A fenékfájdalom megkülönböztetése – gluteális tendinopátia

Eredeti szerkesztők – Mariam Hashem

Top Contributors – Mariam Hashem, Tarina van der Stockt, Lucinda hampton és Kim Jackson

Bevezetés

A mély gluteális fájdalom összetett állapot, amely különböző lágyrész-kórképek megnyilvánulása lehet. Az anatómia összetettsége miatt a tünetek átfedésben vannak. Az olyan vizsgálatok, mint az MRI és az ultrahang nem zárják ki a fájdalom irritáló forrását, és a speciális tesztek gyakran nem különböztetik meg a tünetekhez hozzájáruló mögöttes struktúrákat.

A gluteális tendinopátia a mély gluteális fájdalom lehetséges forrása. Az állapotot mint fogalmat csak nemrég vezették be a kutatásban, összehasonlítva más struktúrákkal, amelyek gluteális fájdalmat okozhatnak, mint például a sacroiliacalis ízület és az ágyéki régió.

Gluteal Tendinopathy

Previously known as Greater Trochanteric Pain Syndrome is a pain that starts in the greater trochanter region and may radiate to the lateral thigh and/or leg. Trochanteric Pain primarily is caused by the gluteal tendons and a secondary cause of this pain is the bursal inflammation that used to be thought as the main source of pain. Other structures that could be involved in the pathology are the posterior hip capsule, Gemelli’s and the Obturators. Patients with Gluteal Tendinopathy have been shown to have high levels of anxiety and many of the patients experience pain almost the whole day.

Inferior Gemellus

Obturator Internus

Obturator Externus

This condition has a significant impact on sleep quality, physical activity, work participation and the quality of life similar to patients waiting for a hip replacement for severe hip osteoarthritis.. The pain of Gluteal Tendon origin can refer to the sacroiliac region, the buttock, the groin and into the anterior thigh. This overlap of referral pattern doesn’t help in differentiating other pathologies.

A glutealis tendinopátia nagyobb jelentőséggel bír: 40 év feletti nőknél; vélhetően jelen van a térdízületi osteoarthritis kockázatának kitett nők 23,5%-ánál; a betegek 73%-a vélhetően menopauzában vagy peri-menopauzában van, ami a hormonális változások és a tendinopátia közötti kapcsolatra utal; Bizonyos gyógyszerek is befolyásolják az ínszerkezeti változásokat, például a kinolon antibiotikumok, az ösztrogéngátlók, például a Tamoxifen a mellrákos betegeknél.

A legtöbb ember 7,1 hét és 4,4 év között vár, mielőtt kezelést kérne a tünetei miatt.

Az egyéb tényezők, amelyekről megállapították, hogy befolyásolják a Tendinopathia jelenlétét és prognózisát, a következők:

  • Dohányzás
  • Cukorbetegség
  • Szteroidok
  • A terhelés változásai akár alul-, akár túlterhelés, amelyek ismétlődő súrlódást okoznak az ITB és a trochanter major között

Rizikófaktorok:

  • Női nem
  • Idősebb kor
  • Magasabb BMI
  • Hátfájás
  • Alacsonyabb combnyakszög
  • Lipidszint
  • Adipozitás különösen a nőknél, akik több zsírt hordoznak a csípő körül
  • Genetika

Tényezők, mint például a nagyobb pszichológiai stressz, a rosszabb életminőség, a nagyobb derékkörfogat és a magasabb BMI relevánsak voltak a súlyos esetekben. Ezek a tényezők azonban a fájdalom következtében is kialakulhatnak. A legtöbb esetben azonban a patológia a fájdalom előjele tendinopátiában. A szakirodalomból úgy tűnik, hogy a tünetmentes tendinopátiában szenvedőknél a fájdalom kialakulásának kockázatát növelő tényezők az érzelmi és kognitív kockázati tényezők, mint a szorongás és a félelemkerüléshez vezető maladaptív fájdalomhiedelmek.

