A tudósok felfedezték, hogy miért nem érzik egyesek soha jóllakottnak magukat

A társadalom gyorsan hibáztatja azokat, akik ismételten a büfé előtt rohangálnak, hogy nincs akaraterőjük, de a tudósok lassan felfedezik, hogy egyesek miért egyszerűen soha nem érzik jóllakottnak magukat.

Új németországi kutatások rámutattak arra, hogy egyesek miért képesek három borsószemet megenni és jóllakottnak érezni magukat, míg mások egy egész négyfogásos étkezést képesek elfogyasztani, és hazafelé még mindig marad idejük a drive-through-ra.

Az egésznek köze van ahhoz, hogyan van programozva az “éhségkapcsolód”, és mennyire hatékonyan szabadít fel hormonokat, hogy jelezze, hogy jóllakott vagy.

A szervezetedben két hormon szabályozza, hogy mennyit (és mikor) egyél.

Az elsődleges éhséghormont, amely jelzi, ha éhes vagy, ghrelin néven ismerjük, az elsődleges “jóllaktam!” hormont pedig leptinnek hívják, amely tudatja veled, ha eleget ettél.

Míg tudjuk, hogy ezek a hormonok szabályozzák az étel mennyiségére adott reakciónkat, azt nem tudjuk, hogy mi szabályozza a felszabaduló ghrelin vagy leptin mennyiségét.

A Német Környezetegészségügyi Kutatóközpont kutatói azonban azonosítottak egy hiszton-deacetiláz 5 (HDAC5) nevű enzimet, amely felismeri a testünkön lévő zsír mennyiségét, és jelzi a leptin termelését.

Ha a HDAC5 enzim nem működik, akkor az “éhségkapcsoló” rosszul működik, és nagyobb a valószínűsége annak, hogy folyamatosan túl sokat eszünk.

Azért, hogy ezt teszteljék, a kutatók olyan egereket vettek, amelyeket kifejezetten úgy tenyésztettek, hogy a HDAC5 sejtek sérültek legyenek, majd nagyobb mennyiségű leptinnek tették ki őket, hogy lássák, képesek-e mesterségesen teltségérzetet kelteni bennük.

RELATED: Milyen gyakran kell enni?

Az ép HDAC5 sejtekkel rendelkező egerekkel összehasonlítva a HDAC5-öt nélkülöző egereknél nagyobb volt az elhízás, nem tudták kontrollálni, hogy mennyit esznek, és folyamatosan növelték a táplálékbevitelüket.

“A HDAC5 fontos láncszem a zsírszövetünk és az agyban lévő éhségközpontok közötti kommunikációban” – mondja Dr. Paul Pfluger, a vizsgálat vezetője.

“A HDAC5 nélkül nem tudunk alkalmazkodni a táplálékfelvételünkhöz, és nem tudjuk megfékezni a zsírlerakódásunkat.”

Kísérletük részeként a kutatóknak sikerült célzottan a HDAC5-öt megcélozniuk az egerekben, és érzékenyebbé tenni őket a leptinre, ami azt jelenti, hogy hamarabb érezték jóllakottnak magukat.

“A leptinérzékenység helyreállítása fontos lépés a fenntartható fogyás felé vezető úton” – jegyezte meg Pfluger.”

“Az étrend és a testmozgási magatartás alapvető változásai mellett a jövőben a leptinhatás egyes összetevői potenciális gyógyszercélpontok lehetnek a fogyás folyamatának támogatására” – tette hozzá Pfluger.”

Azoknak, akik egy varázspirulára várnak, amelytől teltebbnek érzik magukat, Pfluger szerint egyelőre nem világos, hogy a tudósok képesek lesznek-e olyan gyógyszert létrehozni, amely növeli a HDAC5 mennyiségét az emberekben.”

“Az elkövetkező években kiderül, hogy ez az enzim megfelelő célpont lesz-e az emberi elhízás elleni küzdelemben.”

KAPCSOLÓDÓ: Tudósok rájöttek, hogyan lehet “kikapcsolni” az éhséget?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.