelvic wall with pus loculated between left rectus sheath and muscle amount of 20 ml.
The left salpingo-oophorectomy and pus drainage were done (Fig. 3). The pathological examination of excised left adnexa revealed chronic and acute suppurative inflammation with necrotic tissue (Fig. 4). After 4 weeks of intravenous ceftazidime, her clinical symptom was improved and repeated ultrasonography of whole abdomen revealed resolution of pelvic collections and hepatosplenic abscesses. She was discharged from the hospital and continue oral co-trimoxazole for 20 weeks.
The final diagnosis was disseminated melioidosis with left tubo-ovarian abscess and hepatosplenic abscesses in newly diagnosed diabetic patient.