A depressziót a súlyos gluteális tendinopátiában szenvedők betegprofiljának jelentős összetevőjeként is azonosították , ami arra utal, hogy a klinikusoknak szűrniük kellene a pszichológiai distresszt vagy az esetleges depresszió jelenlétét az alsó végtagi tendinopátiában szenvedő betegeknél, hogy jobban tudják kezelni ezeket a panaszokat.

A gluteális tendinopátiában olyan egyéb tényezők, mint a depresszió, a kinesiofóbia és a katasztrofizáció is kapcsolatban állnak a tünetek fokozott súlyosságával. A súlyos gluteális tendinopátiában szenvedő betegeknél a depresszió is fontos összetevő, ami azt jelenti, hogy a terapeutáknak tisztában kell lenniük ezzel, és ki kell szűrniük a depressziót vagy a pszichológiai distresszt, hogy képesek legyenek kezelni a páciensük tüneteit, és szükség esetén megfelelően beutalni őket.

Az, hogy ezek a kockázati tényezők pontosan hogyan befolyásolják az ínhüvelygyulladás kialakulását, többnyire ismeretlen. Olvassa el Mallarias és O’Neil (2020) nemrégiben megjelent cikkét, hogy többet megtudjon a befolyással kapcsolatos jelenlegi gondolatokról.

Diagnózis

A gluteális tendinopátia diagnosztizálásában fontos intézkedések vannak:

  • A beteg anamnézise, mint például a nem, BMI, életkor és a terhelés története
  • A fájdalom helye: laterális csípőfájdalom.
  • A fájdalom súlyossága: általában 4/10 a legtöbb napon
  • Tapintás: érzékenység a trochanter major superior oldala felett (a glute medius és a glute minimus behelyezési pontja)
  • FADER vagy FADER rezisztens tesztek ( flexio adduction external rotation pozíció). Az oldalsó csípőrégió feletti fájdalom pozitív teszt, és diagnosztizálhatja a glutealis tendinopathiát. Ha a fájdalom a mély glutealis régióban jelentkezett, az mély glutealis fájdalom szindrómára utalhat. Amikor a láb hajlítás> 60 fokos, addukciós, külső rotációban van, a Piriformis belső rotátorrá válik. A glute med és a glute max is szerepet cserél külső rotátorról belső rotátorra.
  • Gyakori jel a jelentett járási nehézség egy hosszabb ideig tartó ülés után, amelyet gyakran ”bicegésként” írnak le.

A csípő osteoarthritisének kizárására a beteg szubjektív anamnézisét és a FADIR-t (flexion adduction internal rotation test) használják. A pozitív FADIR-teszt nem feltétlenül zárja ki teljesen az OA-t, de a negatív teszt elismerten kizárja az ízületen belüli csípőbetegségeket, mint például az OA, a Femoral Acetabular Impingement vagy a Labralis szakadás. Emellett csípő osteoarthritisben a csípő flexiós ROM általában csökken.

A csípő külső rotátora; Gemelli, Obturators és Quadratus femori a laterális csípőfájdalom patológiájához tartozik. Ezek a csípő hosszú tengelyéhez képest 90 fokban helyezkednek el, és fontos funkciókat látnak el:

  • Összenyomják a csípőízületet és stabilitást biztosítanak az ízületben.
  • Megerősítik a csípő hátsó kapszuláját

A glutealis tendinopathia kezelése

A kezelés legfontosabb részének a betegoktatást tekintik. Az oktatás bevonja a beteget a kezelésbe, és a kezelési terv irányításába helyezi. a társuló vagy provokáló tényezők, például a hormonális változások, a társbetegségek, az alvás, a dohányzás és a gyógyszerek kezelését el kell magyarázni és meg kell beszélni a beteggel. Bár e tényezők némelyike nem feltétlenül módosítható, a betegeknek azonban tisztában kell lenniük velük.

Az egészséges életmódváltás, például a dohányzásról való leszokás és a fogyás elősegítése szerves részét képezi a tendinopátia kezelésének.

A terhelés kezelése a tendinopátia kezelésében az ín terhelésének óvatos növelésével és a ”hétvégi harcos gyakorlat” vagy a terhelés és nem terhelés forgatókönyvének kezelésével történik.

A glutealis tendinopátiában szenvedő embereknél kimutatható a túlzott csípőaddikció. Ezért kerülni kell az addukciót vagy a láb középvonalon keresztüli mozgását. Ezt úgy lehet elérni, hogy kerüljük:

  • A nyújtásokat kerülni kell, különösen a Tensor Fascia Lata izmot, amely összenyomja a Gluteus medius és minimus inakat
  • A lábak keresztezését, különösen az érintett lábbal a non-érintett lábon
  • Állás vagy lógás az egyik lábon
  • Fekvés az érintett vagy a nem érintett oldalon anélkül, hogy szilárd párna lenne a lábak között
  • Dinamikus valgus (csípőaddikció és belső rotáció) terheléses tevékenységek során, mivel ez növeli a kompressziós és húzóterhelést a sérült ínra.

A Visa G kérdőívet Fearon és munkatársai validálták az oldalsó csípőfájdalomból eredő rokkantság kimenetelének mérésére. A kérdőív olyan tevékenységeket vizsgál, mint az érintett oldalon való fekvés, a lépcsőn való közlekedés és a csípőfájdalom általános súlyossága.

A Groovi Movements beteg-infografikáját itt töltheti le.

A gyakorlatok kiválasztása

Az alapelvek

  • A csípő abductor erő nincs összefüggésben a glutealis tendinopathia súlyosságával
  • A kompressziós erők súlyosbíthatják a laterális csípőfájdalmat. Egy olyan gyakorlat, mint a Clam, a nagy kompressziós erő miatt kiválthatja az ínfájdalmat
  • A csípőhajlítást kerülni kell, mivel negatívan befolyásolhatja a motoros kontrollt és az optimális izomaktivációt, amikor a Tensor Facia Lata és a felszíni csípőhajlítók dominálnak a csípő abductorokkal és külső rotátorokkal szemben
  • A gyakorlatoknak progresszívnek kell lenniük, ami azt jelenti, hogy a terhelést fokozatosan kell növelni. A terhelést a gyakoriság, az ismétlések, az ellenállás beállításával lehet kezelni.
  • Ajánlott a rehabilitációt izometriás gyakorlatokkal kezdeni, mivel ez bizonyítottan fájdalomcsillapító hatással van az ínfájdalmakra, és a rehabilitáció belépőjeként és “szezon közben” is használható a sportolók számára a fájdalom csökkentésére és a tünetek ellenőrzésére
  • A terhelést a gyakorlatokat követő fájdalomszint megfigyelésével kell ellenőrizni. A 4/10-es fájdalom a gyakorlat alatt, és 24 óra alatt nem rosszabbodó fájdalom az ideális.
  • Az ellenállást 4/10-es intenzitásig kell növelni. Tartsa 30 másodpercig. naponta 5 alkalommal ismételje meg.
  • Tanácsolja a betegeknek, hogy lassan végezzék a gyakorlatokat, hogy stimulálják az izom mély stabilitási rendszerét.
  • Rio et al. a neuroplasztikus változások serkentése érdekében külső motoros ellenőrző jelzések, például vizuális (tükör, videó és nyomásvisszacsatolás) auditív (gyakorlat metronóm) és mentális (a feladat mentális begyakorlása) használatát javasolta
  • Funkcionális feladatok, például lunges, step-ups során nem szabad fájdalmat megengedni, mivel ez az optimális igazodás rossz ellenőrzését és a glutealis ín fokozott kompresszióját tükrözi
  • Ösztönözze a gyakorlatokat semleges ágyéki gerincből.
  • Egy olyan gyakorlatot, amely fellángolja a beteg tüneteit, nem feltétlenül kell elkerülni. Vagy térjen vissza ehhez a gyakorlathoz a rehabilitációs szakaszok későbbi szakaszában, vagy csökkentse a terhelést és figyelje a tüneteket

Javasolt edzésprogram:

Week/Stage Exercise Type Examples Load
Week 1 Early Isometric Abduction

Isometric Extension

In standing or Lying, against the wall, bridging with resisted abduction

In standing or Lying, against the wall, supine into a ball

Low effort. Build up resistance slowly to a 4/10 pain max. 30-45 sec hold. 5-8 reps. 1-2 sets throughout the day.
Week 2 Isotonic:side-lying against gravity

Standing Abduction/External RotationMotor Control

Modified clam using an elastic band to increase resistance

Bilateral. Starting with light resistance Glute Max over the bed

Moderate effort. 8-12 reps. 2 sets once daily

Light effort to activate Glutes Max before hamstrings or back extensor with 10 seconds holds

Week 3 Neuroplastic Training

Bridge Loading

Fire Hydrant-progress to doing the exercise with resistance

Off-set Bridge, Single-Leg Bridge, Hip Drop Bridge

High load. 6-8 reps. 1 set.Once Daily

10 reps. 1-3 sets

Week 4-6 Increase loading to incorporate functional high loading with heavy slow resistance Abduction slides

Proprioception functional loading The Bird DogLateral Step Down

Progressive. Increase resistance.8-12 Reps, 3 sets. 3-4 times weekly. Stop modified clam and optimal Glute Max
Week 6-12 Late Rehab Increase loading. Sports specific exercises Single-Leg squat

Backward Lunges on ballContralateral split squatStep-up

Increase weight-slow and heavy resistance. reduce reps as you increase the weight. 8-12 reps. 3 sets. 3-4 times weekly

Static Hip Extension

Resisted Hip Abduction

Abduction Slides

Single Leg Squat

Split Squat

Sidelying Abduction

Bridge with static hip abduction

Modified Clam

Optimal glute maximal firing

Pelvic drop and lift from bridge

Resisted Bird-dog

Static Hip Abduction

Other conservative options

Non-steroidal anti-inflammatory drugs

Some studies show that NSAIDs and topical NSAIDs (for 6 weeks) may play a role in GTPS treatment of chronic tendinopathy.

Az extrakorporális lökéshullám-terápia (SWT)

A SWT hatásosnak bizonyult a GTPS-ben, azonban a GTPS-re gyakorolt hatás pontos mechanizmusa nem világos. A bizonyítékok azonban korlátozottak.

Az alacsony energiájú SWT 4 hónap után hatékonyabbnak tűnik, mint a kortizoninjekció. Az SWT-t alkalmazó kezelési módok a gyakorlatban és a kutatásban is eltérőek, és Reid (2016) irodalmi áttekintésében nem lehetett összehasonlítani őket.

Kortikoszteroid injekciók

Egy szerbiai vizsgálatban 2217 betegnél 6 éven keresztül trochanter bursitis/GTPS-ben szenvedő betegeknél kimutatták, hogy a helyi kortizon injekció multimodális fizioterápiával a betegek 49%-ánál volt hatékony. A kortizon önmagában 39%-os javulást eredményezett. Egyes tanulmányok az injekciót követően korai javulást mutatnak, amely akár 3 hónapig is eltarthat, és 6 hétnél tetőzik, de hosszabb távon a GTPS tünetei zavartalanul visszatérnek.

Műtéti lehetőségek

A műtét akkor indokolt, ha az ín megtörik, vagy a betegek nem reagálnak a konzervatív kezelésre. Néhány műtéti lehetőség a bursectomia, az ITB felszabadítása, a trochanterus redukciós oszteotómia, a glutealis ín helyreállítása vagy ezek kombinációja. A GTPS műtéti lehetőségeire vonatkozó bizonyítékok alacsony minőségűek. Újabban a nyílt műtét helyett az endoszkópos műtétet vizsgálják.

Egy 11 betegből álló esetsorozatban sikeresnek bizonyult az ITB endoszkópos felszabadítása, beleértve a bursectomiát is. Ezt olyan betegeknél végezték, akiknél 1 évnyi konzervatív kezelést követően, amely magában foglalta a nyújtást, az abduktorok erősítését, legalább egy kortizoninjekciót és/vagy ESWT-t, nem sikerült a gyógyulás.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.